148725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás távírójelek átvitelére és vételére

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.725. SZÁM 21. a1

. 7—10. OSZTÁLY - FE—437. ALAPSZÁM Eljárás távírójelek átvitelére és vételére VEB Fernmeldewerk Arnstadt, Arnstadt/Thür. Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: Kahl Fritz mérnök, Berlin Heyer Rudi mérnök, Berlin-Biesdorf A bejelentés napja: 1959. február 25. A találmány tárgya eljárás távírójelek átvitelére és vételére. A távírójelek átvitele céljára különösen a váltakozóáramú táviratozásnál különböző eljárások ismeretesek, amelyek lényegében a modulálás módjában különböznek egymástól. Itt elsősorban az amplitúdómodulációt, a frekvenciamodulációt, illetőleg frekvenciaváltást és a fázisszögmodulációt kell megemlítem. Mindhárom módszernek vannak előnyei és hátrányai és ennék következtében mindig a célnak megfelelően alkalmazzák azokat. Az amplitúdómodulációs eljárásnál aránylag c*ekély sávszélesség szükséges, de szintszahályazást kíván, ami már bizonyos költségráfordítást és szabályozási időt tesz szükségessé. Ehhez járul a meglehetősen nagy meghibásodási érzékenység a zavaró feszültségekikel szemben, azonkívül az aránylag rövid időközökben szükséges rendszeres karbantartás. A „nincs áram" és „megszakítás" közötti megkülönböztetés itt nem állapítható meg. A frekvenciamodulációs eljárás messzemenően független a szintingadozásoktól, érzéketlen a zavarófeszültségekkel szemben és kevesebb karbantartást igényel, mint az amplitúdómoduláció. Ennél a rendszernél a megszakítások megállapíthatók. Hátránya az amplitudómodulációval szemben, hogy nagy a sávszélessége és magasak a szűrő-költségek. A fázisszögmodulációs eljárásnak van a másik kettővel szemben a legcsekélyebb sávszélessége, a szinttől független és érzéketlen a zavarófeszültségekkel szemben. Hasonlóképpen a karbantartásra is csak csekély költségráfordítás szükséges. Hátrányául kell felróni, hogy már rövid idejű megszakításaik esetén is a fázishelyzet elvész és ezáltal a közieményék teljes csonkítása következhet be. A találmány tárgyát képező eljárással az ismert eljárások »hátrányait kikerüljük anélkül, hogy a ráfordítási költségek lényegesen növekednének. A találmány alapgondolata az amplitúdó- és fázismoduláció kombinálása. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a jelszünetnek megfelelő, ún. elválasztóáram és a jeláram kritériumaiként jeláram gyanánt egy bizonyos amplitúdójú és fázisú, például 1 nagyságú és 0 fázisfekvésű áram, szünet gyanánt pedig egy, az előbbiékhez képest jt-vel eltolt fázisú és kisebb, például felényi amplitúdójú, azonos frekvenciájú váltakozó áram szolgál, és a vevőoldalon az amplitúdók és fázisok kiértékelése úgy „történik, hogy csak az amplitudóváltozások és fázisváltozások egyidejű fellépése esetén jelenik meg a vevőkapcsolás kimenetén definiált jel. Ekkor célszerűen úgy járunk el, hogy a fázis vagy az amplitúdó kiértékelése után féllépő jelet a vevőkapcsolás kimenőköre elé kötött elektromos kapcsoló vezérlésére használjuk, amely kapcsoló a mindenkori fázisugrás függvényében a ki nem értékelt kritériumot a kimenőkörre kapcsolja. A kritériumok felcserélése is lehetséges, azaz az 1 amplitúdó helyére az 1/2 amplitúdó lép és a 0 fázisíekvés helyére a JT fázisfekvés és viszont. Mindkét kritérium számára a jelfrekvencia azonos. Két kiviteli példa kapcsán olyan előnyös kapcsolási elrendezéseket ismertetünk, amelyeknél a találmányi gondolat alkalmazásra talál és felismerhetővé teszik a találmány tárgyának továbbfejlesztését. Itt a jel hosszát a fázisugrások, a jel jellegét pedig az amplitúdók különböző nagysága határozza meg. Az 1. ábra szerinti blokk-kapcsolás a találmány egy megvalósítási lehetőségét mutatja. A 2. ábra görbesort mutat (hordozót). Gl generátor a befolyásolástól függően egy vagy két önmagában ismert modulátor segítségével létrehozza az elválasztóáramnak és a jeláramnak megfelelő feltételeket. Az egyik feltételről a másikra való átmenetnél — amint az a 2- ábrán a szaggatottan rajzolt A és B vonalaknál létssak — mind amplitudóugrás, mind pedig fazisügräs