148709. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bármilyen keményedő műgyanta, rost és töltőanyag szórására

2 148.709 válik ezeknek a rétegeknek olyan gyantakomponensekből való előállítása, amelyek összekeverésénél molekuláris hálósodás közben keményednek, anélkül, hogy az alkalmazott berendezést a gyanta komponensek keményedő keveréke működése közben zavarná. A találmány szerinti eljárás jellemzője, hogy legalább két különböző gyantakomponenst egy szóróberendezés első keverő zónájában teljesen és egyenletesen összekeverünk, és kevert állapotban egy második keverő zónában olyképpen hozzuk össze összevágott erősítő rostokkal és adott esetben töltőanyagokkal, hogy a gyantakomponensek keveréke a rostokat és töltőanyagokat egyenletesen bevonja, és ugyanakkor a gyantakomponensek, az erősítőrostok és adott esetben a töltőanyagok mennyiségi aránya szórás folyamán tetszés szerint változtatható. Az első keverőzóna alatt azt a teret értjük, amelybe az egymással reagáló műanyag-komponensek nem kevert állapotban belépnek, és amelyből összekevert állapotban lépnek ki. A második keverőzóna ennek megfelelően azt a teret jelenti, amelybe az egymással összekevert műanyagkomp onensek, továbbá a rostok és adott esetben a töltőanyagok belépnek, egymással 'keverednek és kevert állapotban kilépnek. Ezáltal elérjük azt, hogy a gyanta komponensei először egymással keverednek bensőleg és ezután egyenletesen bevonják az erősítő rostokat és az adott esetben jelenlevő töltőanyagot, és ezek a keverési feltételek még akkor is biztosíthatók, ha a szórt anyag sugara horizontálisan ér valamely függőleges falat, vagy pedig függőlegesen felfelé irányítjuk a sugarat anélkül, hogy közben a rostoknak vagy töltőanyagoknak a gyantakeveréssel való nem kielégítő bevonása miatt anyagveszteség lépne fel. Ez utóbb említett, a találmány által biztosított előny különösen fontos építmények felületeinek réteggel való bevonása esetén. A találmány további előnyét ebben az esetben abban látjuk, hogy a réteg felvitele kedvezőtlen éghajlati körülmények (levegőmozgás) esetén is elvégezhető, különösen pedig abban az esetben, ha a szóró berendezést a találmány szerinti berendezés egyik előnyös kivitelezési formája szerint foglalattal vesszük körül, amely mind a két keverési zónát körülveszi. A találmány gyakorlati kivitelezése végett egy sor rendszabályt kell foganatosítani abból a célból, hogy a gyakorlati megvalósítás folytán felmerülő nehézségeket, amelyek a feldolgozandó anyaggal kapcsolatban előadódnak, elhárítsuk. Ezek közé a nehézségek közé tartozik többek között az erősítő rostoknak osomósodási hajlama, amit valószínűen elektrosztatikai feltöltés idéz elő. Ennek az a következménye, hogy a vágott erősítő rostok csomók, vagy pelyhek formájában lépnek ki és megnehezítik a találmány szerinti eljárás végrehajtását. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a papír- és műanyagiparban a statikai feltöltésnek magasfeszültséggel, illetve ionizálással történő közismert megakadályozási módszerei ebben az esetben nem hatásosak. Ezért a találmány egy sor eljárási és konstruktív rendszabály alkalmazásával kerüli meg ezeket a nehézségeket. A találmány szerinti eljárást és berendezést a rajzokban példaként közölt néhány kivitelezési forma közelebbről megvilágítja. Az 1. ábra a ventillátorral felszerelt rostvágó berendezés vázlatos rajza. A 2. ábra vízzel feltöltött légkamra-rendszert mutat be, amely a rostot hordozó levegőáram nedvességének szabályozására szolgál. A 3. ábra injektor-vezetéssel ellátott vágóberendezés vázlatos rajzát adja meg, a 4., 5., és 6. ábra egy vágóberendezés különböző kivitelezési formáját mutatja be. A 7. ábra egy vágóberendezéssel összeköttetésben levő kézi szórópisztolyt mutat be. A 8. ábra a vezérléssel ellátott keverőfúvóka és a körülvevő keverőkamra részleges metszete. A 9. ábra a 8. ábrán feltüntetett keverőfúvóka szerkezeti módosítása. A 10. ábra membrán-vezérlésű tűfúvóka, a 11. ábra a szóróberendezés további kiviteli alakját vázlatosan mutatja be. A 12. ábra egy szórópisztolyt mutat be vele szilárdan egybekötött rostvágó 'berendezéssel. A 13. ábra szóróberendezést mutat be, adagolóbéren dezéssel összekötve. A 14. ábra a szóróberendezésnek és az adagolóberendezésnek egy további kombinációját mutatja be. A 15. ábra a szóróberendezés fúvókájának további elrendezését mutatja, a 16. ábra pedig a szórópisztoly további kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra részletesen mutatja az 1 ventillátort kapcsolatban a 2 rostvágóberendezéssel, amely magában foglalja a motor által hajtott 3 továbbitóhengert és a felette levő 4 ellenheegert. Előtte van a hasonlóképp külön motor által hajtott és pengék által részekre osztott 5 pengéshenger és az ehhez rendelt 6 ellenhegsr, amely kopásmentes műanyaggal van bevonva. A 3 és 4 továbibítóhenger, lehúzzák a 7 rostkötegeket a 8 kötegorsókról. A rostkötegeket, miután keresztülmentek a 9 kötegvezetőn a pengéshenger pengéi megragadják és elvágják. A vágott rostok tömegét és hoszszát a 3 továbbítóhenger és az 5 pengéshenger fordulatszámának. változtatásával tetszésszerint tudjuk szabályozni és meghatározni. A vágott rostok a 10 nyúlványon keresztül a 11 rosttömlőbe bejutnak, amely a szórópisztolyhoz vezet. Abban az esetben, ha zavaró elektrosztatikus feltöltés lép fel, akkor az 1 ventillátor 12 beszívónyílásához a 2. ábrán vázlatosan bemutatott klimaszabályozókészüléket kapcsoljuk. Ennek '13 házát részben vízzel töltjük meg. A beszívott levegő nyíl irányában áramlik a csatornán keresztül, amelyeket a 14 választófalak és résziben vízben álló 15 reteszek képeznék. A 15 reteszek nedvszívó kerámiai anyagokból vagy egymáshoz erősített, lyukasztott lemezekből vagy pedig nedvszívó anyagból, például itatóspap írből készített betéttel ellátott drótszövetiből készülnek. A 15 reteszeket tetszésszerint kihúzhatjuk, úgyhogy a reteszek számával a vágóberendezésbe kerülő levegő nedvességtartalma szabályozható. A 3. ábra vázlatosan szemléltet egy vágóberendezést; a vágóberendezésbe jutó felvágandó rostokat egy sűrített levegővel működő 17 Mvoka az injektor elve alapján elszívja. Mint az 1. ábránál a 2 vágóberendezés a 3 és 4 továbbító hengerpár-