148543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre lágyuló műanyag-polimerizátum előállítására

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.543. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — SO—670. ALAPSZÁM Eljárás hőre lágyuló műanyag-polimerizátum előállítása« Feltaláló: dr. Sós Feodóra vegyész, Budapest A bejelentés napja: 1959. július 8. Az, elektromos iparban egyre fokozódik az olyan, hőre lágyuló műanyagok jelentősége, amelyek di­elektromos állandója előre meghatározott, repro­dukálható, a műanyag alkalmazási területétől füg­gő, bizonyos érték. Hasonlóképpen jelentősek a megfelelő ferromágneses tulajdonságokkal rendel­kező tehát előre meghatározott és reprodukálható mágneses permeabilitással bíró, hőre lágyuló mű­anyagok.' A műanyagok dielektromos állandója ill. mág­neses permeabilitása azonos polimer esetén a mű­anyagban levő szervetlen töltőanyag minőségétől és mennyiségétől függ, te-hát megfelelő minőségű és mennyiségű '"töltőanyag adagolásával a megkö­vetelt dielektromos ill. ferromágneses tulajdonsá­gokkal rendelkező műanyagot állíthatjuk elő. Az iparban leggyakrabban igényelt elektromos és/vagy ferromágneses tulajdonságok elérésére aránylag igen nagymennyiségű (a monomerre szá­mítva több, mint 100 s%-nyi) töltőanyagot kell a műanyagba vinnünk, • mégpedig oly módon, hogy a töltőanyag eloszlása a műanyagban teljesen egyenletes legyen. Szervellen töltőanyagnak hőre lágyuló műanyag­ba való bevitelére ismert egyik eljárás a polime­rizált, műanyagnak a töltőanyaggal történő kalan­der ezése. Ezen eljárással azonban csak kismennyi­ségű töltőanyag vihető be. Hasonlóképpen kis­mennyiségű (0,1—50 s%; átlagosan kb. 10,8 s% a monomerre számítva) szilikát-, alumíniumhidrox­id-, alumíniumoxid-, ill. báriumszulfát-töltőanyag bevitelét írja le a 735.284 sz. német szabadalom. További ismert eljárás a kész polimer oldása köny­nyen illó szerves oldószerben, majd a töltőanyag bekeverése után az oldószer elpárologtatása. Ezzel az eljárással már nagyobb mennyiségű töltőanyag is bevihető, azonban, a nagyobb fajsúlyú szervet­len töltőanyagnak az oldatban való ülepedése mi­att még intenzív keverés esetén sem nyerhető megbízhatóan egyenletes eloszlású töltőanyagot tartalmazó termék, amely az elektromos ipar által támasztott követelményeknek megfelelne és lehe­tővé tenné a biztonságos reprodukciót. Azt találtam, hogy előre meghatározott, kíván­ság szerinti dielektromos állandóval és/vagy mág­neses permeabilitással rendelkező, hőre lágyuló műanyagot .állíthatunk elő, ha hőre lágyuló mű­anyagok monomerjeit vizes emulzióban vagy szuszpenzióban, a monomerre számított legalább 100 s% titándioxid- ti tanát-, fémpor- vagy ferro­mágneses fémoxid- töltőanyaggal polimerizálunk. Az alkalmazott hőre lágyuló műanyag célszerű­en vinil, vagy akrilát típusú. Igen előnyös a éti­ről, vagy stirolszármazékok polimerizációja. Előre meghatározott értékű dielektromos állan­dóval bíró polimer előállítása esetén a töltőanyag előnyösen titándioxid, vagy titanát, pl. alkáli-föld­fém-titanát (bárium-, stroncium-, vanadium-, cé­zium-titanátok). Reprodukálható ferromágneses tu­lajdonságokkal rendelkező műanyagot célszerűen fémpor-, vagy ferromágneses fémoxid- töltőanyag­gal állíthatunk elő. • Előnyösen alkalmazható töl­tőanyagként a vas, ezüst, cink, vagy alumínium, finom por alakjában. Alkalmazhatunk - vasoxido­kat, ugyancsak igen finom eloszlású formában. A műanyag felhasználásakor megkövetelt tulaj­donság elérésére a monomerhez adagolt töltőanyag mennyisége a töltőanyag minőségétől függően kü­lönböző lehet. A leggyakrabban, igényelt tulajdon­ságú anyagok előállítására előnyösen a monomer­re számított 100—600 s%-nyi töltőanyagot alkal­mazunk. A polimerizációt egyszerűen melegítéssel, és/vagy katalizátor hozzáadásával végezzük el, emulzióban, vagy szuszpenzióban. A találmány szerinti eljárás igen előnyösen a következőképpen foganatosítható: A folyékony halmazállapotú monomert vízben emulgeáljuk, hozzákeverjük a por alakú töltőanyagot, majd további keverés közben megindítjuk a polimerizá­ciót. Előnyös, ha a finom eloszlás biztosítására az emulzió- ill. szuszpenzióhoz stabilizátort (pl. poli­vinilalkoholt) adagolunk. Polimerizálódás közben a polimer molekulák a töltőanyag szemcséi körül alakulnak ki és polimerizáció után az anyag annál egyenletesebb eloszlású, mennél kisebbek a töltő­anyag szemcséi és mennél hatásosabb a keverés. A polimerizáció befejezése után keletkezett, töl­tőanyagot tartalmazó polimert elválasztjuk a fo­lyadék-fázistól. Az így készített műanyag a nagy­mennyiségű töltőanyag ellenére is ugyanolyan

Next

/
Thumbnails
Contents