148603. lajstromszámú szabadalom • Egyetemes (iker) spirograph
! ! Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.603. SZÁM 30. a. 1—7. OSZTÁLY — FI—143. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Egyetemes (iker) spirograph FOK Finommechanikai és Orvosi Készülékeket Gyártó Ktsz, Budapest Feltalálók: Juhász István műszer-tervező, Budapest, dr. Kováts János főorvos, Budapest A bejelentés napja: 1959. május 15. .' A találmány a légzésfunkciókat vizsgáló készülékek, az úru spirometerek és spirographok körébe tartozik, pontosabban pedig RQ ikerspirograph, mellyel mindkét tüdőszárny működését egyidejűleg, de egymástól függetlenül is, külön-külön lehet vizsgálni. <• TM . . , • (vo1 C0 2 "\ RQ = a respirációs quotiens Vvol O ) Az eddig ismeretes ilyenféle készülékek működésük elve alapján két rendszerbe sorolhatók. A nyílt rendszernél a vizsgálandó személy, ill. a beteg szabad levegőt lélegzik be és ezt a mérőkészülék elé iktatott gyűjtőedénybe, vagy magába a mérőkészülékbe fújja ki. A másik, jóval elterjedtebb megoldás a zárt rendszer, amelynél a beteget zárt közegáramoltató körrel légmentesen kötik össze. Rendszerint a körben a gázkeveréket egy szivattyú aránylag gyorsan, percenként legalább 150 liter teljesítménnyel keringteti, a beteg légzési kitéréseit spirograph regisztrálja, a termelt széndioxidot pedig lúgos folyadékkal, vagy más módon nyeletik el. A két rendszernek egymáshoz képest előnyei, ill. hátrányai vannak. Így a nyílt rendszer előnye, hogy a beteg a szabad levegőt, tehát a leginkább élettani gázt szívja be, melynek összetétele, hőmérséklete és nedvességtartalma minden tekintetben megfelel az élettani viszonyoknak és így a helyes mérés követelményeinek. Hátrányos viszont az a körülmény, hogy a szükséges szelepeket, — és többnyire magát a mérőkészüléket is — a beszívott, ill. kifújt levegő mozgatja, ami egyrészt a betegre terhes munkát ró, másrészt a mérési eredményt, ha kis mértékben is, meghamisítja. Ezzel szemben a zárt rendszer előnye, hogy szelepei nincsenek és a gázkeverék áramoltatása a szivattyú feladata. Hátránya azonban, hogy a beszívott levegő nem fiziológiás. E rendszer legújabb, e tekintetben javított megoldásai a levegő állandó hőmérsékletéről és nedvességtartalmáról, valamint esetleg az oxigénszint állandóságáról tekintélyes műszaki ráfordítással igen költséges módon gondoskodnak, de ezenkívül a rendszert üzemzavarokra hajlamossá, illetve kényessé teszik. A találmány célja az ismertetett két rendszer előnyeinek egyesítése, hátrányaik nélkül. A találmány szerinti készülék nyílt rendszerű, és így a méréshez legalkalmasabb gázzal, a szabad levegővel működik, a beteg légzése által végzett vezérlések energiaszükségletét azonban nem a beteg szolgáltatja, hanem két szivattyú, melyek összesen három feladatot teljesítenek, mégpedig: az egyik a belégzéshez szükséges levegőt a szabadból beszívja és a beteghez juttatja, a másik a beteg által kilehelt levegőt elszívja és a szabadba bocsátja, végül mindkét szivattyú magát a mérést is végzi. Ezzel szemben az ismert zárt rendszer szivattyúja a gázt csak keringteti és a betegtől teljesen függetlenül, attól nem vezérelve működik. A szivattyúk működését az őket hajtó elektromotorok áramkörébe iktatott érintkezők zárása-nyitása teszi lehetővé, amit viszont a beteg légzésével vezérelt rugalmas membrán elmozdulásai idéznek elő. A két szivattyú különbségi közlőmű (differenciálmű) révén mozgatja az írószerkezet írótűjét. Orvosi szempontból felmerült annak szükségessége, hogy a kilégzett levegőből a kilégzés meghatározott szakaszán ún. alveoláris levegőt lehessen kiválasztani és ezt külön megvizsgálni. Ennek a vizsgálati módszernek megvalósítását — mely zárt rendszernél kivihetetlen volna — a találmány szerinti készülék lehetővé teszi. Evégből a belégzési szivattyú motorja elektromágneses fékjének áramköre elektroniágneses tengelykötés útján olyan érintkezőpárral kapcsolatos, amelyet az alábbiakban részletesen ismertetett külön vezérlőmű működtet. Maga az érintkezőpár pedig átváltószelepet vezérel, mely az érintkezők zárt állapotában a betegtől egyébként a kilégzési
