148789. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.789. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — TA—564 ALAPSZÁM Nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító VEB Transformatorenwerk Karl Liebknecht, Berlin-Oberschöneweide (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Pachmann Gerfried mérnök, Berlin-Treptow, Hübner Heinz mérnök, Neuenhagen b. Berlin A bejelentés napja: 1960. július 2. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. július 3. A találmány megszakítási hely kiképzésre vonatkozik, különösen nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító feszüitségmegszakítási helyére. Nagyfeszültségű gáznyomásos megszakítóknál érintkezőnyitásnál az ívoltás nyomógáz segítségével történik, amely nagy sebességgel áramlik az érintkezők mellett a szabadba és eközben az ívet hűti és a kapcsolóutat az ionizált gáztól megtisztítja. Feszüitségmegszakítási helyeknél általában az érintkezők fúvatását nem szokták alkalmazni, de újabb kapcsolóknál a feszüitségmegszakítási helyek is gázfúvatással vannak ellátva, hogy ezzel a szabályozó ellenállás lekapcsolása következtében keletkező ívet biztosan ki tudja oltani. Ismeretes gáznyomásos megszakítóknál az a megoldás, hogy a kapcsológázokat nem engedik a szabadba áramlani, hanem külön térbe vezetik, hogy ezáltal nyomógázt takarítsanak meg. Ez az elrendezés különösen feszültségmegszákítóhelyaknél előnyös, amelyek a feszültségi távolság elérése céljából nyomás alatt állnak, és amelyeknél az érintkezőknek csak jelentéktelen fúvatása szükséges. A hátrány itt abban áll, hogy az a tér, amely az éninikezőhelyen átvezetett nyomógáz felvételére szolgál, a kapcsoló méreteit megnöveli. A találmány értelmében ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy az érintkezőhelyen átvezetett nyomógáz felvételére az a tér szolgál, amelyben a megszakítási hely mozgó érintkezőjét működtető dugattyú van elhelyezve. A rajz alapján a találmány tárgyát egy kiviteli példán részletesebben ismertetjük. Az ábrán egy feszüitségmegszakítási hely látszik, amely nyomógáz-beömléses 1 kapcsolókamrában van elrendezve. Az ábrán 2 álló érintkezőt, 3 pedig mozgó érintkezőt jelöl. A megszakítási hely működtetése ismert javaslat szerint 4 laza dugattyú segítségével történik, amely 5 dugattyúházban van elrendezve. A 3 mozgó érintkező a 6 menesztővel mereven össze van kötve. A mozgó érintkezőben hosszirányú 7 furat van, amely 8 és 9 harántfuratokan keresztül a dugattyútérrel van összekötve. A megszakítási hely nyitása 10 vezérlő vezeték légtelenítése útján történik. Ennek következtében 4 laza dugattyú lefelé mozog és az a 6 meniesztőre ütközés után a 3 érintkező mozgatását végzi. Az érintkezőnyitás pillanatában 11 kapcsolókamrából 7 furaton keresztül nyomógáz áramlik a dugaittyútérbe. A megszakítási helyen meginduló nyomógázáramlás az aránylag kis ívet gyorsan és biztosan kioltja. Ha 8 keresztirányú furatat alkalmazzuk, akkor a nyomógáz a 4 dugattyú fölötti térbe áramlik, aminek az az előnye, hogy a 10 vezérlő vezetéket teljesen megóvjuk a többé-kevésbé ionizált nyomógáztól. A kapcsolás befejezése után, amikor a nyomógáz megnyugszik, a nyomógázban levő szilárd részecskék a dugattyútérben olyan mértékben lecsapódnak, hogy ezáltal a nyomógáz ismét eléggé tisztává válik és ezután vagy a 12 alkatrészben kiképzett és a rajzon nem ábrázolt fojtófuraton keresztül a kapcsolókamrába, vagy a 13 furaton keresztül az alsó dugattyútérbe és onnan a 10 vezérlő vezetékbe juthat. Ha 9 keresztirányú furatot alkalmazunk, akkor a nyomógáz azonnal az alsó dugattyútérbe jut és onnan a vezérlő vezetékbe kerülhet. Ez azonban mindaddig, amíg az megszakítási hely nyitva van, el van zárva és a nyomógáznak szintén lehetősége van arra, hogy megtisztuljon és az érintkezőhely leégéséből származó részecskék lecsapódjaínak. Ezen az úton a megszakítási hely fúvatása járulékos alkatrészráfordítás nélkül és legkisebb nyomógázfelhasználás mellett érhető el.