148566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kohászati kemencék zsugorított dolomit bélésének előállítására
2 148,566 nye, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az ilyen bélés könnyebben tud hydratizálódni. Mindezen hátrányokat kiküszöböli a találmány szerinti eljárás, amely alkalmas arra, hogy a zsugorított dolomittal bélelt kohászati kemencék tartóssága legalább olyan legyen, mint a magnezittel bélelteké. A találmány szerinti eljárás olyan zsugorított dolomitot használ a döngölt, vagy a sajtolt keverékhez, amelynek a zsugorított dolomit általában megkívánt jó tulajdonságain — nevezetesen MgO tartalma minimum 32%, összes CaO tartalma 50—56%, szabad CaO tartalma körülbelül 35%, R2O3 tartalma legfeljebb 8%, Si02 tartalma legfeljebb 5%,, izzítási vesztesége legfeljebb 2%, •— felül még más tulajdonságai is meg vannak kötve, illetőleg szükségesek, hogy biztosítva legyenek éspedig a döngölvény, vagy sajtolníány valóságos porozitása 5—15%, — célszerűen 10% — legyen. A találmány szerint ezzel lehet biztosítani, hogy az egyes zsugorított dolomitszemcsék összekötésére használt vízmentes kátrányolaj necsak a szemcséket vegye körül, hanem az a dolomitszemcsékbe is behatoljon a szemcsék pórusa-, in és repedésein keresztül, továbbá szivárgással, diffúzióval és így a legbensőbb kötést biztosítsa az egyes szemcsék között, kialakítván egy teljesen zárt, a különféle behatásoknak a legjobban ellenálló hálórendszert. Ezáltal az egész bélés egy teljesen összefüggő tömbbé válik, így az egyes szemcsék kitörése, lemorzsolódása meg van akadályozva. Az így elkészített dolornitbélés anyagának térfogatsúlya a találmány szerinti eljárással készítve 2750 kg/m3 . Erre és az ehhez közeli térfogatsúlyúra készített dolomitbélés — legcélszerűbben 2650 és 2800 kg/m3 határok között — tartóssága még nagyobb is, mint a magnezitbélés tartóssága. A találmány szerinti eljárás a megkívánt porozitást úgy biztosítja, hogy a dolomitbélés gyártásánál a sablonokba a lapátokkal felrakott zsugorított dolomit és kátrányolaj keveréket a felrakott vastagságának 50%-ára csökkenti le, a felrakott keveréknek kézi, vagy gépi úton történő döngölésével, tömörítésével. Ez a döngölés, vagy tömörítés történhet akár pneumatikus döngölőkkel, akár pedig sajtoló gépekkel, akár bontókalapácsokkal, akár pedig kézi döngölőkkel. A találmány szerinti bélés előállítási technológiájának biztosítása mellett a dolomitszemcséknek fentieken kívül még további lehetőséget kell adni arra, hogy az egymáshoz való kötésük egész benső és tökéletes legyen, amit a találmány szerinti eljárás azzal biztosít, hogy a tömbgyártás, vagy téglagyártás, vagy a bélésdöngölés elvégzése után a bélést hosszabb ideig —• egytől nyolc hétig —• lehetőleg egy hónapig pihenteti és csak azután használja fel. A hosszabb pihentetés által a kötésre használt kátrányolaj további beszivárgását és diffúzióját biztosítjuk az egyes dolomitszemcsékbe, ami a tökéletes kötést elősegíti. A pihentetésnél és általában a • tárolásnál ügyelni kell arra, hogy a dolomittermék hőmérséklete a + 5 C° és a + 25 C° hőmérsékleti határok között legyen és emellett száraz, minden nedvességtől és az időjárás viszontagságaitól mentes helyen legyen. A találmány szerinti eljárással készített dolomit tömbök (bélések) lényegesen nagyobb időállósággal bírnak, mint a szokványos dolomit bélések és még hat hónapig is tárolhatók minden károsodás nélkül, széniben az eddig ismert eljárásokkal gyártott dolomit bélésanyagok néhány hetes tárolási lehetőségével. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán is az alábbiakban ismertetjük. Egy 8 tonnás ívfényes elektromos 'kemence kibélelésénél az előre gyártott dolomit tömbök döngöléséhez az alábbi összetételő zsugorított dolomitot vettük: MgO = 37%, CaO szabad = 53%, Si02 = 0,85%, R 2 0 3 = = 7,50%, izzítási veszteség = 0,83%, amelyet 5% mennyiségű alábbi összetételű vízmentes kátrányolajjal kevertünk össze 100 C° hőmérsékleten: szurok tartalom = 62,5%, szurok lágyulási hőmérséklete — 67 C°, anthracinolaj tartalom = =• 36%, H2 0 = 0,22%, térfogatsúly 1,21, szabad karbon tartalom 9,3%. A keverékhez használt zsugorított dolomit szemnagysága alábbi volt: 8—12 mm között = 15%, 5—7 mm között•— 15%,, 1—4 mm között = 20%, 1 mrn és 1 mm alatt = 50%. A keveréket lehűtöttük 20—30 C°-ra és azután egyenletes rétegekben lapátokkal raktuk fel az előkészített fenék és oldalfal sablonokba. Egy-egy réteg vastagsága 50 mrn volt. A felrakott 50 mm vastag réteget átlagosan 25 mm rétegre döngöltük össze. A befejezett döngölés után a szabad levegővel érintkező döngölményt 10 mm vastagon kátrányolajjal kentük • be. A tömböket sablonjaikban tároltuk, száraz, nedvességtől mentes zárt helyen, műhelyben, ahol a tömbök hőmérséklete sohasem ment le + 5 C° alá és nem emelkedett fel 25 C° fölé. A tárolás 30 napon keresztül történt. Az így előkészített tömb anyaga 2770 kg volt m3 -ként. Valóságos porozitása pedig 11%. A valóságos porozitást úgy határoztuk meg, hogy először a bélés anyagának fajsúlyát és térfogatsúlyát állapítottuk meg, amelyekből azután alábbi képlettel számítottuk ki. a valóságos porozitást: Fs — Ts Vp = xl00<y0 Ts ahol: Vp = a valóságos porozítás, Fs = fajsúly Ts = térfogatsúly Meg kell jegyeznünk, hogy a térfogatsúly meghatározásához csak olyan anyagot szabad használni, amely sem a zsugorított dolomitot, sem a kátrányolajat nem támadja meg, nem oldja, tehát víz, benzin, stb. anyagok nem alkalmasak. A paraffint tartjuk a legmegfelelőbbnek. A példa szerinti technológiához is parraffint használtunk a 11%-os valóságos porozitás meghatározásánál. A találmány szerinti eljárással , példaképpen gyártott dolomittömbök a körülbelül négyhetes tárolás és pihentetés után kerültek csak beépítésre a 8 tonnás ívfényes elektromos kemencébe, ahol tartósságuk többszöröse volt a magnezit bélés átlagos tartósságának. Amíg ugyanis a magnezit téglákból falazott oldalfal átlagos évi tartóssága 60 adagot mutatott, addig az így készített dolomittömb oldalfal tartóssága 90 adag volt és amíg a magnezittel falazott fenék átlagos tartóssága 450 adag volt évi viszonylatban, addig az; így gyártott dolomitfenéktömb tartóssága 1150 adag volt.
