148736. lajstromszámú szabadalom • Öntödei formázóhomok és eljárás annak előállítására
Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.736. SZÁM 31. c. 1—5 OSZTÁLY - HO—600 ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY ( öntödei formázóhomok és eljárás annak előállítására Homokelőkészítő Vállalat, Budapest Feltalálók: Szekeres János főmérnök, Pokorádi Lajos és Hevenesi György budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. július 18. Ismeretes, hogy hőerőművek pernyéit hidraulikus tulajdonságúik. következtében betonokhoz adalékanyagként szokták használni. Ugyancsak adalékanyagként használatos az úgynevezett kúpolósalakos formázási eljárásnál is. Azt találtuk, hogy egyes hőerőművek pernyéi ( a továbbiakban „pernye") nagy szabad CaO tartalmuk következtében a levegőben levő CO 2 hatására, de hidraulikus kötőképességük révén is megkeményednek és így alkalmasak öntödei farmák készítésére is. Találmányunk lényege az, hogy formázóhomok készítése céljából az öntödei homokhoz (vagy bármely más formázóalapanyaghoz, pl. samotthoz) vizet és olyan pernyét keverünk, amely hidraulikus és karbonátos kötésre képes; egyéb formázóhomok készítési módoktól eltérőleg ez a keverés (a példákban ismertetendő módon) két részletben történik és az első részletben nyert keveréket legalább 4 órán át állni hagyjuk. A keverési folyamatnak ezen két részletre való bontása azért lényeges, mert ha a keveréket az egyébként szokásos módon egy ütemben készítj ük el, a belőle készült formák a keményedési folyamat közben megrepedeznek és így használhatatlanokká válnak. Találmányunk szerint készített formázóhomokkal a formázási műveletek teljesen azonosak az agyagos, vagy bentonitos homokkal való formázási műveletekkel, de az ebből a foirmázóhomokból készült foirmák a minta kiemelése után már néhány óra, de legkésőbb 10—14 óra múlva szabad levegőn állva, tehát szárítás nélkül is olyan szilárdságot érnek el, hogy igen nagy ferrosztatikus nyomásnak is képesek ellentállni. A formák megkeményedését lényegesen gyorsíthatjuk, ha a minta kiemelése után CO2 gázzal, vagy füstgázzal, vagy C02 -t tartalmazó levegővel kezeljük (ráfúvással, injektálással, vagy vákuumkamrában való gázosítással). A formák megkeményedését tehát feltehetően egyrészt a Ca(OH)2 + C0 2 = CaC0 3 + H 2 0 reakció, másrészt a pernyében levő hidraulikus anyagok idézik elő. Természetesen mindazok az ismert adalékanyagok, amelyek a kötési időt gyorsítják (például a pernyére számított 6—8% CaCl2 ), a formázhatóságot javítják (például melasz, szulfitlúg), a hidraulikus anyagok mennyiségét növelik (például cement, puzzolánok, alumíniumpor, stb.), az öntvények tulajdonságai és az egyes öntödék sajátos viszonyai szerint felhasználhatók. Ha a pernyés homokkal készített formák szilárdsága 10—14 órai szabad levegőn való állás,, vagy gázosítás után sem kielégítő, akkor a pernyéhez, annak homokkal és vízzel való elkeverese előtt, a pernyére számított néhány százalék, előnyösen 10—20% égetett meszet, vagy égetett dolomitot adagolunk. Találmányunkat az alábbi példák magyarázzák: 1. példa:A keverés első fázisában 30 súlyrész 45-ös finomsági számú mosott-osztályózott homokot, 18 súlyrész pernyét és 6 súlyrész vizet kollerkeverőben 5 percig keverünk, majd az így kapott „I. keverék"-et 4 óráig állni hagyjuk. A keverés második fázisában az ,,I. keverék"hez hozzáadagolunk 22 súlyrész 45-ös finomsági számú mosott-osztáílyozott homokot, 22 súlyrész öntödei töltőhomokot, másfél súlyrész sűrű melaszt és kollerkeverőben 5 percig keverjük. Az így kapott „II. keverék" lazítógépen átengedve formázásra alkalmas. Fizikai tulajdonságai: nyers nyomóiszilárdság: 450 g/cm2 , gázáteresztőképesség: legalább 60, formakitölt őképesség: 65—7 5. Ezt a formázóhamokot mintahomokkénit alkalmazva a formákat a szokott módon elkészítjük, majd a minta kiemelése után 14 óráig állni hagy-
