148683. lajstromszámú szabadalom • Tangens-diagramos tachiméter
4 148.683 d2 — di (18) illetve d2 —di Mivel a távmérődiagram vonások közötti távolság mindig egy tangensosztás különbséggel egyenlő, ezért most d2 —d, = l (19) és így Ci=d, (20) vagy C2 =d 2 (21) Tehát a magasságkülönbség — csak a (21)-nek megfelelő Cj-gyel számolva — az (5) szerint a következő: m = di L — \a (22) A (22) képlet azt fejezi ki, hogy tulajdonképpen nincs is szükség magassági diagramra, mert ha valamiképpen a távmérő diagramnál tangensosztást is alkalmazunk, akkor elég az alsódiagramhoz tartozó di értéket leolvasni és a magasságkülönbség kiszámítható. Tehát a di tangensosztás értékeket tartalmazó alsó távmérő diagramvonal egyben a magassági diagram Ci állandójának görbéje is. Erről, azonban csak úgy tudunk leolvasni, ha rávisszük a tangensosztást is. Ez a megoldás azonban azzal a hátránnyal jár, hogy a L-et mindig más és más számmal kell szorozni. Nincs akadálya azonban annak sem, hogy egy harmadik diagramot készítsünk a magasságmérés részére úgy, hogy a C kerek szám legyen. Jelöljük a távmérő diagram két összetartozó száltávolságát a következőképpen z; + Zj+i = z.'i (23) és a Zíí-hez és al - magassági szöghöz tartozó magassági diagram száltávolságát zm ,--vel. A diagramot úgy szerkesztjük meg, hogyzmi - száltávolság a távmérő diagram alsó szálától számítódjék. A távmérő diagram alsó és felső szálához tartozó lécleolvasás la és 1/ és a távméréshez tartozó teljes lécleolvasás Lf =l/ — l a (24) Legyen a magasságdiagramhoz tartozó lécleolvasás \m és a magasság méréséhez tartozó teljes lécleolvasás Lim = i rn — ía (25) A magassági diagramot úgy kell megszerkeszteni, hogy a magassági diagramhoz tartozó Lm lécleolvasást valamely kerek C állandóval kelljen csak megszorozni. Tehát, ha a zm -et úgy választjuk meg, hogy (26) akkor r ~dl T c (27) és m = CLm —l a (28 ahol (29) Ha megelégszünk az »i = 30°-os magassági szöggel, akkor az 50-es szorzó állandó érvényessége megnyújtható a diagram végéig. A tachiméter látómezejének egy kiviteli alakját a 4. ábra mutatja. A látómező közepén helyezkedik el az a alapkör, alul a di alsó, felül a d2 felső távmérő diagram. Az alsó távmérő diagram és az alapkör között van az m magasságmérő diagram. Távolságmérésnél a di és á-2 diagramok által közrefogott L; teljes lécleolvasás (24 egyenlet szerinti) értékét a szorzóállandóval beszorozva megkapjuk a távolságot. Magasságmérésnél a di alsó diagram és az vn magassági diagram által közbezárt Lm teljes magassági lécleolvasás a magassági állandóval szorozva megadja a magasság különbséget. Megjegyezzük, hogy közel vízszintes terep esetén, amíg di nem nagyobb I-nél esetleg 2-nél (azaz « « 34,5' illetve « Ä; l°50'-nél) célszerű magát a di tangens leolvasást szorzóul használni, de most h,n = U (30) Azaz. magát a távméréshez tartozó L lécleolvasást kell szorozni a dj-egyel, hogy megkapjuk a magasságkülönbséget a (22) képlet szerint. A tangensosztás elhelyezését a látómezőben a 4. ábra szemlélteti. Ebben az esetben a távcsövet úgy kell a beosztásos lécre irányozni, hogy a függőleges szálra illeszkedjék az 1 vagy 2 tangens osztás-vonás. Így végezve a magasságmérést, a magasságkülönbséget a szintezés pontosságával kaphatjuk. Az ismertetett tangensdiagramos tachiméter elsősorban kisebb pontosságú tachimétriánál alkalmazható előnyösen. Ez a tachiméter is alkalmazható azonban, mint szorosan vett tangenstachiméter is. Ehhez csupán az kell, hogy mint a 4. ábrán vázlatosan fel van tüntetve a diagramon kívül, a diagram alsó görbéjéhez tartozó tangensosztás-vonások is fel legyenek tüntetve. A lécleolvasás pontossága tranzversális-skála alkalmazásával a következőképpen javítható, ha a diagram középső vonalához, minden tangensosztás-vonáshoz olyan a ferde indexet rajzolunk, amelynek hajlását a tranzvensális segéd-skála hossza és a magassági szög szabja meg a következőképpen. Tegyük fel, hogy a segéd-skála hossza s = 10 cm, akkor vízszintes távcsőhelyzetnél a dj = 0 tangensosztáshoz —• mivel 1 cm 1/10-ed részét akarjuk leolvasni —
