148511. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nátriumbiszulfit előállítására
O Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.511. SZÁM 12. i. 17—25. OSZTÁLY — KA—846. ALAPSZÁM Eljárás nátriumbiszulfit előállítására Feltalálók: Káldi Pál oki. vegyészmérnök, Veszprém (65%), Blickle Tibor oki. vegyészmérnök, ' Budapest (35%) A bejelentés napja: 1959. október 27. Nátriumbíezulfitot rendszerint úgy állítják elő, hogy kéndioxid tartalmú pörkgázt szódaoldattal hozzák érintkezésbe. Erre a célra rendszerint szakaszos üzemet használnak, amikor is telítőkádban szódaoldaton át kéndioxid tartalmú gázt buborékoltatnak. Az elnyeletés előrehaladtától függően csökken az elnyeletés hatásfoka, úgy, hogy a telítés végén távozó véggázban sok kéndioxid marad vissza. E véggázt azután rendszerint kénsav termelésre hasznosítják. A kénsavgyártásnál a gáz változó kéndioxid tartalma kedvezőtlenül hat- a kontaktüzem működésére. E szakaszos biszulfitgyártási módnál egy-egy kád telítése 1—2 napig tart. így pl. 5 köbméter térfogatú kád napi termelése mintegy 20 tonna 22—23%-os biszulfitlúg. A találmány eljárás, mellyel folyamatos üzemben igen egyenletes üzemmenet mellett hatásos elnyeletéssel állítunk elő tömény biszulfit oldatot és az elnyelető üzemből távozó véggázok elhanyagolható . kismennyiségű kéndioxidot tartalmaznak. A találmány értelmében a kéndioxid tartalmú gázt, előnyösen pörkgázt folyamatosan olyan habkolonnába vezetjük, mely több perforált harántlemezzel van megosztva. A kéndioxid tartalmú gázt a kolonna legalsó perforált lemeze alatt vezetjük be, a szódaoldatot pedig a gázárammal ellenáramban, ugyancsak folyamatosan a legfelső perforált lemez fölött vezetjük be. A kolonnából a folyadék kifolyását úgy szabályozzuk, hogy a kolonnában mindig annyi folyadék van jelen, amely buborékmentes nyugalmi állapotában legalább a legalsó perforált harántlemezt elárasztja. A bevezetett gáz a folyadékon buborékok képzése közben halad át és a perforált harántlemezek felett folyadékhabot létesít. A folyadékhab igen nagy felületen érintkezik a gázzal, úgy, hogy az elnyeletés tökéletes. A kolonnában a hab magassága a bevezetett gáz mennyiségétől és nyomásától, valamint a folyadék mennyiségétől bizonyos mértékben változik, azonban a hab teljesen nem szűnik meg, mert a legalsó perforált lemez alatti térben jelenlevő folyadékból állandóan utánpótlást kap. A találmány szerinti eljárásnál igen nagy gázmennyiséget tudunk bensőleg érintkeztetni a szódaoldattal, a gáz és a folyadék térfogat aránya célszerűen 1000 : I-nél nagyobb. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját a rajz kapcsán magyarázzuk el, mely a berendezés vázlatos hosszanti metszetét mutatja. Az 1 kolonna perforált 2a, 2b, 2c, 2d harántlemezekkel van megosztva. A SO2 tartalmú gázt a legalsó perforált 2a harántlemez alatt a 3 vezetéken vezetjük be, a szódaoldatot pedig a kolonna felső részén a 4 vezetéken a 14 tartályból. 5 állítható túlfolyó. A 3 gázbevezető 6 fejrészén felül 7 lyukak vannak és alsó szabad nyílását pedig 8 csipkézett perem határolja, mely a bevezetett gáz egyenletesebb eloszlását segíti elő. A rajzon feltüntetett kivitelnél az 5 túlfolyó úgy van beállítva, hogy a" folyadék nyugalmi állapotában a legalsó 2a harántfalat teljesen ellepi ós a 2b harántfalig ér. Működésének megindításakor *á kolonnát a 3 gázvezeték lezárása után megtöltjük szódaoldattal a túlfolyó h magasságig. A gázvezetéket ezután nyitjuk, mely az alsó perforált harántfalon szétosztva buborékok alakjában áttör a folyadékrétegen és a tömör folyadékréteget hab formájában fellazítja. A habos folyadék így ellepi a. felső 2c és 2d perforált harántfalakat is. A túlfolyó magasságának emelésével vagy süllyesztésével szabályozható az elárasztás mértéke és ennek megfelelően alakul ki a hab a felső 2c—2d perforált harántlemezek felett. Adott elárasztás és adott gázsebesség esetén hidrodinamikai egyensúly áll be. A belépő gáz sztatikus nyomása egyensúlyt tart a habréteg ellenállásával. A habréteg ellenállása a habréteg hidrosztatikai nyomásából, a felületi feszültség legyőzéséhez szükséges túlnyomásból és a perforált harántfalak ellenállásából adódik. A 4 vezetéken adagiolt folyadékmennyiség megbontja a kialakult hidrodinamikai egyensúlyt, ennek újbóli helyreállítása céljából a beadagolt folyadékmennyiséggel azonos mennyiségű folyadék folyik ki a túlfolyón keresztül a kolonnából. Így a folyadék tartózkodási idejét a kolonnában a folyadék adagolásának mértékével lehet szabályozni,: A kolonna .9 felső része a 10 ciklonnal van összekötve, mely a légárammal szállított