148681. lajstromszámú szabadalom • Mikroszkóphoz alkalmas sztereoberendezés

. Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS •148.681. SZÁM . 47. h. 14-16. OSZTÁLY — VA-878. ALAPSZÁM Mikroszkópokhoz alkalmas sztereó-berendezés Feltalálók: Vadász János tudományos munkatárs, IJarabás János főmérnök, Karácsonyi Géza technikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. április 11. Ismeretes, hogy a sztereó-mikroszkópok két objektíven át nyújtanak egyidejűleg két szemünk számára képet és teszik lehetővé a három dimenziós látást. A nagyobb nagyításokhoz szükséges kis gyújtótávolságú objektívek miatt azonban már lehetetlen két objektívnek egymás mellett való alkalmazása oly módon, hogy optikai tengelyeik a tárgy ugyanazon pontjába mutassanak. Ezért a két o'bjektíves sztereo-nnibroszkópokkal elérthető nagyítás maximuma nem igen haladja túl a 250-szeres értéket. Három dimenziós képet egy objektives mikroszkóppal eddig is elő tudtak állítani oly módon, hogy vagy a kondenzor apretúra iblendéjét decentrá'lták joibb és bal oldalra, vagy úgy, hogy az dbjeíktív nyílásba alkalmaztak jobb és bal oldalra decentrálhaitó 'blendet és az így kapott képeket lefényképezve nyertek stereo-képpárokat. Ezeken kívül sztereomikrökinematografia céljára szerkesztették már olyan okulárt, amelynél — egyetlen tubusha szerelve — kettévágott lencserendszer választja el a két képet és ezáltal a filmkocka jobb és bal felére fényképezhető a sztereo-iképpár. : Találmányunk szerinti megoldás lehetővé teszi a hasznos 1600-szoros maximális nagyításig terjedően nemcsak a három dimenziós képpárok előállítását, hanem a térhatású képnek az egy objektives mikroszkóppal való közvetlen szemlélését is. A megoldásra vonatkozó 1—6. ábrák közül .az 1. ábra kettős betekintésű egy objektives mik^ roszkóp optikai felépítésében szemlélteti a találmány szerinti térhatású képek keletkezését átvi-, lágítássál szemlélhető tárgyak esetében. 2. ábra a térhatás előidézése céljára szolgáló megvilágító rendszer — kondenzor — kiviteli alakját mutatja. 3. ábra a kondenzor frontlencséjével egybeépített szűrőrendszer felülnézeti képére vonatkozik. 4. ábra a megfelelő kép kiválasztására szolgáló okulárpár kiviteli formáját mutatja. 5. ábra a megfelelő kép kiválasztására szolgáló okulárpár felülnézeti képének felel meg. 6. ábra felülvilágítás esetén szemlélteti a sztereo-'képpárok előállítását. Az 1. áíbra szerinti kiviteli alaknál az 1 és 2 lencsékből álló kondenzor 2 frontlencséje fölött a 25 és 26 polár-szűrők vannak a frontlencséhez szervesen hozzáépítve, amelyeknek középső határvonalát az 5 fényt át nem eresztő réteg árnyékolja. A frontlencse jobb és bal fele fölött levő 25 és 26 polárszűrők egymáshoz viszonyítva keresztezett állásiban vámnak, vagyis a 25 szűrő polarizációs síkja 90 fokkal van elfordítva a 26 szűrő polarizációs síkjához mérten. A kondenzor fölött levő 9 tárgyat tehát két különböző irányból eredő és egymásra merőleges síkban polarizált sugárnyaláb világítja meg. A bal irányból eredő és az egyik síkban polározott sugárnyaláb határsugarai a 6 és 7 sugarak, míg a jobb irányból eredő és a másik síkban polározott sugárnyaláb határsugarait a 8 és 7 sugarak adják. Ezen sugárnyaláb dk mindegyike a 10 mikroszkóp objektíven keresztül a 9 tárgyról — a 12, 13, 14 és 15 prizmákból álló sugárosztó rendszeren át —• úgy a bal, mint a jobb fcépmezaben két-két képet alkot. A 15 prizma fölötti bal képmezőiben a 18 kép a bal' irányból átvilágított 9 tárgy képének, míg a 19 kép a jobb irányból átvilágított 9 tárgy képének felel meg. Ugyanígy a 13 prizma fölötti képmezőben 18/a a 9 tárgy bal nézőszögből alkotott, míg a 19/a a jobb nézőszögből alkotott képet adja. Ezek a képek mindkét oldalon fedik egymást. Természetes, hogy az egymásra helyezett, de különböző nézőszögből eredő képek térhatása csak aktkor érvényesül, ha a két kép közül mindegyik oldalon csak az egyik — megfelelő — képet tudjuk észlelni. Ezért a 20 bal okulár alá — célszerűen közvetlenül a 15 prizma közelében egy olyan 16 polárszűrő van elhelyezve, melynek polarizációs síkja egybeesik a kondenzor bal feléiben elhelyezett 25 polárszűrő polarizációs síkjával. Ennek eredménye az lesz, hogy a 16 polárszűrő kioltja azokat a sugarakat, amelyek a jobb nézőszögből keletkező 19 képet adnák, mert ezek a sugarak éppen ellentétes síkban polározott sugarak. A 20 bal okuláron keresztül tehát csak a bal nézőszögből keletkező 18 képet láthatjuk.