148592. lajstromszámú szabadalom • Teherautóval vontatható járművön elhelyezett gép hegesztett üreges tárgyak főleg csövek előállítására

2 148.592 alakítószerszámot másikkal helyettesíteni, ha kismértékben eltérő átmérőjű csöveket akarunk készíteni. A találmány célja oly csőgyártó berendezés létesítése, amely gyakorlatilag jól elhelyezhető a teherautók által vontat ott pótkocsin. E célból a berendezést oly módon helyezzük el a pótkocsi alvázán, hogy a szalag bevezetési iránya és az alakítószerszám felületének hajlási középpontjait összekötő vonal által alkotott szög (hegyesszög) eléggé csökkenthető a következő szerkezeti elv megvalósítása céljából: az egymáshoz képest elfordítható géprészek az egyik helyzetben (szállítási helyzet) a jármű belsejében, tehát annak falain belül vannak, másik állásban pedig (munkahelyzet) e darabok egyrésze legalább egy oldalsó felületre támaszkodik, mely a jármű középvonalával párhuzamos tengely körül elfordítható és támasztó felületet képez. Ez a felület a jármű egyik oldalfalából állhat. A fentiek szerint a gép vagy .berendezés elfordítható részei a jármű haladása vagy vontatása folyamán, tehát ha az egyik munkahelyről a másikra megyünk, lényegileg egy egyenesben vannak, ha pedig munkaköziben a jármű helybenáll, e részek a fentiekben említett szöget zárják be egymással. A szalag bevezetési iránya a jármű középvonalában lehet vagy azzal párhuzamosan is .elhelyezhető, úgy amint az a hossz-varrattal készített csöveiknél szokásos. A jármű alvázának végén van a felhasznált fémszalag tekercse és ha az a cél, hogy e tekercsről a szalag ferdén haladjon a pótkocsi belsejében levő szerszámokhoz akkor két vagy több henger segítségével vezetjük a szalagot, amely érintőlegesen fut be az alakítórészekhez. Ilyen módon lehet a szalagtekercseket csörlővel vagy más emelővel a hengerek magasságába emelni. Tekintettel arra, hogy az alakítószerszámot, a támasztó eszközöket és más részeket szállítás végett a pótkocsi belső terébe kell fordítani, ajánlatos az eszközök egy részét pl. a hegesztésnél használt egyenirányítót és a szívóberendezést az alvázon elmozdíthatóan elhelyezni, ezek tehát kifordítás után a használat helyéhez közel hozhatók és azután szükség esetén eltávolíthatók. A találmány szerinti berendezés országúti jármű módjára mindenhová eljuttatható ahol üreges testeket kell eléhelyezni. Ellentétben az ismert efféle javaslatokkal, a találmány szerinti jármű munkaköziben tehát a cső készítése és fektetése közben mozdulatlan marad. Mivel a cső készítés közben forog, a berendezéshez tartozó (sok esetben alkalmazott) tekercselő gép súlya is csökkenthető, mert a tekercselést végző részek helyben állhatnak, tekintettel arra, hogy maga a cső forog. így a tekercselő berendezés pl. a jármű oldalfalain is megerősíthető. A rajzok a találmány példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1'. ábra metszet a 2. ábra I—I vonala szerint, a 2. ábra pedig a berendezés felülnézete munkahelyzetben a jármű fedelének eltávolításával. A 3. ábra a járművön elhelyezett berendezést mutatja a 2. ábrán levő III nyíl irányából tekintve és a 4. ábra a jármű fedelének részleges metszete a IV—IV vonal szerint. Az 5. ábra a 4. ábrán látható részlet homloknézete, végül pedig a 6. ábra az oldalfal részleges metszete a VI—VI vonal szerint. A jármű elején levő 1 forgózsámoly felett a 2 alvázon van a 3 letekeroselő berendezés, amelyhez három darab 4, 5, 6 henger vagy görgő tartozik. A 4 görgő eltolható és az 5' beállítókészülék segítségével a kívánt helyen rögzíthető, a 6 görgő , pedig a 7 kerekekből álló hajtószerkezet révén forgásban tartható. A letekercselésre való 3 berendezéshez tartozik a 7' csörlő, amely a 8 forgattyú révén működtethető. Ezután következik a 9 hengersor, amely nemcsak az egyengető hengereket tartalmazza, hanem a 11 mozgató vagy továbbító hengerpárokat és a 12 hajtóeszközöket is. A 10 egyengető hengereken átment és kívánt alakú 13 szalag a 14 alakítószerszámhoz jut, amely kb. félig nyitott. A 13 szalag bevezetési iránya és a készített üreges test tengelye egymással a fentiekben már ismertetett nagyságú <* szöget zárja be egymással, amely a szalag szélességétől és a cső átmérőtől függ. de mindenesetre kisebb mint 90°. A szalag széleit a belső működési 15 fejjel hegesztjük és eközben a 16 külső hegesztőfejet is használjuk. A kapott 17 üreges testet a 18 támasz tartja. A 14 alakítószerszámot hordozó 19 asztal a 18 támasszal együtt elfordítható, emellett pedig a támasz az asztalhoz képest is elfordítható. Ily módon a támaszt nemcsak a jármű belsejébe lehet befordítani úgy mint azt 20-nál eredményvonallal jeleztük, hanem a rés szélességét a hegesztés helyén magábanvéve ismert módon változtatni lehet, ami különösen* a belső hegesztési munkánál fontos. Előnyösen úgy járunk el, hogy az asztal és a támasz kismértékű elfordulásait, tehát a rés szélességének változtatását a 21 tapogató készülékkel vezéreljük, amelynek segítségével az előre meghatározott rés^szélesség a szalag feldolgozása folyamán változatlan marad. Ha a 3 letekercselő szerkezetbe egy újabb 22 tekercset kell behelyezini, akkor a tekercsben szabadon forgatható 23 hengert helyezünk el és azt egy 24 kötéllel az 5 és 6 hengereken át a 7' csörlőhöz visszük. Ezután a fómszalag tekercsét a 4 henger eltávolítása után felhúzzuk a 25 ferde támasztól emezen, amíg az nagyjából a 22' helyzetbe jut. Ezután a 4 hengert helyére tereljük és az 5' beállító szerkezettel rögzítjük. A szalag szabad végét már most bevihetjük a hengerlő szerkezetbe. Ügy amint a 2. és 3. ábrán látható a 19 asztallal együtt elfordítható 18 támasz munkaközben a jármű oldalfalához tartozó felületeken nyugszik. A rajz szerinti kivitelnél a jármű hosszanti oldalfala részekre van osztva olyképp, hogy az egyik oldalfal legalább négy, a másik pedig legalább három részre oszlik. Ezek a részek a jármű hosszirányával párhuzamos 26, 27 ill. 28, 29 tégelyek körül elfordíthatók. Felfelé történő elfordítás esetén a jármű oldalát képezik, lefordítva pedig támaszt alkotnak, mely célra a teleszkópos 30 bakot használjuk. A támasz felett van a 32 húzóeszközök által és a 31 ferde rudakkal is tartott fedél a kifordított részek felett. A jármű 2 alvázát a 33 és 34 támasztóeszközök tartják a talajon. Az egymásmellért és lent levő 35, 36, valamint 36, 37 ill. 38, 39 felületrészek ott ahol egymástól bizo-