148717. lajstromszámú szabadalom • Állandó mágneses forgótekercses mérőszerkezet
Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.717. SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY — EE—755. ALAPSZÁM Állandó mágneses forgótekercses mérőszerkezet VEB Elektro-Apparate Werke J. W. Stalin, Berlin-Treptow, Német Demokratikus Köztársaság Feltaláló: Hause Fritz, Berlin-Karlshorst, NDK A bejelentés napja: 1960. április 15. A találmány álllandó mágneses fargiótefearcsies mérőszerkezetre vonatkozik, amely különösen 60°nál kisebb forgótekercs-kitéréses mérőműszerekben, regisztráló műszerekben, szabályozókban és jelfogókban kerül alkalmazásra. Az ismert forgótekercses mérőszerkezeteknél, például olyannál, mint az 1. ábrán látható, a mágnesanyag úgy van elosztva, hogy a forgótekercs legalább 90°-os kitérésnél kielégítően erős, közelítően homogén mágnesmezőben mozog. Ez ideig olyan műszerekhez is a szokásos, az 1. ábrán látható mégnesrendszert alkalmazták, amelyeknél műszerházuk felépítésénél vagy pedig működésüknél fogva 60°-nál kisebb forgótekercs kitérés szükséges, mint például kisebb regisztráló műszereknél és olyan többszörös regisztráló műszereknél, amelyeknek keskeny az írószélességük, kis mutatókitérésű lapos profilú mérőműszereknél, vagy olyan műszereknél, amelyek kis kitérésekkel egy nulla-pontra, illetőleg beállási jelre állnak be, vagy szabályozódnak be. Ilyenkor a mágnesanyag-kihasználási foka csekély, mert a forgótekercs — kis kitérése következtében — a légrésnek csak kicsiny, szűken határolt részében mozog. A mágnespólusok északi és déli pólusát az ábrákon É, ill. D-vel jelöljük. Ez vonatkozik a 2. ábrán látható mágneses rendszerre is. A henger alakú magmágnesnek «-forgótekercs4titérésen kívül fekvő 1 részei nem járulnak hozzá a forgótekeros kitérés tartományán belül levő használható mágnesmező felépítéséhez. Az adott mágnesanyag jobban van kihasználva akkor, hogyha úgy osztják el, hogy a mágneses erővonalak, amelyek az egész hatásos — a mágnesezési irányra merőleges — mágnesfelületen áthatolnak, legnagyobb részben azon a légrésterületen hatnak, amelyen a forgótekercs mozog. Azonos anyagfelhasználás mellett az esetben nagyobb légrésindukciót lehet elérni. Ennek megfelelően ismertté váltak olyan megoldások, mint amilyenek a 3. és 4. ábrán láthatók. Ezeknek a megoldásoknak azonban különböző hiányosságai vannak. A 3. ábra szerinti mágnesrendszernél alkalmazott és vonalkázottan rajzolt mágnesdaraboknál a légrés mentén levő felületet — különösen kemény mágnesanyagoknál — köszörüléssel fokozottabban kell megmunkálni, mert a hengeres légrésfelületeknek egymáshoz képest pontosan kell futniuk és emellett a legkisebb tűrések engedhetők meg. A 4. ábra szerinti mágnesrendszernél egyszerűbb a megmunkálás. Itt az egyszerű kiképzésű, vonalkázottan rajzolt mágnesdarabokra 2 lágyvassarúk vannak erősítve, amelyeknél a drága köszörülés helyett esztergálással alakíthatók ki a hengeres felületek. Ez esetben hátrányos azonban az egyes alkatrészeknek nagy száma, és az ezáltal adódó bonyolult szerelés. A 3. és 4. ábra szerinti mágnesrendszereknél nem lehet a forgótekercset a mágneses légrésmező megváltoztatása nélkül behelyezni, vagy kicserélni. A forgótekeros beépítése vagy kiemelése céljából a mágnesdarabokat annyira el kell távolítani egymástól, hogy a forgótekercset a benne elhelyezett pólus törzsről vagy mágnesdarabról oldalirányban le lehessen húzni. A légrésnek átmeneti megnövelése következtében a légrésindukció gyengül és a mágnesrendszert teljes beszerelt mérőszerkezettel, behelyezett forgótekercesel, ismét mágnesezni kell. Ezeket a hátrányokat a találmány szerinti mágnesrendszer kiskitérésű forgótekercses mérőszerkezet esetén, például az 5. ábrán látható módon, kiküszöböli. Ezen az ábrán vonalkázottan rajzolt mágnesdarabok egyenes hasábokként, sima, sík egymáshoz derékszögben álló felülettel vannak kiképezve és lágyvaspólussaruk nélkül oly módon fölépítve, hogy közöttük sík, egymással párhuzamos határfelületű 6 légrések keletkeznek. Ennek a mágnesrendszernek kis forgótekercskitérésű műszereknél sok előnye van. Tekintettel arra, hogy sík, egymáshoz derékszög alatt álló és átmenő felületekről van szó, a megmunkálás nagyon egyszerű. A mágnesdarabok egyszerű alakja lehetővé teszi a mágnesrendszer jó kiépíthetőségét és alkalmazási lehetőségét. Lehetővé válik például, hogy azonos nagyságú mágneseket egy-