148728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás melegmegmunkálásnak alávetett acélanyag revementességének biztosítására

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.728. SZÁM 48. b. 1—10. OSZTÁLY - FO-346. ALAPSZÁM Eljárás melegmegmunkálásnak alávetett acélanyag revementességének biztosítására Feltaláló: Földvári László, újítási előadó Szigetszentmiklós A bejelentés napja: 1959. december 28. A találmány eljárásra vonatkozik, melegmegmunkálásnak alávetett acélanyag revmentasségének biztosítására. Az acélok melegmegmunkálásánál az anyagon — az alkalmazott hőfok és a megmunkálás idejétől függő — vastagságú reveréteg képződik. A melegen történő képlékeny alakítást kísérő kemény reveréteg képződése rendkívül káros jelenség. E jelenséggel járó hátrányok közül a következőket említem meg: 1. A felhevített anyag 8—10%-a elég és mint anyagveszteség jelentkezik. 2. A reveréteg a gyártmány felületének simaságát károsan befolyásolja, amennyiben elrejti az acéknűvi és bovácsolási hibákat. 3. A reveréteg nagy keménysége fokozza a megmunkáló szerszámoknak, mint süUyesztéses hengeres kalapácsoknak a megmunkálás alatti kopását. 4. Kovácsolt illetve hengerelt félterméken maradó reve a további megmunkálást, pl. forgácsolást is megnehezíti. Az iparban eddig revétlenítő, azaz a képződött revét eltávolító módszeréket használtak. Ezeknek célja a revének a képlékeny átalakítás előtti és alatti, valamint a megmunkálás utáni, hideg állapotban történő eltávolítása. Ily módszerek: a hevítést követő vízbemártás, a hőkezelt anyagnak recézett hengerek közötti átvezetése, a revének lekefélése és nagynyomású vízsugárnak a revementesítendő felületre -szórása. E módszerekkel ugyan számottevő népgazdasági eredmény érhető el mind a készgyártmányok minőségének javítása, mind a szerszámmegtakarítás terén, de a revementesítés problémáját e módszerek nem oldották meg. A találmány szerinti eljárás elvben abban különbözik a fentemlített javaslatoktól, hogy eleve meggátolja az anyag felhevítésekor, majd annak képlékeny alakítása közbeni és az ezt követő lehűlés alatti reveképződést. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a melegmegmunkélásnak alávetendő anyagot mechanikai vagy vegyi elj árassal fémtiszta állapotba hozzuk, ezt.követőleg a fémtiszta felületet hideg vagy meleg állapotban alumínium vagy alumínium-oxid réteggel vonjuk be, melynek vastagsága — a hőtartási időtől függően — 4 mikrontól 400 mikronig terjed. A fémtiszta állapotba hozásra alkalmas mechanikai eljárások a homokolás, a hántolás és a koptatás. Vegyi 'eljárása a savas pácolás. A pác pl. 36 sr. sósavnak, 4 sr. salétromsavnak, 6 sr. fluorsavnak és 53 sr. víznek keveréke. Az alumínium- (illetve alumíniumoxid) rétegnek hidegen való felvitele vagy a) fémszórással, vagy b) festékszórással történik. A festék alumíníumpornak, pl. nitro hígítószerrel való keveréke; c) de történhet elektrolízis útján vagy d) AI2 2O3 és vízüveg keverékének a védendő felületre ecsetelésével vagy a tárgynak ily keverékbe mártásával. Mivel a védőréteg festékszórásnál igen vékony, a képlékeny alakítás után a munkadarabot, a revek épződés megelőzésére bauxitporba ágyazhatjuk. A hideg állapotban történő bevonásnál a bevonóréteg legkisebb vastagsága 4 mikron, ha a képlékeny alakítás egy melegből történik, míg több mielegből történő képlékeny melegalakításnál a rétegvastagságot, esetleges elszegényedés meggátlására, 400 mikronig kell növelni. A meleg állapotban történtő védőréteg felvitelének több módja van: a) az előmelegített munkadaraboknak Al-olvadékba mártása (kriolites védelemmel), b) alumíniumporlbanpakolás, c) alumíniumfémek gőz- vagy gáz-állapotból a munkadarab felületén való lecsapatása, d) katódporlasztás. Többfázisú melegalakítás esetén a munkadarabnak alumíniummal illetve alumíniumoxiddal való bevonását az egyes fázisok után szükség esetén megismételjük. A képlékeny melegalakításnak (hőtartásnak) időtartama alatt az acélanyag felületébe bediffundál és az Fe-vel ötvözetet alkot. A bediffundált alumínium az acélt felületileg meglepő módom el-