148677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keramikus testek előállítására, ehhez való berendezés és ily módon készült test

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.677. SZÁM 80. a. 43—56. OSZTÁLY - TA—527. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás keramikus testek előállítására, ehhez való berendezés és ily módon készült test Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Budincsevics Andor mérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. február 5. A találmány eljárás keramikus testek előállítására. Találmányunk kiterjed ezen eljárás foganatosítására alkalmas berendezésre, valamint az ily módon készült keramikus testekre is. Ismeretes keramikus testeket oly módon készíteni, hogy a kiindulási keramikus anyagot kötőanyag segítségével masszává alakítják, a masszát korongolják, vagy testté préselik, majd a testet kiégetik. A kötőanyag a legkülönböziőbb szerves anyag, pl. akár paraffin is lehet, és gyakran kifejezetten szuszpenziót készítenek a kötőanyaggal elkevert keramikus porból. A kötőanyag ezután a test kiégetése során elég. Más eljárásoknál csupán kevés kötőanyaggal keverik el a port, hogy éppen összeálljon, e gyúrható masszát préselik és ugyancsak a végső kiégeté&nél távolítják el a kötőanyagot. Ismét más eljárásoknál szervetlen kötőanyagokat használnak vagy képeznek (pl. hidroxidokat) magából a kiindulási anyagból és az ily módon összetapadt anyagot teszi alkalmassá a további feldolgozásra. Ilyenkor persze a kötőanyag nem lesz eltávolítva. Az ismert eljárások azonban több hátránnyal rendelkeznek. Egyik legjelentősebb hátrányuk az, hogy a préselt test még mechanikailag tovább megmunkálandó. Egy másik hátrány az — elsősorban préselésnél —, hogy a kialakítandó alak korlátozott, a szerszámkopás pedig emellett igen nagy. A kerámiatestek ezenfelül nem lesznek teljes keresztmetszetükben homogének. A nedves préseléseknél viszont nehézségeket okoz a víztartalom eltávolítása. Mindezeken felül magas alumíniumoxid tartalmú testek (pl. 90% alumíniumoxid tartalom mellett és e fölött) egyáltalában nem készíthetők az ismert módokon, mert az alumíniumoxid nagy keménysége jelentős egyéb adalékot tesz szükségessé. A szerves kötőanyagos megoldásoknál pedig olyan magas kötőanyag mennyiségre volt szükség, hogy a test később igen nagymértékben zsugorodik. Találmányunk célja a fenti hátrányok kiküszöbölésével oly eljárás megteremtése, amelynek segítségével igen magas alumíniumoxid tartalmú testek is készíthetők pontos méretekben, amely mindjárt a végleges alakra való kialakítást teszi lehetővé, amelynél nem jöhet létre káros mértékű zsugorodás és mindamellett a készült testek teljes keresztmetszetükben homogének, az eljárás pedig egyszerűen, gazdaságosan kivitelezhető, sőt automatizálható. A találmány egy másik célja vákuumkerámiák tömeggyártása, amely kerámiatestek emellett máretpontosak, teljes zsugorítás esetén vákuumzáróak, sima felületűek és fémekkel való összeforrasztásra is alkalmasak külön megmunkálás nélkül. A találmány egy isimét másik célja olyan berendezés megteremtése, amely a gazdaságos tömeggyártást lehetővé teszi. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a kitűzött célok elérhetők, ha felületi védőbevonattal ellátott kerámiaport viszonylag kevés kötőanyaggal a kötőanyag olvadáspontja feletti, de forrpontja alatti hőmérsékleten folyóssá tesszük, e folyós masszát oly hideg szerszámba préseljük, hogy abban e massza mindjárt megdermed és a kötőanyagot a massza ikiégetését megelőzően külön távolítjuk el annak elégetése nélkül. A védőbevonat célja az, hogy az izzítással víztelenített kerámia porszemcséi felületét lezárja mielőtt az bármit, elsősorban nedvességet adszorbeálni tudna, mert ily módon biztosítható, hogy a szokásosnál kevesebb szerves kötőanyag felvételére legyen csak képes a porkeverék — ami a kis zsugorodás biztosítéka — másrészt ez idézi elő a meleg massza, stabilitását, vagyis azt, hogy nem ülepedik. A hideg szertszám a gyors megdermedést, ezen keresztül a tömeggyárthatóságot, és azt biztosítja, hogy a test nem tapad a présszerszám falához, tehát akár rögtön kiemelhető. A kötőanyag elégetés nélküli eltávolítása pedig a maradék nél-