148679. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított táptalajok készítésére
2 148.679 bizmutsótk, nátrium, nátriumszulfit, stb.) a lehető legtöményebb oldatot készítjük és ezt kíméletesen, nírozásisal vagy lyoplhillizálással beszárítjuk. A kapott anyagot porítjuk és azután a többi frakcióihoz keverjük. Mivel a találmány szerint csak kis mennyiségeket, a teljes tömeg 1—7%-át kell lyophilizálni vagy nírozni, kiskapacitású készülékekkel is el lehet végezni a nagytömegű táptalajszárítást. A másik eljárás szerint az érzékeny anyagok legtöményebb oldatát teljesen (üvegkeményre) kiszárított agarporra (alap-porra) permetezzük és megvárjuk, amíg az oldat teljesen beszívódik, amihez rendesen 10—15 perc szükséges. Ezen idő alatt az oldat víztartalma az agar-szemcsék belsejébe jut, ahol kolloidáliisan megkötődik, az oldat szárazanyag-tartalma pedig részben a vízzel a szemcsékbe jut, részben pedig a szemcsék külső felületén molekuláris rétegben elrendeződik. Az így kapott anyag nedvességtartalma azonos a fentemlített nírozásisal vagy lyophilizálással szárított anyag nedvességtartalmával, vagyis ezzel az eljárással .a szárított táptalajoknál szokásos nedvességtartalmat érjük el, mely sem a tartósságot, sem ipari értéket nem befolyásolja. A leírt eljárással valamennyi rutin vizsgálathoz használt táptalajok száríthatok, amit a gyakorlati tapasztalat igazolt. A találmánynak az a változata, amelynél a szárítást a minden víztarbalmától megfosztott porba való beiszívatáissal végezzük el, a legolcsóbb éis legkíméletesebb eljárásnak bizonyult. A találmány könnyebb megértése végett a fentiekben ismertetett műveleteket a rajzok két vázlat kapcsán magyarázzák meg. Szabadalmi igénypont: Eljárás szárított táptalajok készítésére, azzal jellemezve, hogy a készítésre szánt anyagot két részre, éspedig egy hőre és ventillációra érzékeny (A), valamint egy hőre és ventillációra nem érzékeny (B) részire osztjuk, majd pedig a nem érzékeny rész (B) szilárdanyagtartalmát (Bi) megőröljük, oldatban levő részét (B2 ) tetszésszerinti módon beszárítjuk és a kapott szilárd anyagot megőröljük, az érzékeny rész szilárd részét (At) szintén őröljük, folyékony részét (A2) pedig lyophilezéssel vagy nírozással szárítjuk, vagy a már kapott és teljesen (üvegkeményre) szárított anyagra permetezzük, majd pedig az így keletkezett anyagot a többihez keverjük, a teljes mennyiséget tehát homogenizáljuk. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 612099. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utea 21-23.
