148683. lajstromszámú szabadalom • Tangens-diagramos tachiméter
Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.683. SZÁM 42. c. 5—9. OSZTÁLY — VI—254.' ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Tangensdiagramos tachiméter Magyar Optikai Művek, Budapest Feltaláló: dr. Vincze Vilmos, a műsz. tud. kandidátusa, Budapest A bejelentés napja: 1957. december 12. Az ún. redukáló tachiméterek népes családjában két nagy csoportot különböztethetünk meg. Az egyik a Hammer-elven alapuló diagramtaohiméteretk, a másik pedig az ún. tangenstachiméterek csoportja. Az előbbieknél a távcső irányvonala a távmérőszög szögfelezője. Ezek a tacihiméterek igen előnyösek a mérés gyorsasága szempontjából, de jelenlegi alakjukban elvileg is alkalmatlanok szabatos távmérésire. A tangenstadhiméterek alkalmasak szabatos mérésre, de velük a mérés kevésbé gyors, mint az előbbiekkel. A tangenstachimétereket szakaszos _ digram-tadhiméteréknelk is szokás nevezni, mert a tangensosztások — melyeik a távmérőszálakat helyettesítik —- csak bizonyos magassági (illetve mélységi) szögeikhez vannak feltüntetve. A találmány olyan tangenstachiméter, amelyiknél ez a szakaszosság nem áll fenn, mert látómezejébe olyan diagram van vetítve, melynél bármely magassági szöghöz tartozó tangens osztás nem az alapkör húrján, ill. kerületén, hanem a magassági szöghöz tartozó sugáron van ábrázolva. A találmány szerinti tangemediagramos tachiméter mind a tangens, mindpedig a Hammer-elven alapuló diagramtachimétereknél előnyösebb. A tangenstachimétereknél jobb, mivel a diagram folytonos, a tachiméter bármely távcsőhelyzetben használható és látómezeje is áttekinthetőbb. A Hammer-elven alapuló diagramtachiméterekkel szemben pedig előnye, hogy nemcsak k = 100, hanem k = 200 szorzóállandóval is használható, továbbá, ha rajta a tangensdiagram mellett a tamgensosztásit is feltüntetjük, a műszer mint tangenstachiméter is használható. A találmány szerinti tachiméterben alkalmazott diagram teljesen új, míg az eddig ismert diagramtachiméterekben a Hammer-féle diagram különböző változatait találhatjuk. A találmány szerinti diagram felépítési elvének megértéséhez szükséges röviden felvázolni az eddig ismert tangenstachimétereket, és működésük elvi alapjait. Az eddig ismert redukáló tachiméterek közül legrégibb a közönséges tangenstachiméter. Ez legegyszerűbb alakjában csak a vízszintes távolság mérésére alkalmas. Elvét az 1. ábra szemlélteti. Eredeti alakjában a távcső H forgástengelyétől r távolságban levő lineáris segédskálán minden távcsőhelyzethez leolvasható egy d érték. Ennél a megoldásnál a d meghatározására vagy egy leolvasó mikroszkóp szolgál, vagy egy tangenciál csavar forgató gombjáról lehet a d-t leolvasni. A távcsövet a tőle t távolságra levő függőleges tartású beosztásos léc aljára irányítva, a lécen la , és a segédskálán di, majdpedig a léc felső részére irányítva a lécen 1/ és a segédskálán d2 leolvasást tehetjük. Az 1. ábrán megjelölt háromszögek hasonlósága folytán felírható, hogy a vízszintes távolság r r t = (1/ — la) = L d2 — d] d2 — di. (1) A (1) képletből a tangens tachiméterek két előnyös tulajdonsága tűnik hi. Az egyik az, hogy függőleges léctartást kíván, másik pedig, hogy közvetlenül — és csakis — a vízszintes távolságot méri. Ez a tachiméter tehát alapelvénél fogva redukáló taoháméter. Egy ideig azonban hátrányául rótták fel, hogy vele a magasságkülönbséget csak számítás útján lehet megkapni. Ez a hátrány is megszűnt azonban azzal, hogy dr. Tárczy-Hornoch Antal rámutatott arra, hogy tangens elven magassági skála is szerkeszthető. Az 1. ábrából kivehető ugyanis, hogy a magasságkülönbség
