148564. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kisgáztartalmú folyamatosan öntött fémek előállítására

2 148.564 nak kisebb az interkrisztallin korrózióra való haj­lamosságuk,, az általános korrózióra való hajla­mosságuk romlása nélkül, továbbá a találmány szerinti eljárással és berendezéssel,-folyamatosan öntött transzformátor lemezek wattvesztesége lé­nyegesen kisebb, mint a konvenciális folyamatos öntési eljárással öntötteké. A találmány szerinti eljárás és berendezés le­hetővé teszi, hogy csillapíttatlan acélokat gázsze­gény minőségben öntsük le folyamatosan és a hó­lyag koszorúk nagyságát és helyzetét a szelvény­ben úgy szabályozzuk, ami a vonatkozó acélfel­használásának legjobban felel meg. A találmány szerinti eljárás és berendezés al­kalmas a legmagasabb minőségű bármilyen fém, ötvözet, acél, vagy vas folyamatos öntés útján tör­ténő előállítására, bármilyen szükséges szelvény­alakban {négyzetes, kör, lapos, elliptikus, stb.) és a gyakorlatban megkívánt szervényméretekben. A találmányt egy kiviteli példa kapcsán alábbi­akban ismertetjük a rajz szerinti berendezés vázr­latának bemutatásával, amely vázlat a berendezés elvi működéséről és elrendezéséről készült met­szeti rajz. Az 1 szokványos, a folyamatos öntéshez általá­ban használt kristályosító 3 belső része az öntés alatt az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomás alatt van. Ezt a kisebb nyomást — tehát a külső atmoszférikus nyomáshoz képest vákuumot — a 2 csővezetéken keresztül történő levegő és gáz kiszí vattyúzással állítjuk elő olyan mértékben, amilyenre a fém megkívánt gázmentességének biztosítása érdekében szükség van. Ez a nyomás pl. egy adott esetben pl. 760 mm Hg. o. nyomás­nál lényegesen kisebb nyomás lehet, pl. 50—100 mm Hg. o. nyomás de lehet nagyobb fokú minő­ség biztosítása érdekében még ennél is kisebb nyomás. A kiszivattyúzott, az atmoszférikus nyo­másnál kisebb nyomás alatt tartott tér a talál­mány szerinti berendezésben a 3 munkatér, amely a kristályosítónak a folyamatos öntés alatti belső szabad tere és azt a folyamatos öntés közben alul­ról a már leöntött és a kristályosítóban levő fo­lyékony fém, oldalról az 1 kristályosító falai, fe­lülről pedig a fedő és a közbenső tölcsérre, ill. az abban tartott még nem leöntött folyékony fém határol, ill. szigetel el a külső atmoszférától. Az öntést a találmány szerinti eljárással és be­rendezéssel éppen úgy végezzük, mint a konven­cionális folyamatos öntéssel, azzal a különbséggel, hogy a vákuumos folyamatos öntésnél a kristá­lyosító hűtőhatását a vákuum nagyságához kell szabni. Minél nagyobb a kristályosító munkateré­ben létesített nyomás különbsége — külső nyo­máshoz, annál kisebb hűtést kell adnunk, hogy ezáltal a folyékony fém szintje és a már megder­medt fém kérge közötti niveau különbség (tehát a folyékony fém vastagsága) minél nagyobb le­gyen, mert különben a vákuum felszippantja a túlságosan kicsi folyékony fém mennyiséget és a Gzigetelés lefelé megszűnik. A folyékony fém szük­séges szintmagassága a nyomáskülönbségekből szá­mítható ki a fém folyékony állapotbani fajsúlyá­nak figyelembevételével. A vákuumozást csak az öntés megkezdése után kezdjük el, így sem gondosabb szigetelésre, sem a 4 alumínium lemezre nincsen szükség, mert az öntés megkezdése után az 1 kristályosító 3 mun­katerét felfelé is, teljesen elzárja a folyékony fém és csak a fémből kiszabadított gázokat kell elve­zetni és csak az aránylag kis 3 munkateret szük­séges kiszívatni. Ez a munkatér az öntés megkez­dése után könnyen vákuumozható, mert aránylag kicsi. Öntésnél az üstből a kagylón keresztül kifolyó fém a légmentesen kristályosító fölé szerelt 7 töl­csérbe folyik, amelyben úgy kell tartam a folyé­kony fém szintjét, hogy legalább a tölcsér felényi magasságában legyen .mindig, hogy így biztosan elzárja a külső atmoszférikus nyomástól a kristá­lyosító vákuumozott 3 munkaterét. Az öntés lefolyása a továbbiakban a szokványos módon történik. A kristályosítóban a folyékony fém szintjének megfigyelésére az 5 nézőke szol­gál, amely belül tömör, levegőt nem átbocsátó üveggel, kívül kék üveggel van fedve és jól elszi­getelve. Lehet más anyaggal is fedni a kémelelő nyílást, pír kvarcanyaggal, stb. Ezen a megfigyelő nyíláson keresztül jól látható a folyékony — a kristályosítóba már beöntött — fém szintje és az öntősugár, amivel az öntést a szükséglethez ké­pest szabályozni lehet. A folyékony fém gáztalanítása a folyamatos ön­tés sugárhosszában, valamint a megdermedés alatt következik be. Ez alatt az idő alatt a 2 szívócson­kon keresztül a vákuum szivattyú berendezés el­távolítja a folyékony fémben elnyelt gázokat, to­vábbá azokat a gázokat, amelyek a folyékony fémből annak megdermedési ideje alatt onnan még kiszabadítható. Az öntősugarat a 3 kristályosító munkaterében a vákuum szétporlasztja és így messzemenő gáz­talamtást lehet elérni. Nem jelent hátrányt az, hogy a szétporlasztott sugár fémcseppjei a kristá­lyosító falához csapódnak, mert oxigénmentes at­moszférában történik az öntés és a megdermedés, így a cseppekhez hozzá tud forrni a folyamatos öntés előrehaladásával a folyékony fém többi anyaga. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kis gáztartalmú fémeknek folyamatos öntéssel történő előállítására azzal jellemezve, hogy a fém gáztalanítását közvetlen a kristályosítóban 1 végezzük azáltal, hogy a kristályosítóban ma­gában létesítünk az atmoszférikus nyomásnál ki­sebb nyomást. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás foganatosí­tási módja azzal jellemezve, hogy a kristályosító munkaterében az atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomást az öntés alatt és/vagy már az öntés előtt létesítjük. 3. Az 1. vagy a 2. igénypontban védett eljárás foganatosításához berendezés, azzal jellemezve, hogy kristályosító terének olyan fedője van, amely egyrészt tölcsérül szolgál a folyékony fém beön­téséhez, másrészt a kristályosító munkaterét lezá­ró szigeteléssel rendelkezik, továbbá a fedélbe a

Next

/
Thumbnails
Contents