148642. lajstromszámú szabadalom • Bétasugaras mérőberendezés lemezalakú test felületegységre eső súlyának vizsgálatára
2 148.642 A 11 mérősugárzóból és a 12 mérőkamrából álló mérőrendszerhez hasonló felépítésű az 1 kompén^ záló sugárzóból, a 2 kompenzáló ionizációs kamrából és a 3 állítható rekeszből álló komipenzálórendszer. Az I2 kompenzáló áramot a 3 rekesz nyitásával növelni, a rekesz zárásával pedig csökkenteni lehet. A berendezés hitelesítésekor a mérőrésbe pontosan ismert vastagságú etalon anyagot tesznek, majd a rekeszt úgy állítják be, hogy az I2 ionizációs áram éppen egyenlő legyen Ij-el. Mivel a 7 munkaellenálláson az Ii és I2 áramok különbsége folyik keresztül, — mert a 9 illetve 10 telepek ellentétes polaritással vannak kapcsolva —• ha Ii = I2 akkor a 7 munkaellenálláson feszültség nem esik és a 8 ismert feszültségmérő, — célszerűen elektrométer — jelet nem kap. Ugyanoz a helyzet akkor, ha a mérőrésben nem etalon, hanem a hitelesítő etalonnal azonos négyzetmétersúlyú anyag van. Ha a mérendő anyag négyzetmétersúlya eltér a beállított névértéktől, a 7 munkaellenálláson az eltérés nagyságával arányos és előjelének megfelelő előjelű feszültség jelenik meg. A berendezésbe épített 3 rekesz helyzete egy skáláról leolvasható. Ez a skála közvetlenül g/m2 -ben kalibrálható. A berendezés tehát tulajdonképpen a mérendő anyag négyzetmétersúlyának eltérését, toleranciáját méri a rekesszel beállított névértéktől. A rekesz tehát a bétasugaras vastagságmérő berendezés ún. névértékbeállító szerve. Az ismert hasonló célra szolgáló berendezések névérték beállítása, vagy csukló körül elforduló •— esetleg ollószerűen záródó — vagy lineáris mozgatású rekeszt alkalmaznak. Ezeknél a berendezéseknél a beállítás maximális pontossága általában a teljes mozgatási tartomány 0,5—2%o-e, ha a megkívánt vastagságmérési pontosság a méréstartomány közepén 1%. A csukló körül elforduló rekesz jól alkalmazható kör, vagy négyzet alakú sugárzókhoz, ahol a rekeszelő lemez legnagyobb sugara aránylag kicsiny és az elfordulás szögértéke — a beállítási tartomány — aránylag nagy. Vonal, vagy téglalap alakú sugárzó felületek esetén, vagy csak bonyolult megoldásokkal lehet biztosítani a szükséges beállítási pontosságot, vagy nagyon megnő az egész rekeszelő mechanizmus mérete. A lineáris mozgatású rekeszeket általában nyújtott, vonal vagy téglalap alakú sugárzókhoz lehet jól használni. A rekesz mozgásiránya megegyezhet a sugárzó rövidebbik vagy hosszabbik méretének irányával. Az első esetben ismét csak nehézségekkel biztosítható a szükséges beállítási pontosság, a második esetben pedig a sugárzóról lefutó rekesz teljes hosszméretével megnő a rekeszelő mechanizmus helyszükséglete. A találmányban leírt megoldás az említett berendezések hátrányait kiküszöböli. A berendezés vonal, vagy nyújtott téglalap alakú sugárzókhoz készül. Alkalmazásával könnyen biztosítható 0,5%o alatti beállítási pontosság is és a mechanizmus méretei is sokkal kisebbek mint a hasonló célú elforduló, vagy hosszirányban mozgatott, merev rekeszelő mechanizmus méretei. A találmány szerinti berendezés tehát olyan folyamatos, érintésmentes felületsúly-tolerancimérő berendezés bétasugárzó izotóppal, ionizációs kamrával és nevértékbeállító szervvel, amelynek névértékbeállító szerve bétasugarakat legalább részben abszorbeáló, kényszerpályán mozgatott, egy vagy több hajlékony és/vagy egymáshoz képest elmozgatható tagból kiképzett rekesz. A szerkezet egyik kiviteli formájánál a kompenzáló sugárzó által kibocsátott bétarészecskék egy olyan ablakon keresztül juthatnak az ionizációs kamrába, amelynek a keresztmetszete a rekesszel változtatható. Ha ennek az ablaknak a keresztmetszete nem paralelogramma, hanem valamely más — esetleg görbe vonal alakkal határolt —• síkidom, a rekeszskála hosszegységére eső keresztmetszetváltozás szinte bármely előírt karakterisztika szerint megvalósítható. A rekeszbeállítást a sugárzó hosszabbik orsó végzi. Az orsó axiális irányban a sugárzóhoz, ill. az ionizációs kamrához képest nem mozdul el. A rekesz a menetes orsóval mozgatott anyával állítható kényszer-pályán, melynek a sugárzó és az ionizációs kamra közé eső szakasza a sugárzóval párhuzamos sík. A beállítás nemcsak menetes orsóval, hanem fogaslécen legördülő fogaskerékkel, húrral, szalaggal vagy lánccal mozgatott szánnal is megvalósítható. A rekesz két főrészből is állhat és kétoldalról csökkentheti a nyílás keresztmetszetét. A kényszerpálya a sugárzó és az ionizációs kamra közül kifutó egy, vagy több vékony, rugalmas lemezből, lemezkötegből, vagy redőnyszerűen összekapcsolt merev elemekből álló rekeszt úgy téríti el, hogy az a rendelkezésre álló helyet a lehető legkedvezőbben használja ki. Ezeknek a megoldásoknak közös jellemzője, hogy valamely kitüntetett irányú — általában a mozgatási irányra merőleges — alkotói mentén könynyen hajlítható. A lemezből vagy lemezkötegből álló rekesz éppen úgy, mint a redőnyszerű kiképzésű, lehet folytonos, hézagmentes, de lehetnek rajta hézagok, rések, vagy különböző alakú kivágások, pl. lyukak is. Ezekkel szintén a rekeszskála karakterisztikája befolyásolható az előírt követelményeknek megfelelően. A rekesz anyag lehet a bétasugárzást csak részben abszorbeáló anyag, amellyel különös szabályozási hatások — pl. a beállítóskála „megnyújtása" — érhetők el. A rekeszt a méréstartományból kimozgatva, helyszükséglet csökkentés céljából, a kényszerpálya síkjából tetszőleges szöggel, pl. 90°-kal vagy 180°-kal eltéríthetjük. — Adott esetben egy dobra, vagy egy csavarmenetes pálya mentén feltekercselhetjük. — Nagyobb energiájú részecskéket emittáló sugárzóhoz a hajlékony rekesz helyett olyan redőnyszerű megoldás alkalmazható, amelynek lemezei a rekesz nyitott helyzetében egymás fölé csúsznak. Ilyen sugárzást megfelelően abszorbeáló rekeszt nagyobb fajsúlyú és vastagabb lemezekből kell készíteni. Ezek már általában nem hajlíthatóak és a redőnyszerű kiképzés is nehézségeket okozna. Ekkor is célszerű több lemezből készíteni a rekeszt, de nem hajlítható kivitelben, hanem úgy, hogy nyitott helyzetében a lemezek egymás fölé — vagy mellé — csússzanak. Ennek a megoldásnak a hosszirányú helyszükséglete nem sok-
