148657. lajstromszámú szabadalom • Gyújtógyertya belsőégésű motorokhoz

2 148.657 tyában az üvegszigetelés, hogy hőmérséklete nem éri el az üveg lágyulási hőfokát. Önmagáiban ismert az üveg-fém forrasztások technológiájában az ún. „nyomásos forrasztás", vagy idegen nevén: „compression seal" ill. „Druekglaseínsehmelzung". Felismertem azt, hogy ezen önmagában ismert üveg-fém forrasztási mód alkalmazásával, illetve enndk megfelelő konstrukcióval lehet csak gyakorlatilag alkalmazható üvegszigetelésű gyújtógyertyákat készíteni. E forrasztási technológiánál ugyanis az üvegnél nagyobb hőtágulású anyagot — pl. vasat — az üveggel olyan geometriai formában forrasztanak öszsze, hogy a hőtágulási különbség eredményeként az üvegben minden irányban csak nyomófeszültség jön létre. Az üveg nyomószolárdsága tii. az elmondottak szerint igen nagy, s így a nyomófeszültség irányában az üvegeit annyira túl lehet feszíteni, hogy a normális üzemeltetés során fellépő azon hőhatások, amelyek különben húzófeszültséget okoznának, a nyomófeszültségből levonódva így csak árunak csökkenését, nem pedig húzófeszültség fellépését fogják eredményezni. A 3. ábrán — magyarázatképpen — az ilyen „.nyomásos forrasztás" egy elvi példáját mutatom be. A (17) fémgyűrű nagyobb hőtágulású anyagból készült, mint a belső terét kitöltő (2) üveg. Miután az üveg belesajtolása — vagy belesajtolódása — a gyűrűibe az üveg lágy állapotában történt (általában 600—700 C° fölött) és a fémgyűrű hőtágulása (jelen esetben zsugorodása szobahőfokig) sokkal nagyobb az üvegénél, a kihűlt tárcsa síkjában a gyűrű szorítása következtében, az üvegben minden irányú nyomás lép fel. A találmány szerinti, üvegszigeteléssel ellátott gyújtógyertya Ibelső égésű motorokhoz ezek szerint azzal van jellemezve, hogy az üvegszigetelés olyan konstrukcióban van a gyertyában elhelyezve, hogy az üvegrészben kizárólag nyomófeszültség keletkezhet működés közben, vagy másképpen kifejezve, az üveg oly mértékű állandó nyomófeszültség alatt áll, hogy e nyomófeszültség mindig nagyobb, mint az üzem közben felléphető maximális húzófeszültség. Ezenfelül az üvegszigetelő rész a gyertya oly helyén van elrendezve, ahol az üzemi hőfok az üveg lágyulását már nem okozhatja. A gyakorlati kivitelnél az üvegszigetelés a gyertyatestnek a szikraközzel ellentétes végén helyezkedik el, oly módon, hogy azon az egyik elektróda áthatol. A szigetelés teljes magasságában a fémbe van befoglalva, éspedig akár magában a gyertya testben, akár pedig — szétszedhető kivitelnél — a kicsavarható gyűrű nyílásában. Az üveget körülvevő fémrész tehát mindenképpen olyan kiképzésű, hogy az üvegben állandó nyomóíeszültséget kelt, vagyis a forrasztás az említett nyomásos forrasztás alapelve szerint készült. Ezek szerint az üvegszigetelés az őt körülvevő részbe ill. gyűrűbe lágy állapotban kerül pl. besajtolásra, továbbá, a fém, ill. fémgyűrű nagyobb hőtágulású, mint az alkalmazott üveg. A találmány példalképpeni kiviteli módozatait az ábrák segítségével közelebbről ismertetjük. A 4. ábra állandó összeépítésű, az 5. ábra pedig szétszedhető kivitelt mutat be. Az ábrákon azonos részekeit azonos számmal jelöltük. Az ábrákon a (19) gyertyatesten, van kiképezve a (20) külső elektróda. A (22) üvegszigetelésen hatol át a (21) belső elektróda. A 4. ábra szerinti kivitelnél a {22) üvegszigetelés magától a szikraköztől távol helyezkedik el és a (19) gyertyatest úgy van kiképezve, hogy az üvegszigetelésre állandó nyomófeszültség hat. Jelen esetben ez pl. részben gömbfelület alakú szigetelőtesttel és ennek megfelelő fémfal kiképzéssel van elérve. Az 5. ábra szerinti kivitelnél a (19, 20, 21, 22) jelölések azonosak a 4. ábra szerintivel. A (23) tömítő gyűrű, (24) pedig az üveget magábafoglaló, kicsavarható gyűrű. Az üvegszigetelés e kicsavarható gyűrű nyílásaiban helyezkedik el, szintén távol a szikraköztől. A feszültségi viszonyok itt is olyanok, hogy az üvegben üzemközben csak nyomófeszültséges feszültségállapot lehetséges. A találmány szerinti megoldás előnye tehát az, hogy míg az eddig ismert üveg-gyújtógyertya megoldásoknál az üvegalkatrészekben üzemszerű működés közben húzófeszültség is keletkezhetett (pl. belső túlnyomásnak kitett üvegcső darabkákban), addig ennél a megoldásnál az üvegben csak nyomófeszültség lehetséges. Ennek következtében a találmányom szerinti üvegszigetelésű gyújtógyertya üzembiztos, elrepedés valószínűsége nem áll fenn, s így lepattanó és a motorhengerbe kerülő üvegszilánkok nem veszélyeztetik a dugattyú és a motorherjger felületének épségét. Ámbár a találmányt csak egyes példák kapcsán mutattuk be, megjegyezzük, hogy konstrukciójuk nincsen azokra korlátozva. Szabadalmi igénypontok: 1. Üvegszigeteléssel ellátott gyújtógyertya belsőégésű motorokhoz, azzal jellemezve, hogy az üvegszigetelés (22) a gyertyatestnek (19) az önmagában ismert szikraközzel ellentétes végén oly módon van elhelyezve, hogy a gyertyatestlbe (19) vagy a cserélhető fémgyűrűbe (24) az üvegszigetelés lágy állapotban van besajtolva, vagy belesajtolódva és a gyertya test, vagy cserélhető fémgyűrű az üvegszigetel ós palástjának teljes felületét körülzárja, mimellett az üveget körülvevő fém, illetve fémgyűrű nagyobb fajlagos hőtágulású, mint az alkalmazott üveg. 2. Az 1. igénypont szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy üvegszigetelése nyomásos forrasztással készült. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a belső elektróda az üvegszigetelésen áthatol. 4. A 3. igénypont szerinti gyújtógyertya kiviteli alakja jellemezve állandó és oly mértékű nyomófeszültség alatt álló üvegszigetelővel, hogy e nyomófeszültség mindig nagyobb, mint az üzemszerű használat folyamán felléphető maximális húzófeszültség. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági is Jogi. Könyvkiadó tgaznatoja. 612097. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.