148651. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű transzformátortekercs, főként televíziós vevőkészülékekhez
Megjelent: 1961. december 31. OttSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.651. SZÁM 21. d2 . 48—55. OSZTÁLY — OI-41. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nagyfeszültségű transzformátortekercs főként televíziós vevőkészülékekhez ORION Rádió és Villamossági Vállalat, Budapest Feltalálók: Sebők János tervezőmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. február 15. Televíziós vevőkészülékek képcsöveihez a több ezer (sokszor 14 000—16 000) voltos ernyőfeszültséget általában a vízszintes eltérítés visszafutasi idejére eső igen meredek feszültségugrásból állítják elő feltranszf or utalással és egyenirányítással. Mivelhogy a visszafutasi idő 2 ttsec körül van, ezért a d <í>/dt igen nagy csúcsfeszültséget indukál, ami különleges szigetelési követelményeket támaszt a tekercs konstrukciójával szemben, mert ezen a feszültségen a közvetlen átütés veszélye mellett a viszonylag nagy frekvencia és gazdag harmonikustartalom miatt bekövetkezhetnek a korona- és ionizációs jelenségek is, amelyek azután a szigetelés lerontása folytán rövid idő alatt a tekercs pusztuláséhoz vezetnek. Ez ellen a huzal erős — többszörös zománc és selyem — szigetelésével és a tekercs vastag szigetelő burokba ágyaeásával védekeznek amellett, hogy a rétegfeszültség csökkentése céljából a tekercset lapos tárcsa alakúra készítik. A 15 kHz feletti frekvencia és a rendkívül gazdag harmonikustartalom miatt szükséges, hogy a tekercs önkapacitása minél kisebb legyen. Ezt általában kereszttekercseléssel érik el. A kereszttekercselés, amint ismeretes, olyan tekercselési mód, amelynél egy tekercsrétegen belül is változik a huzalmenetek egymáshoz való helyzete, annak ellenére is, hogy a menetek szorosan egymás mellett fekszenek, mágpedig azáltal, hogy a huzalt a tekercs széléhez (homloksíkjához) « szög alatt vezetjük egyik szélétől a maisikig, ahol (180—2 «)° alatt megtörik és úgy megy vissza a másik széléhez, így egy fordulat alatt egy huzalmenet legalább kétszer (nagyobb átmérőjű tekercsek esetében háromszor vagy négyszer) keresztezi az előtte felcsévélt huzalmenetet, ami által fél (harmad, illetve negyed) fordulatonként cserélődik két-két menet egymáshoz viszonyított helyzete. Ezt a csévélési módszert, fordulatonként kétszeri huzalkeresztezéssel, vázlatosan az 1. ábra mutatja, amelyen egy ilyen kereszttekercseléssel tekercselt hengeres tekercs egy befejezetlen rétegének kiterített palástja látható; X—X a középvonal, A—A és A'—A' a palást felvágásának vonala, b a tekercs hordási szélessége, «• a tekercselés, ill. huzalvezetés szöge. Ez az « szög a huzalkeresztezés (átfekvés) miatt valamivel kisebb, mint ami a következő egyenletből adódik ki: b • n tg '» == ahol D • ;i b = a tekercs szélessége, D = a tekercs átmérője abban a rétegben, amelyben a kérdéses menet fekszik, n == annak a száma, hogy fordulatonként hányszor éri el a huzal a tekercs szélét, azaz, hányszor keresztezi az előző menetet; az I—I' a réteg első menetét jelöli, amely egy körbefutás után közben a tekercs másik szélénél (180—2 «)°-ban megtörve, a II—II' második menetben folytatódik, ez hasonlóképpen a III—IIP harmadikban és így tovább. Egy ilyen tekercs keresztmetszetének vázlata, nagyítva, a 2. ábrán látható. Itt az 1-tekercstestre kereszttekercseléssel vannak felcsévélve a —2— tekercsmenetek, amelyek köré végül a —3— műanyagburkolat van fröccsentve. Az így készült tekercsek viszonylag drágák, a fröccsentési nyomás következtében sok a gyártási selejt és a használatban is gyakori a meghibásodás. E hátrányokat csökkenti, illetve kiküszöböli az e találmány szerinti gyártás. E találmány nagyfeszültségű transzformátortekercs főként televíziós vevőkészülékekhez, ami előnyösen használható fel impulzustramszformátorokhoz, vagy egyéb olyan célra is, amikor nagy a menetfeszültség, vagy pedig ha a feszültségforma komoly szigetelési feladatot állít elénk. A megoldás lényege az, hogy az előbb ismertetett kereszttekercselési módot lényegében megtartjuk a
