148766. lajstromszámú szabadalom • Olajgáz-égő

148.766 b) cserélhető, illetőleg kívülről állítható végükön azonos szögben meghajlított primer, ill. szekunder levegőt bevezető fúvókái, vagy furatokkal bíró cserélhető betétei vannak, c) tűzálló béléssel és esetleg szigeteléssel ellátott generátor külső köpenyét a szekunder levegő hűti, vagyis a generátor hőveszteségét a szekunder levegő előmelegítésére hasznosítjuk, d) belsejébe az olaj, porlasztó 'gőz, vagy sűrített levegő, továbbá a primer és szekunder levegő azonos értelmű örvénymozgással lépnek be és áramlanak tovább, e) elején a primer levegő és a beporiasztott olajsugár a generátor falazatából injéktorszerűen kiképzett konfuzor-diffuzorba lépnek be, f) végén az olajgázgenerátort elhagyó áramló gáz sebességét lecsökkentjük a szekunder levegővel való keverés előtt oly módon, hogy az égőkőben kiképzett konfuzor-diffuzorba áramlik be a gáz és szekunder levegő, g) a primer levegő nyomása akkora kell legyen, hogy a keletkező gáz a generátor belsejében, annak legalább feléig, de előnyösen a végéig áramoljon örvénylő mozgással előre. A találmány egyik példáképpeni kiviteli alakját az 1. ábra tünteti fel. Énnek kiképzése és működése a következő: Bármilyen rendszerű, célszerűen a 142 534 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti (1) olajporlasztó (2) porlasztó 'házban van szerelve. A (3) csatlakozó csonkon az olaj, a (4) csonkon pl. porlasztógőz, vagy sűrített levegő áramlik a porlasztóba. Az (5) csőcsonkon át a gázosító levegő jut a (2) porlasztóházba, ahonnan (6) cserélhető, saját tengelye körül elforgatható és előre-hátra csúsztatható levegő fúvókákon át áramlik a gázcsítóba. A gázosító levegő nyomása akkora kell legyen, hogy a gáz lehetőleg a (7) gázosító végéig örvénylő mozgással — csavarmenetszerűen — tudjon áramlani. Az örvénylő mozgást azzal érjük el, hogy minden egyes levegőfúvóka tengelye az égőház fedelén kívüli részein egyrészt azonos fix szögben a porlasztó tengelyének irányában lefelé hajlított, másrészt ugyancsak fix, de más nagyságú szögben a porlasztó tengelyének és a fúvókatengely egyenes szakaszának síkjára merőlegesen, azaz oldalirányban is elhajlított. A íúvókatengelyhez képest szimmetrikusan elhelyezett (6) fúvókákat (8) rudakkal lehet a porlasztóházon kívül — a fúvókák egyenes hoszszától függően — előre-hátra csúsztatni, továbbá .saját tengelyük körül elforgatni. A forgatás vagy fúvókánként külön-külön, vagy célszerűen (9) fogaskerekekhez kapcsolódó (10) fogaskoszorúval történik, amelynek egy külső pontjához kapcsolt (11) fogaskerék, vagy csigakerék elfordításával lehet a (10) fogaskoszorú közvetítésével a (6) levegőfúvókákat azonos nagyságú, tetszés szerinti szögben elfordítani. A (2) porlasztóház fedelén kiemelhető (12) dugók nyílásain át lehet a fúvókákat kihúzni és cserélni. A szükséghez képest különböző átmérőjű, hosszúságú és különbözőképpen elhajlitoü tengelyű tartalékfúvókák készíthetők. Ezeket vagy úgy lehet felszerelni, hogy mindegyik teljesen azonos méretű és alakú, de lehel. sőt célszerű úgy is, hogy csak az egymással szemközt elhelyezett fúvókák azonos méretűek, de a fúvókák egy része más szögben elhajlított, vagy hosszabb és a többihez képest előrébb, vagy hátrább csúsztatott. Ilyen esetben a befúvott levegő egy része közelebb, egy része távolabb találkozik az olajsugárral. A fúvókák elcsavarásánák az a célja, hogy vagy a (7) gázosító faléihoz tangenciálisah érkezzenek a levegősugarak, vagy pedig a porlasztó tengelye felé haladva különböző mélységben ütközzenek bele a kúposán expandáló olajsugárba, a megfelelő keveredés érdekében. Az olajsugár vagy tisztán axiális áramlású, de örvénylő mozgású is lehet, amely ez esetben a levegő örvénylésével azonos értelmű. Az égőiházon kívül, üzem alatt elállítható irányú és helyzetű levegőfúvókák segítségével különböző óránkénti olajmennyiségeknél, különböző kúpszögben áramló olajsugaraknál lehet a legkedvezőbb keveredést biztosítani olaj, porlasztógőz és levegő között. A (7) gázosító bármilyen részleges elégetéssel működő gázosító lehet. A (13) tűzálló bélése — célszerűen samott, vagy pl. döngölt króm magnezit — kívülről (14) szigetelőréteggel van bevonva s így helyezkedik .el az ,!(15) égőház elöl nyitott (16) tokjában. A (7) gázosító belső falazaton elöl injektorhoz hasonlóan konfuzor-diffu^ zorszerűen van kiképezve s az olaj és primer (gázosító) levegő a konfuzorba áramlik a legszűkebb keresztmetszet előtt. A diffuzor rész után hengeres kiképzésű a (7) gázosító, amelynek teljes axiális hosszmérete legalább ugyanakkora, — célszerűen 3—4-szerese — a hengeres rész belső átmérőjének. A (15) égőház (17) belső homlokfalában helyezkednek el (18) levegőfúvókák, amelyeken át az égési levegő áramlik át a (25) égőkőbe, ahol keveredik az örvényáramban előrehaladó gázzal, s (7) gázosító (1) tokja és a (15) égőház külső palástja kőzött áramlik a szekunder levegő a fúvókák felé s közben a generátor (1) tokját hűti, illetőleg ezzel a generátor hőveszteségét felmelegedése révén hasznosítja. Az égési levegő is örvényáramban halad az égő- ; kőben előre. A (18) fúvókák elforgatását (19) rudakkal végezzük, amit az égőház homlokfalán kívül vagy külön-külön, vagy a (19) rúdra erősített (20) fogaskerekekhez kapcsolódó (21) fogaskoszorú közvetítésével és az ezt elforgató (22) fogaskerék vagy csigakerék elforgatásával érünk el. A gázosító levegőt befúvó (6) fúvók kiképzésére fent elmondottak (18) fúvókákra is értendők. A fúvókákat (23) kiemelhető dugók nyílásain át lehet cserélni. A (15) égőházba az égési levegő a (24) csőcsatlakozó csonkon át áramlik. A (15) égőház (25) égőlapra van felerősítve és ezenkívül célszerű azt alá is támasztani. A (7) gázosítóból örvénymozgással kilépő gáz sebessége lecsökken a (26) égőkő csatlakozó konfuzor részébe történő belépésnél. A (26) égőkő konfuzor részének legszűkebb keresztmetszete után diffuzorszerű bővülő rész következik. A 2. ábrán a találmány másik példaképpeni kiviteli alakja látható. Ez abban tér el az 1. ábrán látható berendezéstől, hogy kívülről elállít-