148646. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék harmonikus-analizálására
Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.646 SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY — MU—164. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és készülék harmonikus-analizálásra Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Abaházi Richárd mérnök, Budapest, Tyczynski Zsigmond mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. április 8. A találmány tárgya eljárás és készülék harmonikus analizálásra. A torzításmérések legtökéletesebb módszere a harmonikusok analizálása. Itt a torzított jel alapfrekvenciájának egészszámú többszöröseit hangolással leválasztjuk és egyenként meghatározzuk az egyes harmonikusok amplitúdóinak viszonyát az alapfrekvencia amplitúdójához. A torzításimérésnek ez a módja feltárja az egész harmonikustartalmat és mivel az egyes harmonikusok nagyságát külön-külön megadja, nemcsak azt lehet megállapítani, hogy a vizsgált jel torzulása milyen, de a torzítás természetére, torzítást előidéző okokra is lehet következtem. Méréskor a harmonikusok amplitúdóit az alaprezgés amplitúdójának százalékában akarjuk megkapni. Az ismert eljárás szerint ez a mérés úgy történik, hogy az alaprezgés amplitúdóját az erőeítésszabályzóval a 100-as beosztású mutatós műszer végkitérésére állítják. Az egymás után .kiválasztott harmonikusok amplitúdóit ugyanezen a műszeren az alaprezgés amplitúdójának százalékában olvashatják le. Mérés közben többször vissza kell hangolni az alapfrekvenciára és meg kell győződni arról, hogy közben az alaprezgés amplitúdójának beállítása nem változott-e meg. Kellő szelektivitás és a szükséges frekvenciaátfogás végett az ismert harmonikus analizátorok transzponálással dolgoznak. A helyi oszcillátor stabilitása fontos, mert esetleges elhangolódás nemcsak a frekvenciabeállításban, de az amplitúdó mérésében is hibát okoz,' Mindezekből lábszik, hogy a harmonikus analizátorok kezelése körülményes és vele a mérés hosszadalmas. Ezért terjedtek el inkább az ún. ..össztorzításmérők". Ezek nem adnak ugyan a torzításról részletes képet, hiszen az egész harmonikustartalom együttes viszonyát adják meg az alaprezgéshez képest, de velük a mérés gyors és egyszerű. Sok esetben ez nem kielégítő, éppen a globális eredmény miatt. Az ismert harmonikus analizátoroknak vannak hátrányaik. A kényes és. hosszadalmas kezelésen kívül hátrányuk a stabilitásával szemben támasztott igény, amely annál súlyosabb követelmény, mm^l f'-'olo^ti'v^hh a Vpc-jíjjp^ Há+T, á"yuk továb! 1 f K »i thczL ne if k i torzítások - » L 1 ^ + i bb idő alatt i Hp-ir r c t akkor az i" ° a i r t.^ közben is 7 ( 1 e t p r 1 amely rö-1 f * Wc ' i ! e, de csak r -> hu ( iku; analizá* %i op) c- i rt ^|p ír n 3 a •> í ^tje j fi io' e foganatoii 1 a] -in li i ^n* i atrányokat L ) > L 1 i Ljflft -.out, az ismert T i ] i 1 \ dJm-n t ig^ ohm eljárás ' i\i ic u-n ^ehnel a \ zsgálandő i 11 / — 1' i£.i ^t jfc .iszalagon, 1 1 ^ i i Ü b /a! » r h i <-> emezen, stb. - s "* t ,_,c! e -"\,ta el log'itjük, majd egy. vagy több, a mérés természetétől függő állandó frekvenciájú és szelektivitású szűrőn keresztül változtatható ismert sebességgel visszajátpzuk és az egyes frekvenciáknak megfelelő amplitúdókat, vagy az amplitúdók viszonyát mérjük és/vagy regisztráljuk. Előnyeit a következő pontokban, összegezhetjük. a) Szelektivitása az eddigieknél sokkal nagyobb mértékig fokozható anélkül, hogy stabilitási nehézségek lépnek fel. 'b) Lehetővé teszi változó torzítású jel valamilyen időpontban fennálló torzítási állapotának elemzését, anélkül, hogy az összetevők aránya az elemzés közben megváltoznék. c) Lehetővé teszi a torzítás időbeli változásának elemzését is. d) Regisztrálni tudja egy frekvenciaspektrum összes előforduló amplitúdóit a frekvencia függvényében.
