148676. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű gáznyomású megszakító az ívfény hosszirányú kifúvásával

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.676. SZÁM .21. c 28—53. OSZTÁLY — TA—465. ALAPSZÁM Nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító az ívfény hosszirányú kifúvásával VEB Transformatorenwerk Karl Liebknecht, Berlin-Oberschöneweide, Német Demokratikus Köztársaság A bejelentés napja: 1958. december 16. Neemt Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. december 18. A találmány oly nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító az ívfény hosszirányú kifúvásával, mely csap alakú mozgó főérintkezőt, gyűrű alakú főérintkezőt, valamint segédelektródaként kialakított ellenelektródát tartalmaz, mely utóbbi a gyűrű alakú rögzített főérintkezőbe részben benyúlik. Oly nagyfeszültségű gáznyomásos megszakítókat, melyeknél az erősáramú ívfény kioltása a szükséges sűrített gázmennyiség hatására következik be, mimellett a sűrített gáz másutt előállított oltóanyagként áll rendelkezésre, a fejlődés során gyorsmegszakítókká fejlesztették ki. A gyorsmegszakítóknak az eddig ismert gáznyomásos megszakítókkal szemben az az előnyük, hogy az érintkezők beégése még a növekvő lekapcsolási teljesítményeknél is a rövid ívfényidő miatt csekélyebb 'mértékű. Továbbá a gyorsmegszakítók használata előnyösnek mutatkozott üresen járó vezetékek lekapcsolásánál, illetőleg kapacitások iekapcsolásánál. Ha azonban üresen járó transzformátorok lekapcsolását kell elvégezni, akkor a gyorsmegszakítók túlfeszültségkeltő hatásúak mindazokban az esetekben, ha ezeket a túlfeszültségeket az áramkörben alkalmazott csillapító ellenállásokkal nem korlátozzuk. A túlfeszültségek keletkezésének oka az ívfény megszakadása az áramnak a természetes nullaértéken való átmenete előtt. Minthogy az ívfénymegszakítás gyakorisága a teljesítménymegszakítási hely befúvasának intenzitásától függ, ismeretessé vált olyan gáznyomásos megszakító, melynél az ívfényhez képest érintőlegesen vzeetett oltóanyagáramláshoz pótlólag még egy második oltóanyagáramlást is alkalmaznak. Járulékos vezetőeszközökkel a második oltóanyagáramlást úgy irányítják, hogy az az első oltóanyagáramlással szemben érintőlegesen ellentétes legyen. így az ellenkező irányú áramlások oly örvénylést idéznek elő, mely az ívfény hatásos megszakítását hozza létre. Ennek a gáznyomásos megszakítónak azonban az a hátránya, hogy az irányítóeszközök miatt szerkezetileg kedvezőtlen felépítésű. Ezenkívül a nyomógázfogyasztás viszonylagosan nagy, jóllehet a két nyomógázáriam egymással ütközik. A teljesítménymegszakítási hely erőteljes kifúvásának megvalósítására oly gáznyomásos megszakító is ismeretessé vált, melynél a segédelektr ódák ént kialakított ellenelektródát a mozgó főérintkező helyzetétől függően a rögzített főérintkezőbe befelé vagy abból kifelé mozgatjuk. Minthogy ennél a gáznyomásos megszakítóinál úgy a mozgó főérintkező, mint a segédelektródakéiit kialakított ellenelektróda is mindig ugyanazt az utat teszi meg, úgy, hogy a mozgó főérintkező és a segédelektródaként kialakított ellenelektróda között a távolság mindig állandó marad és ennekfolytán úgy a. rövidzárlatoknál, mint a névleges áramoknál is mindig ugyanazok az áramlási viszonyok, amelyek csak akkor befolyásolják a lekapcsolási folyamatot, ha kis áramokat kell lekapcsolni, ezért ennek a gáznyomásos megszakítónak lényeges hátrányai vannak. A találmány feladata olyan nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító, különösképpen gyorsmegszakító kialakítása, mely a fenti hiányokat kiküszöböli. A találmány értelmében ezeket a hátrányokat azzal küszöböljük ki, hogy a segédelektródaiként kialakított ellenelektróda a lekapcsolandó áram nagyságától függően úgy van mozgathatóan elhelyezve, hogy az a rögzített gyűrű alakú főérintkezőbe befelé mozgatható. Ha nagyobb áramok lekapcsolása szükséges, akikor a segédelektródaként kialakított 'ellenelektródát előnyösen úgy kell mozgatni, hogy az a lekapcsolási folyamat kezdetének pillanatában ne legyen rögzített érintkezőben 'benne, hanem legfeljebb a rögzített érintkező bemenete előtt tartózkodjék. A segédelektródaiként kialakított ellenelektródának a rögzített főérintkezőhöz viszonyított helyzetével az ívfényniegnyúlás és ezzel a kedvezőtlenebb ívfénykioltás elkerülhető. Amikor az ívfény a segédelektródaként kialakított ellenelektródához érkezik, feltételezve a folyamatos nyomógázáramlást, az nem fog a segédelektró-