148658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomatékátvivő szervek terhelés alatti vizsgálatára
148.658 5 úgy a hajtómű magában vizsgálható, ha pedig a módosítás kb. 2,8 felett van, akkor tetszőleges más hajtóművel, — amely azonban önzáró nem lehet, vagy sebességváltóval, — az összes mechanikai módosítást 2,8 : 1, illetőleg 1 : 2,8 arányok közé hozzuk. Ez a rendszer lehetővé teszi hidraulikus és frikciós, tehát szlippel dolgozó nyomatékváltók és nyomatékátvivő szervek terhelését, járatását és vizsgálatát. Ennél az elrendezésnél az A gép állórészét a szinkron helyzetből addig forgatjuk, amíg az A és B gépcsoport együttes aszinkron nyomatéka a C Dahlander-motor által meghatározott fordulatszámon futó rendszerben a kívánt terhelő nyomatékot elő nem állítja. Az indítást célszerűen C géppel végezhetjük, amely a terhelés beállítása után automatikusan hálózatról táplált aszinkron generátor üzemre áll be. A 6. és 7. ábrán két párhuzamosan kapcsolt Dahlander-motort alkalmaztunk. Ez esetben gyakorlatilag az előzőekben leírt vizsgálatokat tudjuk elvégezni, azzal a különbséggel, hogy a 6. ábra elrendezése alkalmas a 2., 3. valamint 4. ábrán bemutatott elrendezések pótlására és hajtó oldala a iszög és a mező forgásirány függvénye. A két Dahlander-motor alkalmazásával, amelyek egyébként kisebbek lehetnek, mint egyetlen motor alkalmazása esetén, a villamos tengely lengésének veszélye nem áll fenn. Egy motor alkalmazása esetén esetleges lengéseket 'különböző elektromos kapcsolásokkal — pl. a tengelygépek soros vagy párhuzamos kapcsolásával és mezőben vagy ellenmezőben való forgatásával szabályozó ellenállásokkal, illetőleg mechanikusan, nyomatékmérő rugók cseréjével stb. tudjuk elkerülni. A 7. ábrán látható elrendezés a 6. ábrában szereplő gépekkel valósítja meg az 5. ábra szerinti elrendezésben elvégezhető feladatokat. A 8. és 9. ábra differenciálművel egybeépített komplett gépjármű például traktor sebességváltó terhelés alatti vizsgálatát mutatja. A 8. ábrán ns =n.2 , ha a differenciálzár be van kapcsolva n?, = 0, ha a szabad féltengelyek elf orgás ellen rögzítve vannak. Ilyenkor a differenciálművek az összekötött féltengelyekre dolgoznak. A hajtóművek a Dahlander-motor négy sebessége közül bármelyikkel járhatnak. Természetesen a villamos tengely mező forgás irányát és a-t ennek megfelelően választjuk; a sebességváltók pedig azonos, de bármelyik sebességi fokozatban lehetnek. Példánkon a 9 egység lehet hajtó, míg a 10 egység visszahajtó üzemben dolgozik. Ennél az elrendezésnél tetszés szerinti páros számú hajtóművet egyszerre tud terhelés alatt járatni a berendezés, és elrendezéstől függően jobb- vagy baloldali lassú tengelyükön vesszük le a forgást. A 9. ábra előbbi példához hasonló célból sebességváltóból és differenciálműből álló 11 hajtóművet vizsgálja teljes részletességgel, m < mint az AB tengelygépek szinkronfordulatszama, n2 = n3; > n5 = n 2 vagy n 5 = 0; n 4 = n 3 vagy n 4 = 0; ne- = n.7, de értékük a Dahlander-motorok által > megkívánt valamelyik fordulatszámhoz igazodik, de egyikük 0-ra rögzített is lehet. A 11 hajtómű hajtó, míg 12, 13 hajtóművek általában visszahajtó üzemben vannak. A három sebességváltónak nem kell szükségképpen azonos sebességi fokozatban lennie. Ez utóbbi példánál, ha a Dahlander-motoroktól különböző fordulatszámot kívánunk, nem közvetlen párhuzamos elektromos kötésben vannak, hanem mindegyiknek külön pólusváltó kapcsolója (1. ábra K6) és hőkioldói vannak. Amennyiben fárasztó vizsgálatokat kívánunk végezni, az előzőkben ismertetett 2—9. ábrák valamelyikén bemutatott elrendezést használhatjuk. Mivel ilyenkor hajtómű vizsgálata esetén a vizsgálat tárgyát képező hajtómű fogaskerekei úgyis tönkremennek, ezeket keskenyebbre — például 1 cm szélesre — esztergáljuk le. Természetesen ilyen méréseket inkább csak kis hajtóműtípusoknál végzünk, mert nagy hajtóműveket nem kívánunk tönkretenni. Nagy hajtóműveket általában Üzemi körülmények között vizsgálunk. Midőn a mérési rendszerbe egyidejűleg több hajtómű van bekötve, egyszerre több járatását, illetőleg vizsgálatát végezhetjük. Olyan hajtóműveknél, amelyeket nagy üzemi teljesítményük miatt megvalósított berendezésünkkel, annak méreteinél fogva 100%-ig leterhelni nem tudunk, extrapolálással élünk. A találmány szerinti gépcsoport kivitelezésénél célszerűen úgy járhatunk el, hogy forgatott állórészű A tengelygép az állórészforgatóművel összeépített és együtt lealapozott egységet alkosson, míg a többi gép rögzíthető zsámolyokon vándorol, ahogy a követelmények éppen megkívánják. Könnyebb szerelés érdekében, valamint a pontatlanságok kiküszöböléLsére a hajtóművekhez a motorokat teleszkóp kardánkapcsolásokkal csatlakoztathatjuk. A vezérlést villamos reteszelésekkel és jelzőlámpákkal látjuk el, továbbá valamennyi motor megfelelő védelméről gondoskodunk úgy, hogy hibás kezelés esetén a gépeken kár ne essék. A berendezésre veszélyes kapcsolás létrehozásakor a reteszelés azonnal kikapcsol, értelmetlen — hibás, — de egyébként nem veszélyes kapcsolás esetén pedig figyelmeztető duda szólal meg. Túlterhelés esetében a biztosító berendezések leoldanak. Természetesen a bemutatott megoldások és elrendezések csak példaképpeni kivitelek és segítségükkel tetszőleges szervek járatása, vizsgálata, stb. végezhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nyoma tékátvivő szervek terhelés alatti vizsgálatára, mérésére, járatására, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó legalább egy szervet használatszerű mechanikus kapcsolatba hozzuk két — villamostengely képzésére alkalmas — aszinkron tengelygép legalább egyikével, az így összekötött csoportot mechanikus kapcsolatba hozzuk a kívánt fordulatszámot hajtás, vagy fékezés útján biztosító szervvel, pl. elektromotorral — majd a két tengelygép között a villamostengelyt létrehozzuk és a vizsgálandó szerv terhelését a gépcsoport még álló, vagy már forgó állapotában a villamostengely befeszítésével, azaz a két tengelygép közötti relatív villamos szögelfordulás, létrehozásával biztosítjuk.
