148752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rostos vagy szemcsés anyagból és kötőanyagból álló bevonatnak felületekre történő felhordására

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.752. SZÁM 75. c. 1—10. OSZTÁLY — MA-940. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés rostos vagy szemcsés anyagból és kötőanyagból álló bevonatnak felületekre történő felhordására VEB Mathias—Thesen—Werft Wismer, cég Wismer (NDK) Feltalálók: Friedrich Franz mérnök, Tietböhl Herbert mérnök, Köpke Harry oki. mérnök, mindhárman Wismar, Német Demokratikus Köztársaság A bejelentés napja: 1960. május 10. Német Demokrataikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. szeptember 22. A találmány rostos vagy szemcsés anyagból és kötőanyagból álló bevonatnak felületekre történő felhordására szolgáló eljárás. Ismeretes olyan eljárás, amelynél rostos anyagból, 'elsősorban azbesztrostokból és valamely kötőanyagból álló bevonatot úgy visznek fel, hogy az előzőleg fellazított anyagot sűrített levegővel csövön keresztül fújják ki, amely csövet kötőanyagot vezető cső vesz körül. Ennél az eljárásnál túl nagy nyomás alkalmazása esetéin a rostanyag könnyen összecsomósodik, ami lehetetlenné teszi a rostanyag egyenletes eloszlását. Ezenkívül ennél az eljárásnál a kötőanyag —• annak gyűrű alakú vezetékben történő hozzávezetése következtében — a rostanyagsugámak csak külső felületét nedvesíti, míg a belső magrész szárazon marad- Másik ismert eljárásnál kisnyomású sűrített levegővel szórószerkezetbe vezetik az előre ugyancsak fellazított anyagot és a szórószerfcezetből a rostanyag és a kötőanyag külön-külön sugárban lép ki, amelyek a bevonandó felületre való rácsapódáskor vagy közvetlenül ezelőtt egyesülnek egymással. így állítólag elkerülhető a rostanyagok összecsomósodása és nemezelődése és egyenletes bevonat érhető el. Azonban ennél az eljárásnál a rostanyagok csak a falra való felütődéskor itafódtak át a kötőanyaggal, ül. akkor, amikor a kötőanyagsugár és a rostanyagsugár egymást keresztezi. Ennek következtében a rostanyag egy része oldalra kilép a sugárból és a környező levegőt beszennyezi. Ez a hatás még fokozódik azáltal, hogy a kötőanyag sugara ferdén ütközve a • rostanyagsugárba, az utóbbira nyomást fejt ki. A találmány szerinti eljárás ezt a hiányosságot azáltal küszöböli ki, hogy a kötőanyagot koncentrikusan vezeti a rostanyagsugárhoz a rostanyagsugár közepén, éspedig a szórószerkezet kilépőnyílásában a rositanyagsugár nyomását meghaladó nyomással. Ily módon a kötőanyag közvetlenül a szóróberendezés nyílásán kilépve itatja át a rostanyagot és azáltal, hogy a rostanyagot a kötőanyag sugarában vezetjük, a porképződést messzemenően megakadályozzuk. Ezenfelül ilyen módon még a 'bevonat hatásos tömörülését is elérjük, mert a kötőanyag nagyobb nyomással lép ki, mint a rostanyag, azt a nyomás beleviszi a kötőanyagsugárba és a borítandó felületre veri. Az eljárás foganatosítására szolgáló készülék a kötőanyag szórására alkalmas szokásos szórópisztolylyal összeköttetésben álló rostanyagfúvókából áll, amely szórópisztolynak sűrített levegő és kötőanyag kifúvására szolgáló kilépőnyílása a rostanyag résziére szolgáló kilépőfúvókának középpontjába van helyezve odatartozó vezetékek segélyével. A rajz a találmánynak egy példakóppeni kivitelét mutatja be. Az 1. ábra felülnézetet, a 2. ábra oldalnézetet és a 3. ábra a 2. ábra szerinti A—B vonal menti metszetet ábrázol. Az előzőleg fellazított rostanyagot az 1 tömlő a 2 kilépőfúvókába vezeti, amelyet bilincsek vagy csavarok kötnek a szokásos 3 szórópisztolyhoz. A kötőanyagot és annak porlasztásához szükséges sűrített levegőt a 3 és 4 vezetékek viszik a 3 szórópisztolyba, amelynek kiömlő nyílása a 3 szórópisztoly 6 fejrészéből kiinduló. 7 és 8 vezetékek segélyével a 2 kilépőfúvóka tengelyvonalába van áthelyezve. Az előnyösen hőrelágyuló műanyagból készülő fúvókán a 7 és 3 vezetékeket körülvevő 8 betüremlés van, hogy a kilépőfúvókát a rostanyag ne tudja eltömni.