148761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink-ezüst akkumulátorok készítésére
Megjelent: 1961. december 15. I ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.7.61. SZÁM koivu-W cz^ H-oi tw OL' 21. b . 6—14. OSZTÁLY — MU—157. ALAPSZÄM / X V ,r szolgálati találmány Eljárás cink-ezüst akkumulátorok készítésére Budapesti Műszaki Egyetem Feltalálók: Kiss László oki. vegyészmérnök, Zöld Ernő oki. vegyészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. november 29. Ismeretes, hogy a cink-ezüst akkumulátorokat nagy fajlagos teljesítmény jellemzi. Az olyan felhasználási területen, ahol kis súlyú vagy térfogatú, de nagy kapacitású telepekre van szükség, ezek az akkumulátorok előnyösen alkalmazhatók. A jó minőségű akkumulátorok előállításának egyik akadálya az, hogy az elektródok minősége nem kielégítő és készítése nehézkes. A cink-ezüst akkumulátor negatív sarkának aktív anyagát rendszerint cinkoxidból, vagy cinkporból, vagy a kettő keverékéből alakítják ki. A jó áramelvezetés céljából az aktív anyagot ezüst, rézhálóra, vagy perforált cinklemezre préselik. A pozitív elektród aktív anyagát rendszerint ezüstporból, vagy ezüstoxidból, esetleg a kettő keverékéből préseléssel, vagy más eljárás szerint zsugorítással alakítják ki. A találmány tárgya az elektródok minőségének megjavítását és a gyártási technológiának egyszerűsítését célozza. Találmányunk szerint készített fémötvözetből előállított lemezek egyszerű művelettel kívánt méretre felszabhatók és az akkumulátorokba beépíthetők. Ilyen ötvözet készítési módja: korund csónakba pl. 80 g 99,8% tisztaságú cinkport mérünk, majd 20 g legalább 99,5% tisztaságú ezüstport rétegezünk a párolgási veszteség csökkentésére. Argon vagy nitrogén atmoszférában olvadásig hevítjük a csónakot, majd a tökéletes keveredés céljából korundpálcával alaposan átkeverjük. Dermedés után kívánt vastagságúra hengereljük, miközben a lemezt többször kimelegítjük a repedés megakadályozására. A fenti módszer szerint készített pozitív elektród anyaga 3—34% cinket tartalmaz. A negatívelektród alapanyagát képező ötvözet 3—37% ezüstöt tartalmaz. Az ilyen ötvözésnek a következő előnyei '.-annak: 1 ■ A pozitív elektródból a formálás során a cink kioldódik és a visszamaradó ezüst szivacsos szerkezetű lesz. Ezáltal nagy aktív felületet lehet elérni. 2. A negatív elektródon formálás alatt az átalakuló cink mellett a folyamatban az ezüst nem vesz részt. Ez az ezüst az elektródnak egy fémvezető vázát alkotja. 3. Az általunk feltalált módszernek műszaki előnyei: a) Az elektródok aktív anyagának készítése tömeggyártás szempontjából egyszerűbb. ,b) Az elektródok kialakításánál régebben alkalmazott préselési technológia költséges. Az általunk feltalált módszer szerint a préselés elmarad, és könnyen automatizálható lemez darabolási műveletté egyszerűsödik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás pozitív és negatív elektródok készítésére, azzal jellemezve, hogy az elektródokat olyan ötvözetből készítjük, amelyek az ellentétes polaritású elektród alapanyagát képező fémet is tartalmazzák. 2. Az 1 igénypont szerinti eljárás alapján készült pozitív elektród alapanyaga, azzal jellemezve, hogy 3—34% cinket tartalmaz. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás alapján készült -negatív elektród, azzal jellemezve, hogy alapanyagát képező ötvözet 3—37% ezüstöt tartalmaz. A Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 012728. Terv Nyomda, Budapest V.. Balassi Bálint utca 21-23.
