148739. lajstromszámú szabadalom • Lumineszcencián alapuló világító kondenzátor

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.739. SZÁM 21. f. 82—87. OSZTÁLY — JE—163. ALAPSZÁM Lumineszcencián alapuló világító kondenzátor Feltaláló: Jeges Károly főiskolai tanár, Pécs A bejelentés napja: 1960. március 7. A találmány lumineszcencián alapuló világító kondenzátor, azaz olyan kondenzátor, melyben lumineszkáló anyag világít és az áram bevezetésére szükséges két vezető lapelektróda között, melyek egyike, vagy mindkettője átlátszó, szilárd anyagból való átlátszó dielektrikum és 20 tormái kisebb nyomású gáz van. A két lapelektróda egymástól a szilárd dielektrikum vastagságától, dielektromos állandójától, a gáz minőségétől és nyomásától, valamint az alkalmazott feszültségtől függő, 10 mm-nél kisebb távolságban kell hogy legyen akkor, amikor ugyanazon váltóáramú teljesítmény /bevezetésekor maximális fényerőt kívánunk elérni. A találmány szerinti világító kondenzátor tartósan csak váltakozó árammal működtethető, ekkor természetszerűleg a katód helye a váltakozó áram periódusának megfelelően cserélődik a két elektróda között. Világító kondenzátor a gyakorlatban már ismeretes, ilyen az ún. Destriau-effektus szerinti elektrolumineszcencián alapuló világító kondenzátor. A találmány szerinti, lumineszcencián alapuló világító kondenzátor és az elektrolumineszcencián alapuló világító kondenzátor között a gerjesztés módjából eredően alapvető a különbség. Itt mutatkozik meg a találmány szerinti világító kondenzátor egyik előnye, mert míg az elektrolumineszcencián alapuló világító kondenzátorban felhasznált, elektrolumineszoencia effektust mutató anyagok szánna ma még viszonylag kevés;, a találmány szerinti világító 'kSandanzatoirbain felhasználható, lumineszcencia effektust mutató anyagok száma szinte korlátlanul nagy, így a legváltoza tosabb szín ű fény állítható elő még egyetlen kondenzátorral is. További előnye főleg a díszvilágítás, réklámvilágítás területén mutatkozik, mert szerkesztésétől függően, időben gyorsan változó, esztétikus láványt nyújtó fényhatások is elérhetők vele. Közismertek a hidegkatódos gázkisülési csövek (luminofór-csövek) reklámcsövek, valamint a hidegkatódos, ún. gázos katódsugárcsövek is), melyek bizonyos értelemlben szintén világító kondenzátoroknak tekinthetőik, mivel a gerjesztési feszültség alatt a két fémelektródájuk kondenzátor lemezeinek tekinthető, melyek között gyakorlatilag szigetelő hatású ritkított gáz van. Lényeges különbség van azonban ezen — általánosabb értelemben vett — fényforrások és a találmány szerinti világító kondenzátor között több szempontból is: 1. A felsorolt készülékek egyenárammal is táplálhatok, a találmány szerinti világító kondenzátor azonban csak. váltóárammal működtethető, mivel két elektródája között a ritkított gázon kívül szilárd dielekrikum is van, melyben töltéshordozók az adott feltételek mellett nem haladhatnak. 2. A felsorolt készülékek egyikében sincs szilárd lumineszkáló anyag, amelyekben pedig van, azokban a két elektróda között nincs szilárd dielektrikum. 3..A felsorolt készülékek nagy részében a fénygerjesztés zöme az ún. pozitív fényoszlopban történik és nem a csillókisülés tartományában, mint a találmány szerinti világító kondenzátornál. A találmány szerinti világító kondenzátor részletesebb ismertetésére a fentiekben vázolt alapelv alapján szerkeszthető sok lehetséges megoldás közül kilenc egyszerű foganatosítási példát mutatunk be a mellékelt ábrák alapján. Az 1. ábra a találmány szerinti világító kondenzátor sík kondenzátor kivitelű foganatosítási példáját mutatja, részben metszetben:. A világító kondenzátor egyik elektródája az (1) és (3) átlátszó dieletrikum közé helyezett (2) vezető üveg (átlátszó vezető), vagy átlátszó elektrolit. Ha a (2) réteg vezető üveg, az (1) dielektrikum elmaradhat. A másik elektródája a (6) áramvezető lap. A (3) és (6) lapok között 10 mm-nél kisebb távolság van és e lapok közötti teret 20 tormái kisebb nyomású gáz tölti'ki. A külső légnyomás 'kiegyenlítésére a (3) és (6) lapok között a (7) oszlopocskák, továbbá a (8) lécek vannak egymástól megfelelő távolságokra alkalmazva. A (6) vezető lapnak a (3) lap felőli (5) oldalara lumineszcenciát mutató por van ragasztva és hogy a váltóáram mindkét iránya ki legyen használva, célsaerűen a (3) dielektrikumnak a (6) lap felőli (4) oldalára