148754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémbevonatú redőnyök és napellenzők előállítására

4 Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.754. 3ZÄM 48. b. 11—13. OSZTÁLY — ME—326. ALAPSZÁM Eljárás fémbevonatú redőnyök és napellenzők előállítására Feltaláló: Mende Ernő szövetkezeti dolgozó, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 19. Épületek vagy lakóhelyiségek meleg és hideg elleni védekezéséül ajtó, ablak és egyéb nyílásai­nak külső zárófelületeként régebben fatáblákból csukhatóan összeszerelt spalétákat, újabb időben pedig általában hornyolt lécek összetűzésével elő­állított gördülő faredőnyöket használnak. Mind­két említett külső nyíláselzáró elkészítéséhez sok faanyag szükséges, amit jelentősen megnövel még az utóbbinak felgördített állapotberi befogadásá­hoz szükséges nagyméretű redőnyszekrények fa­anyagszükséglete. Használatosak még vászon­vagy más textilanyagú, továbbá textilfonalakkal összeszőtt vékony fiapálcákból álló redőnyök, úgy­nevezett roletták, de ezeket külső felületként alkalmazni nem lehetett, mert az időjárás viszon­tagságaival szemben nem ellenállóképesek. A találmány célja az eddig ablakok között ún. belső redőnyként használatos fapálca-beszövésű, ún, fasziövetű roletták és napellenzők oly elő­állítási eljárása, minélfogva az a napsütés, eső, hó, fagy vagy más időjárási behatásoknak ellen­álló, külső redőnynek használható, és ily módon viszonylagosan csekély faigényű, folyóméteráru­ként olcsón előállítható redőny valósítható meg. A találmány bővebben az előállítási eljárás alábbi kivitelezési példájából ismerhető meg. A találmány szempontjából faszövet alatt fa- vagy műanyagú pálcikák, falapocskák, egy- vagy több rétegű furnérlécek, textil vagy más rostos szál­anyagú, vagy műszál-fonalakkal összeszőtt redőny­anyag értendő. A faszövetet függőleges vagy más megfelelő helyzetben rögzítjük és az anyag minden elő­készítése nélkül, egyik oldalán fém-, előnyösen horgany, illetőleg alumínium bevonattal látjuk el a köziismert fémszóró eljárással. A fémszórást mindaddig folytatjuk, amíg a faszöveten össze­függő fémréteg keletkezik. A faiszövetre szórás­sal felvitt fémréteg tökéletesen tapad, s nem vá­lik el a faszövettől, ami annak a következménye, hogy a szórt anyag belső mechanikai kapcsolatot létesít a faszövet szálanyagú szerkezetével és hul­lámos alakú felszínével, mert a szórt fémrészecs­kék gyulladási hőmérséklete az anyag érintése pillanatában a textilanyag gyulladási hőmérsék­lete alatt van. A fémbevonatot egy- vagy több rétegben rászórva, a kívánt vastagságban készít­jük a faszöveten. Ezután a faszövet másik oldalára nedvesség­nek ellenálló impregnáló réteget viszünk fel, amelynek határoló felületét az előző oldal fém­bevonata képezi. Impregnálásra ismert és bevált anyagú, ill. összetételű, pl. kaucsuk tartalmú ol­datokat használunk, melyek a faszövetet átitatva, önmagukban is folyamatosan összefüggő, és a fa­szövettel, valamint annak közvetítésével a fém­bevonattal is mechanikai kötésű folyamatos ré­teget alkotnak. Az impregnáló rétegben a faszö­vetet tűzállóvá tevő anyag is lehet. Impregnáló rétegként műanyagot pl. polietilént, poliakrilátot stb. is alkalmazhatunk, amit előnyösen ugyan­csak szórással viszünk,fel. A bevonandó felületet elírás, ill. szükség szerint előmelegítve szórjuk. Az impregnáló anyagréteg a másik oldalról a faszövet között áthatolva, ugyancsak mechanikai­lag kapcsolódik a faszövettél, sőt a fémréteg felületi pórusaiba behatolva, azzal is közvetlen kötés jön létre, miközben a kétoldali borítás közrefogja a faszövetet. A leírt szórási eljárás következtében a faszövet textil jellege fémessé változik. A fényt nem bo­csátja át, eső- és vízállóvá válik, de fémbevona­tával együtt is hajlékony marad és tartóssága növekszik. Mivel a levegőt csak kis mértékben engedi át és a rászórt fémrészecskék a hősuga­rakat visszaverik, ezen tulajdonságánál fogva hő-' szigetelő anyagként is alkalmazható. Fémszórásos faszövet alkalmazási területe úgy­szólván korlátlan, mert nyílászáró szerkezetek külső védelmére redőnyök helyett is alkalmaz­ható, továbbá az időjárásnak kitett egyéb helye­ken, mint napellenző, sátor-tető stb. ugyancsak használható. Előnye, hogy minimális redőnyt ok szükséges és zajtalan a használata és előállítása­kor hulladékanyag használható fel. Az eddig ismert fémszórásos eljárás nélkül ké­szült faszövet roletták nem voltak esőállók és fagyállók, s az időjárás viszontagságait meg­sínylették. A redőny azon oldala, amelyik nincsen fémmel

Next

/
Thumbnails
Contents