148764. lajstromszámú szabadalom • Stabilizált elektroncsöves egyenáramú hídkapcsolás
Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.764. SZÁM 21. a4 . 21—35. OSZTÁLY - NA—617. ALAPSZÁM Stabilizált elektroncsöves egyenáramú hídkapcsolás Feltalálók: Natonek László oki. mérnök és Jánosi Attila technikus, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1960. augusztus 22. Egyenáramú hídkapcsolatoknál az elektroncsövek tápfeszültségeinek nagymértékű stabilitása szükséges ahhoz, bogy az elektroncsövek anódárama ne változzék. Az anódfeszültség stabilizálása például ködfénylámpával egyszerűen megoldható, a fűtőfeszültség állandósítása azonban körülményes. A találmány kiküszöböli e nehézségeket és lényege oly elektroncsöves egyenáramú hídkapcsolás, melynél a híd három oldalát ohmikus ellenállás,, negyedik oldalát pedig elektroncső alkotja és a híd kiegyenlített állapotában az elektroncső anódja és a hozzácsatlakozó ellenállás közös pontja, valamint a hídban ezekkel szembenfekvő két ellenállás közös pontja azonos potenciálon vannak, azzal jellemezve, hogy a híd egyik oldalát alkotó elektroncső vezérlőrácsának előfeszültsége oly elektroncsöves oszcillátorral van előállítva, melynek rezgési ' amplitúdója a hídkapcsoláshoz tartozó elektroncső anódfeszültségének és katódhőfokának, tehát fűtőfeszültségének is függvénye. A találmányt közelebbről a csatolt rajz alapján magyarázzuk, mely annak példaképpen! kiviteli alakját szemlélteti. Az Rí, R2, R3 ellenállásokból és Ti triódából álló híd az A és B pontokra van kiegyenlítve, azaz e pontok a híd kiegyenlített állapotában egyenlő potenciálon vannak. A T2 trióda oszcillátorként működik »és az rí, r2 ellenállásokon az oszcillációs feszültséggel arányos egyenáramú feszültséget állít elő. Minthogy az oszcillációs feszültség a beállított állandókon kívül az anódfeszültségnek és a katódhőfoknak, tehát a fűtőfeszültségnek is, függvénye, az n és r2 ellenállásokon keletkező egyenáramú feszültség ezeknek az ingadozását követi. A két említett ellenállás ohmikus feszültségosztót alkot és ezek megfelelő méretezésével elérhető, hogy az r\, >r2 ellenállások közös pontján előálló egyenáramú feszültséget R rácslevezető ellenállásion keresztül a Ti trióda rácsára vezetve előfesizültségként, az A és B pontok potenciálja széles határokon belül, a tápfeszültség + 15%-os ingadozása esetén is, egyformán változik és így a híd kiegyenlítése zavartalan marad. A C kondenzátor az oszcillátor által gerjesztett váltófeszültség kiszűrésére való. Ha a tápfeszültség ingadozik és Ti trióda anodes fűtőfeszültsége megváltozik, akkor az anódáram az anódfeszültségváltozásra azonnal, a fűtőfeszültségváltozásra — a katód nagy hőkapacitása következtében — fokozatosan megváltozik, ha nincsen stabilizálva. A T2 trióda által előállított egyenáramú feszültségváltozásnak jellege azonos a Ti trióda anódáramváltozásával és így alkalmas a B pontnak az A pont potenciálértéken való tartására. A kiviteli példa esetében a híd egyik oldalát alkotó Ti trióda és az oszcillátor T2 triódája azonos áramforrásokból vannak táplálva. Az ábrán az is látható, hogy a híd egyik oldalát alkotó Ti elektronaső, valamint az oszcillátor T2 elektroncsöve oly ikertriódát alkotnak, melynek katódja és fűtőszála a két csőnél azonos, anódjai és rácsai azonban különbözőek. Más esetben lehetnek azonban a katódok és fűtőszála'k is különbözőek. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektroncsöves egyenáramú hídkapcsolás, melynél a híd három oldalát ohmikus ellenállás, negyedik oldalát pedig elektroncső alkotja és a híd kiegyenlített állapotában az elektroncső anódja és a hozzácsatlakozó ellenállás közös pontja (B), valamint a hídban ezekkel szembenfekvő két ellenállás közös pontja (A) azonos potenciálon vannak, azzal jellemezve, hogy a híd egyik oldalát alkotó elektroncső vezérlőrácsának előfeszültsége oly elektroncsöves oszcillátorral van előállítva, melynek rezgési amplitúdója a hídkapcsoláshoz tartozó elektroneső anódfeszültségének és katódhőfokának, tehát fűtőfeszültségének is függvénye. 2. Az 1. igénypont szerinti elektroncsöves egyenáramú hidkapcsolás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a híd egyik oldalát alkotó elektroncső és az oszcillátor elektroncsöve azonos áramforrásokból vannak táplálva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektron-
