148722. lajstromszámú szabadalom • Szer kapásnövények csírázásának, ill. kihajtásának meggátlására
Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEIRÄS 148.722. SZÁM 45. 1. OSZTÁLY - FA—428 ALAPSZÁM Szer kapásnövények csírázásának ill. kih ajtásának meggátlására VEB Fahlberg-List, Magdeburg (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: dr. Nultsch Wilhelm, Magdeburg, dr. Jumar Alfréd, Magdeburg A bejelentés napja: 1959. október 3. A találmány tárgyát kapásnövények, különösen a burgonya csírázásának ül. kihajtásának meggátlására szolgáló szer képezi. Ismeretes már olyan eljárás, amelynek sorári a kapásnövényeket ill. azok termését a csírázás vagy kihajtás meggátlása vagy késleltetése céljából a tárolás sarán kémiai anyagokkal, főként szerves vegyületekkel kezelik. Az ilyen kezelésre elsősorban karbaminsavszármazékok, alkoximetilnaftalinok, valamint klórozott nitrobenzolok alkalmazását ajánlották. Többé vagy kevésbé hatásos ilyen szerekként az irodalom, az említetteken kívül még a különböző helyettesítőket is tartalmazó rövidebbláncú zsírsavak, főként az ecetsav származékait, nagymértékben klórozott rövidebbláncú szénhidrogéneket, a szalicilsav származékait, bizonyos zsíralkoholokat és a maleinsavhidrazidot említi. Mindezek a vegyületek azonban csírázásgátlószerként -való alkalmazásúik vagy esetleg előállításuk során bizonyos hátrányokat mutatnak, mégpedig vagy oly szempontból, hogy alkalmazásuk élelmezéshigiéniai okokból aggályos, vagy túlságosan nagy mennyiség szükséges belőlük kielégítő hatás elérésére, vagy pedig abból a szempontból, hogy az illető vegyületek kémiai szintézise láezonylag bonyolult vagy túlságosan nagy költségekkel jár. Sikerült azonban egy olyan vegyületcsoportot találnunk, amely kiváló csírázásgátló hatásosság mellett messzemenően mentes valamennyi fentebb említett hátránytól. Ezek a vegyületek az alábbi R / Ar—S0 2 —N \ R' általános- képlettel jellemezhetők; e képletben Ar valamely ariigyököt jelent, amely akár helyettesítetiüen, akár halogéniatoímmal és/vagy alkilcsoporttal és/vagy nitrocsoporttal helyettesített lehet; R hidrogénatomot vagy alkilcsoportot, R' pedig alkilcsoportot jelent. Hatóanyagként tehát a találmány értelmében pl. a következő vegyületek jöhetnek tekintetbe: benzolszulfon-N-monoetilamid benzolszulfon-N-diizopropilamid 3-nitrobenzolszulfon-N-dimetilamid 3-klórbenzolszulfon-N-monopropüamid 2,4,5-triklórbenzolszulfon-N-dimetilamid 2,4,5-triklórbenzolszulfon-N-dietilamid 2,4,5-triklórbenzolszulfon-N-diizobutilamid 3-klór-4-metilbenzolszulfon-N-dimetilamid 2-nitro-4-metilbenzolszulfon-N-dimetilamid 3~nitro-4-metilbenzolszulfon-N-monometilamid x-naftalinszulfon-N-dimetilamid. Más területeken, pl. a gyógyszerészet vagy a kártevőirtás terén egyes esetekben alkalmazásra kerültek ugyan már ilyenfajta vagy hasonló szerkezetű sizulfonamidok, eddig azonban sohasem ismerték fel, hogy e vegyületek csírázásgátló képességet mutatnak. Most pedig azt találtuk, hogy a fenti általános képletnek megfelelő kémiai vegyületek a kapásnövények esetében határozottan gátolják a csírázást ill. kihajtást. különösen alkalmasnak látszanak e vegyületek a burgonya idő előtti vagy nemkívánatos csírázásának meggátlására. Különös előnyük e vegyületeknek, hogy egyszerű módon és olcsón állíthatók elő; előállításuk általában a megfelelő klórszulfonált aromás vegyületek primer vagy szekundér amidokkal egyszerű módon lefolytatható kondenzációja útján történhet. További előnyként említhető meg, hogy a fenti általános képlettel jellemezhető vegyületek ilyen célokra való alkalmazása élelmiszerhigiéniai szempontból egyáltalán nem aggályos. A találmány értelmében felhasználásra kerülő hatóanyagok gyakorlati alkalmazása a hatóanyag egyenletes jó elosztása érdekében, ilyen célokra alkalmas, önmagukban ismert hordozóanyagokban elkeverve történhet; főként ásványi jellegű hordozóanyagokkal készített porzószerek vagy hintőporok alakjában hozhatjuk a hatóanyagokat érint-