148609. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új triazinszármazékok előállítására és ilyen triazinszármazékokat tartalmazó gyomirtószerek

6 148.609 2- metiknerfcapto-4- etilamino -6-^ -metoxi-etilamino)-s-triazin; 2^metilmerkatpto-4-etilamino -6^(y -metoxi-propilamino)-s-triazin; 2-izopropilmerkapto -4-metilamino -6-(y -izopropoxi-propilamino)-s-triazin; 2 - metilmerkapto -4 - dietilamino 6 - {ß - metoxi-etilamino)-s-triazin; 2-etilmerkapto -4,6-bisz -(y -metoxi-propilamino)-s-triazin; 2Hmeta]lilmerikapto-4-etilamino -6-(/? -etoxi -etilamino)-s-triazin; 2HaHiknerkapto-4- dietilamino-6-(/? -metoxi- etilamino)^-triazin ; 2-metaHilmerkapto-4-diallilamino -6-(y- metoxi-propilamino)-s-triazin; 2- allilmerkapto-4,6 -bisz -(y -izopropoxi -propilamino)-fs-triazin, stb. V. példa: 25,7 rész 2-merfoapto-4-izopropila>mmo-6-(y-metoxi-pro.pilamino)-s-triaziint feloldunk 2O0 rész absz metanolban, amelyben előzőleg 2,3 rész nátriumot oldottunk. Ezután 20 rész rnetiljodidot csepegtetünk az elegyhez és 40—50° hőmérsékleten addig keverjük, míg az elegy semleges reakciót nem mutat. Ezután az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot benzollal felvesszük, az oldatot 2-n nátronlúggal, majd vízzel mossuk, a benzolt eltávolítjuk és a kapott 2-metilmerkapto-4-izopropilaimino-6-(y-metoxi-propilamino)HS-triazint petroléterből átkristályosítjuk. Az előzőekben felsorolt, valamint a jelen leírás kezdetén meghatározott (I) általános képletnek megfelelő további vegyületek kiválóan alkalmazhatók gyomirtószerek hatóanyagaiként, valamint gyomnövényeknek kultúrnövények közötti szelektív irtására, továbbá a nem kívánt növények fejlődésének gátláséra és az ilyen növények teljes kiirtására. Gyomnövényeken itt mindenfajta nem kívánt növények, tehát pl. előzőleg termelt, de most már nem kívánatos kultúrnövények is értendők. A fentiekben meghatározott vegyületek emellett a növények fejlődésének egyéb fajta gátló befolyásolására szolgáló hatóanyagokként is alkalmazhatók, így pl. gyapotnövények levéltelenítésére, különféle növények, mint pl. a burgonyanövény érésének idő előtti kiszárítás útján történő gyorsítására, továbbá a gyümölcstermés csökkentésére, a betakarítási időszak és a tárolhatóság meghosszabbítására. A találmány szerinti gyoniirtószereket oldatok, emulziók, szuszpenziók vagy porozószerek alakjában állíthatjuk elő; a szer alkalmazási alakja a mindenkori felhasználási céltól függően választható meg. Csupán a hatóanyag finoman elosztható voltát kell mindenfajta alkalmazási alak esetében biztosítani. Különösen a növényfejlődés teljes kiirtása, a növények idő előtti kiszárítása, valamint a növények levéltelenítése esetén oly módon is eljárhatunk, hogy a találmány szerinti szer hatásét önmagukban is növényirtó hatású vivőanyagok, mint pl. magas forrpontú ásványola+jfrafcciók alkalmazásával fokozzuk; másrészről a növényekkel szemben közömbös vivőanyagok alkalmazása esetén a növekedés szelektív gátlása juthat — pl. a szelektív gyomirtás esetében — fokozottan érvényesülésre. A találmány szerinti hatóanyagok oldatainak előállítására különösen a magasabb forrpontú szerves folyadékok, így pl. ásványolajfrakciók, szénkátrány olaj ok, valamint növényi és állati olajok jöhetnek oldószerként tekintetbe. A hatóanyagoknak ezekben a folyadékokban való feloldása adott esetben megkönnyíthető azáltal, hogy jobb oldóképességű és rendszerint alacsonyabb forrpontú szerves folyadékokat adunk csekély mennyiségben az oldószerként alkalmazott olajokhoz; ilyen célra alkoholok, pl. etanol vagy izopropanol, ketonok pl. butanon, aceton vagy ciklohexanon, továbbá diacetonalkohol, gyűrűs szénhidrogének pl. benzol, toluol vagy xilol, klórozott szénhidrogének pl. tetraklóretán vagy etilénklorid, valamint az említett oldószerek különféle elegyei alkalmazhatók. A hatóanyagok víztartalmú kiszerelési alakjai esetében elsősorban emulziók vagy diszperziók kerülhetnek alkalmazásra. A hatóanyagokat önmagukban vagy a fent említett oldószerek valamelyikében oldott állapotban, célszerűen emulgálóvagy diszpergálószerek alkalmazásával alakíthatjuk vízzel homogén emulzióvá ill. diszperzióvá. A felhasználható kationaktív emulgáló- ill. diszpergálószerek példáiként a kvaternér ammóniumvegyületak említhetők, míg az anionaktív emulgálószerek példáiként a szappant, kenőszappant, hosszúláncú alifás kénsav^monoészterek, alifásaromás szulfonsavak vagy hosszúláncú alkoxiecetsavak alkálisóit, a nem-ionogén emulgálószerek sorából pedig a zsíralkoholok vagy alkílfenolok polietilénglikol-étereit, valamint az etilénoxid polikondenzációs termékeit sorolhatjuk fel. A hatóanyagból, emulgáló- vagy diszpergálószerből és adott esetben oldószerből álló készítmények folyékony vagy pépszerű halmazállapotú sűrítmények alakiában is előállíthatók, ezeket azután használat előtt vízzel hígíthatjuk fel. A porozó- ill. szórószerek a hatóanyag valamely szilárd hordozóanyaggal való keverése vagy együttes őrlése útján állíthatók elő. Ilyen szilárd vivőanyagokként a talkum, diatomaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, triikalciumfoszfát, homok, valamint a faliszt, parafaliszt vagy egyéb növényi eredetű anyagok alkalmazhatók. Eljárhatunk az ilyen készítmények előállítása során oly módon is, hogy a hatóanyagot valamely illékony oldószerben oldott állapotban visszük fel a szilárd hordozóanyagra. Nedvesítőszerek, mint pl. a fentebb említett emulgálószerek, valamint védőkolloidok, mint pl. szulfitezennylúg hozzáadása útján a por alakú vagy pép alakú készítmények vízben szuszpendálhatókká és így perjnetezőszerként való felhasználásra is alkalmassá tehetők. A készítmény említett különféle kiszerelési alakjait az egyes adott felhasználási célokra még alkalmasabbakká tehetjük olyan anyagoknak egyébként szokásos imódon történő hozzáadása útján, amelyek a hatóanyag eloszlását és a talajban mélyen elhelyezkedő gyökerű gyomok irtása esetén a szernek a talajba való behatolását 'elősegítik. Szélesíthető e szerek biológiai hatása különféle baktériumölő vagy gombaölő hatású szerek hozzáadása útján is, pl. olyan esetekben, amikor álta-i