148638. lajstromszámú szabadalom • Textilipari facséve
Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.638, SZÁM 76. d. 14-21. OSZTÁLY — MA-843. ALAPSZÁM Textilipari facséve Feltalálók: Marton Béla, igazgató, Samu László, főmérnök, mindketten Budapesten és Szakáts József, mint az előbbiek jogutódja A bejelentés napja: 1959. február 18. A textiliparban igen nagy mennyiségben használnak oly facsévéket, amelyek egy hüvelyből és ennek két végén megerősített tárcsából állnak. Mivel az ilyen esévék mechanikai igénybevétele igen nagy, a csévére tekercselt szál vagy fonal a tárcsát a hüvelytől elválasztani igyekszik, a tárcsát szilárdan rögzíteni kell a hüvelyen. Ennek a rögzítésnek a lehetővé tételére eddig már több különböző eljárás vált ismeretessé, de valamennyi p Ko\ La s/i c he -»v i tu od vi« ínvipc, ^iis < -j T>t 11 elt l jl ^ <- >1|01 1 i c y (1 i r >LI ^'^it mmi *H>irtt i )\.id t í i itt* es li i ii aku-i1 1 Ü\ J k i ( a V e1 ii t^k ul 11 / i t i f hb f ^ 1 t \ v ° 1 1 °1 t r l^íicl S LH dorj"! L <- u] i IP' fe 1\ c1 T L >"> 1 r S l t1 ( nv a ] i "• L \ ei] L, uu c a tu a « iLso f L r 1 r^H^C x f \ 1 i v O) Cs-tpDdl j IÍK" iiii ag L ~ IH 1 n tti i u f * i i Ilin eh c el ÜP pi e r 4 p L ' hla+ Li el'i.i t C Süt 1 iprj i íLzek a megoldasois mind natranyosak azért, mert a keletkező mechanikai igénybevételeknek nem tudnak ellenállni, a tárcsák eh/álnak a hüvelytől még mielőtt a faanyag elkopott vagy másként elhasználódott volna, minden eddig ismert cséve élettartama tehát csak töredéke, kb. egyharmada annak a használati időnek, amelyet a faanyag lehetővé tett volna. Tekintettel arra, hogy a esévék drága import-anyagból, viszonylag nagy költséggel készülnek, ez a körülmény a nemzetgazdaság szempontjából nagyon hátrányos. A találmány elsősorban azon a megismerésen alapszik, hogy az eddigi csavarmenetes, csapos rögzítések helyett az ékelést keli alkalmazni, ez azonban az ismert módszerek szerint a textilipari facsévéknél két okból kifolyólag nem használható; egyrészt mert a faanyagba bevert és súrlódása, valamint feszítése folytán rögzítő ék, úgy ahogyan azt eddig is sok helyen alkalmazták, nem fejt ki elegendő erőt, másrészt pedig 'minden eddig használt ék két irányban fejt ki szorítóerőt, márpedig a textilipari csévénél a belső furat átmérőjének meg kell hagyni pontos, előírásos méretét, az éknek tehát csak az egyik irányban, éspedig kifelé, a hüvely kerülete felé szabad erőt kifejtenie. Az egyik nehézség kiküszöbölése végett, tehát azért, hogy a fába vert ék kifejthesse a kívánt nagyságú erőt, a hüvely csapjára helyezett tárcsát a találmány értelmében nem hengeres, hanem kúpos furattal látjuk el, miáltal az ék nemcsak szorít, hanem hajlít is, tehát a ceap fáját elhajlítva az kúpossá alakítja és ezzel lehetővé teszi azt, hogy ne csak az ék súrlódása dolgozzék, hanem a hajlítás folytán kifelé kúpossá vált faanyag tartson; a második nehézség kiküszöbölése végett minden eddigitől eltérően körgyűrű alakú éket használunk oly kivitelben, amelynél annak belső felülete hengeres és csak a külső felülete kúpos, miáltal befelé, tehát a körgyűrű alakú ék középpontja felé irányuló erő nem keletkezik, a hüvely furata tehát megmarad eredeti, pontos méretében. A tapasztalat megmutatta, hogy ezek a megismerések múlhatatlanul szükségesek, de még nem elegendőek a kitűzött cél elérésére, mert emellett még az ék külső, kúpos felületét hornyoltra is kell készíteni, hegy az ék biztosabban tartson és fontos az is, hogy 'az ék megfelelő alakja folytán a csap faanyagát ne csak hajlítsa, hanem tömörítse is. A találmány további részleteit a rajz kapcsán magyarázzuk meg, amely a találmány szerinti cséve két példaképpeni kiviteli alakját mutatja. A rajzon az 1. ábra az első kivitel részleges metszete az egyes alkatrészek szétszedett állapotában, a 2. ábra ugyanezt összeállítás után, de ékelés előtt mutatja és a 3. ábra a kész cséve egyik végének metszete. Végül a 4. ábra némileg megváltoztatott kivitel részleges metszete. Az 1—3. ábra szerint a cséve —1— hüvelyének elvékonyított —2— csapja van, amelyre a —3— tárcsa helyezendő. A tárcsának kúpos, belülről kifelé szélesedő —4— furata van, amelynek kisebb átmérője egyenlő a —2— csap átmérőjével. Az —5— ék körgyűrű alakú, belső felülete hengeres, külső felülete pedig kúpos és hornyolt. Mikor a —3— tárcsát a —2— csapra helyezzük, a csap és a tárcsa furata között kúpos, körgyűrű