148586. lajstromszámú szabadalom • Nem fémből készült csővezetékek, csatornák helyzetének megállapítása elektromágneses rezgéseket kibocsátó folyadék alkalmazásával
Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.586. SZÁM 21. g. 29—35. OSZTÁLY — CA—157. ALAPSZÁM Nem fémből készült csővezetékek, csatornák helyzetének megállapítása elektromágneses rezgéseket kibocsátó folyadék alkalmazásával Feltaláló: Csanda Ferenc oki. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. június 30. A 147 661 lsz. magyar szabadalom foglalkozik a nem fémből készült csővezetékek, csatornák helyzetének elektronikus műszerekkel a csatornákba helyezett fémvezetők útján történő megállapításával. A gyakorlati alkalmazásban előfordul, hogy az idézett 'találmány szerinti eljárással a fémhuzalnak a csőbe, illetve csatornába való bejuttatása egyes esetekben nehézségekbe ütközik, vagy kivihetetlen. A jelen találmány ezen a hiányosságon kíván segíteni, azonban alkalmas arra is, hogy az idézett korábbi találmányt helyettesítse. A találmány tízerinti módszer lányege az, hogy a különböző azbesztcemenit-, műanyagvezetékekben, az előgyártott vagy helyszínen készített beton-, vasbeton-, kőanyag-, fa-, terméskő, vagy egyéb csatornákban, alagutakban, csővezetékekben stb., a továbbiakban vezetékekben, csatornákban, vagy a benne levő folyadékot tesszük elektromosan vezetővé, illetve olyanná, hogy alkalmas legyen megfelelő erősségű elektromágneses rezgések kibocsátására, vagy üres vezetékekbe, csatornákba ilyen folyadékot juttatunk. Ezek után a vezetékek, csatornák vízszintes és magassági helyzetének meghatározása a már önmagában ismert elektronikus vezetékkutató műszerekkel történhetik akár fémes, akár indukciós kapcsolatú eljárással. A folyadék vezetővé, illetve megfelelő erősségű elektromágneses rezgések kibocsátására alkalmassá tétele a következő módokon történhetik: 1. A vezetékben levő folyadékot annak kémhatásától függően savanyítással vagy lúgosítással elektrolitté tesszük. 2. A vezetékben, csatornában levő folyadékot az 1. pont alatti módon elektrolitté tesszük és ehhez megfelelő finomságú és mennyiségű fémport adunk. (Keveréket állítunk elő.) Azt, hogy melyik módot alkalmazzuk a helyi körülmények szabják meg. Rövidebb szakaszokon, kisebb belméretű vezetékek, csatornák, valamint nagy frekvenciájú elektronikus kutató műszer alkalmazása esetén elegendő a folyadékot csak elektrolittá tenni. Nagyobb szakaszok, mélyebben fekvő, nagyobb méretű vezetékek, csatornák esetén, továbbá kisebb frekvenciájú elektronikus kutató műszer használatakor már rendszerint nem elegendő a csak elektrolites folyadék, hanem ehhez még megfelelő finomságú és mennyiségű fémpor hozzáadása is szükséges. A javasolt eljárás egyaránt alkalmazható földbe, betonba, épületek falába stb. helyezett nem fémanyagú vezetékek, csatornák helyzetének megállapítására, függetlenül attól, hogy a vezetékben, csatornában van-e folyadék, vagy nincs s ha van bennük folyadék úgy az áramlás gravitációs-e vagy nyomás alatti. A találmány szerinti elektrolit, keverék lényegében bármely folyadék esetében előállítható, azonban mindazon esetekben, amikor a vezetékben levő folyadékhoz (mint pl. tej, gyümölcslé, bor, szesz stb.) a keverék, elektrolit bejuttatása szennyezés jellegű, a vezetéket, csatornát ki kell üríteni és az üres vezetékbe juttatandó az elektrolit, illetve keverék. A találmány szerinti eljárás egyaránt alkalmazható az összes nem féinanyagú vezetékek, csatornák helyzetének felderítésénél mégis különösen az ismeretlen, rendszertelenül épített, kellő számú aknák nélküli, eliszaposodott csatronahálózatok felderítésénél van nagy jelentősége. A találmány szerinti eljárással az ismeretlen csatorna bekötések, tetőlefolyók, víznyelők —, padló lefolyók bekötései, de a másként nem észlelhető irányváltozások is a gyakorlatban szükséges pontossággal meghatározhatók. Az elektrolit, illetve a keverék összetétele a helyi körülményektől, mint pl. a vezeték, csatorna anyaga, mérete, köbtartalma, mélysége, hossza stb. és az alkalmazott elektronikus vezetékkutató műszer típusától függően változó. Pl. 1,2 m mélyen levő 0 80 mm beim. azbesztcement vezetéknél 10 000 Hz frekvencia alkalmazása mellett elegendő 0,5%-°s savanyítású elektrolit. 1,3 m mélyen levő 0 200 m azbesztcement vezetéknél, csatornánál a következő módon előállított keveréket alkalmazhatjuk: A vezetékben, csatornában levő minden l'OO liter folyadékhoz 0,5 liter sósavat és 2—3 dkg finom alumínium port adunk.