148739. lajstromszámú szabadalom • Lumineszcencián alapuló világító kondenzátor

148.739 3 anyag vagy az egyik, vagy mindkét elektróda (2) átlátszó dielektrikumból való burkolatának egy­mással szemben levő felületére van rávíve. A két elektróda között 10 mm-nél kisebb távolság van. E foganatosítási alakból további foganatosítási alakok oly módon származnak, a 4., 5. és 6. ábrák által vázolt módon, hogy a két elektródát borító dielektrikumból kiemelkedések nyúlnak a szem­ben fekvő dielektrikum felé, esetleg azt el is érik. Ekkor ugyanolyan hatások érhetők el, mint az említett ábrákon vázolt foganatosítási alakoknál. A találmány szerinti világító kondenzátor nyol­cadik foganatosítási példáját a 8a. és 8b. ábrák tüntetik fel. A 8a. ábra a készüléket keresztmetszetben, a 8b. ábra felülnézetben mutatja be. Ennél a foga­natosítási alaknál a 'két elektróda egymással 1°­nál nagyobb szöget alkot. A készülék (5) vezető anyagból való testének kúpszerűen formált (7) felületére van felragasztva a lumineszcens anyag. A világító kondenzátor (5) teste egyben az egyik elektródát is alkotja. A másik elektróda a (2) vagy átlátszó elektrolit, vagy vezető üveg, mely az (1) és (3) átlátszó dielektrikum között van. A (4) tömítés a légmentesítés biztosítására való. A (6) kivezetéseken keresztül kapcsolható a világító kondenzátor az áramforráshoz. A találmány sze­rinti világító kondenzátor a (8) csővégződés se­gítségével kapcsolódik a légszivattyú csővezeték­rendszeréhez. Ugyanis a világító kondenzátor eb­ben a változatában mint légnyomásmérő alkal­mazható a 20 torrtól kezdve csökkenő nyomástar­tományban. Egy adott, 20 tormái kisebb gáznyo­másnál ugyanis a 8. ábra szerint a gáz nyomásá­tól függő sugarú (1) világító körgyűrű jelenik meg. Ha a (2) skála tapasztalati úton nyomás­értékekre van beosztva, rajta a körgyűrű helyzete szerint a gáz nyomása leolvasható. A találmány szerinti világító kondenzátor ki­lencedik foganatosítási alakja a 9a. és 9b. ábrák alapján ismerhető meg. A 9a. ábra oldalmetszet­ben, a 9b. ábra felülnézetben tünteti fel a foga­natosítási alakot. A 9a, és 9b. ábrák hivatkozási jeleinek jelentése ugyanaz, mint a 8a. és 8b. áb­ráké. E foganatosítási alak és a nyolcadik fogana­tosítási alak között csak az a különbség, hogy az utóbbi hosszúkás alakú. A 9b. felülnézeti ábra szerint az (1) világító sáv csökkenő légnyomásnál az egymással hegyesszöget alkotó két elektróda közötti nagyobb térközű helyek felé tolódik. A ritkított gáz nyomásának értéke az előzőleg ta­«pasztalati úton beosztott (2) skálán olvasható le. Szabadalmi igénypontok: 1. Lumineszcencián alapuló világító .kondenzá­tor, azzal jellemezve, hogy légmentesen zárt tér­ben az áram be- és kivezetésére két egymástól 10 mm-nél nem távolabb fekvő lapelektródája van, melyek között egy vagy több rétegben szi­lárd dielektrikum és 20 torainál kisebb nyomású gáz, együttesen, mint sorbakapcsolt dielektriku­mok vannak alkalmazva, továbbá az elektródák egyike, vagy mindkettője átlátszó vezető, és a két elektróda közötti ritkított gáztért határoló, az elektródákkal, összefüggő szilárd felületek egyike, vagy mindkettője lumineszcenciát mutató anyaggal van bevonva. 2. Az 1. igénypontban meghatározott világító kondenzátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy elektródái között oszlopoeskák vannak alkalmaz­va a külső és belső légnyomás közötti különbség kiegyenlítésére. 3. Az 1. igénypontban meghatározott világító kondenzátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy elektródái koncentrikus görbe felületek. 4. Az 1—3. igénypontokban védett világító kon­denzátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azon lapelektródáján, mely közvetlenül a ritkított gáztérrel érintkezik, olyan szélesebb-keskenyebb kiemelkedések vannak, melyek a másik elektró­dával kapcsolódó szilárd, dielektrikum felületével érintkeznek. 5. Az 1—3. igénypontokban védett világító kon­denzátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy azon lapelektródáján, mely közvetlenül a ritkított gáztérrel érintkezik, olyan szélesebb, keskenyebb kiemelkedések vannak, amelyek nem érnek egé­szen a másik elektródával kapcsolódó szilárd di­elektrikum felületéig. 6. Az 1—3. igénypontokban védett világító kon­denzátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy egyik lapelektródája és a másik lapelektródájá­val kapcsolódó szilárd dielektrikum között di­elektrikumból való szélesebb, keskenyebb lapok vannak oly módon kiképezve, hogy e lapok szo­rosan érintkeznek mind az elektródával, mind a dielektrikummal. 7. Az 1. igénypontban védett világító konden­zátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két lapelektródája, melyek egyike, vagy mindkettője átlátszó, szilárd dielektrikummal van borítva, to­vábbá az egyik, vagy mindkét dielektrikumnak kiemelkedései vannak, melyek a szemben fekvő dielektrikumot érintik, vagy közöttük rés van. 8. Az 1. igénypontban védett világító konden­zátor kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy lap­elektródái egymással hegyes szöget alkotnak. 2 rajz A Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 612725. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents