148507. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforgású hőkicserélő
Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.507- SZÁM 24. c. 24. k. OSZTÁLY - HO-609. ALAPSZÁM . SZOLGALATI TALÁLMÁNY Gyorsforgású hőkicserélő Hőtechnikai Kutató Intézet Feltaláló: dr. Perédi Károly oki. gépészmérnök, oki. közgazdasági mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 10. A hőkicserélő berendezéseknél — rekuperátoroknál és regenerátoroknál — a füstgáz fizikai melegtartalmát levegő előmelegítésére használják fel. A találmány célja a hőkicserélés során egyik közegtől a másiknak átadandó meghatározott hőmennyiséget az eddigi megoldásokhoz képest jobb hőátadás! tényezővel, azaz jobb hatásfokkal (kevesebb és olcsóbb futófelülettel) azaz olcsóbb berendezéssel biztosítani. ?:S * Az 1. ábra a találmány szerinti hőkicserélő a 2. ábra B—C síkja mentén vett metszetét, a 2. ábra a találmány szerinti hőkicserélő az 1. ábra A—A síkja mentén vett metszetét, a 3. ábra a hőkicserélő egyik változatát, a 4. ábra a találmány szerinti hőkicserélő és tartozékainak meneténél való általános elrendezési vázlatát, az 5. ábra a találmány szerinti hőkicserélő újabb kiviteli alakjának függőleges, a 6. ábra pedig vízszintes metszetét szemlélteti. Az 1. és 2. ábrák kapcsán ismertetve, a hőkicserélő fontosabb részei a következők: Az 1 tengelyt elektromotor forgatja. Az 1 tengely célszerűen vízzel hűtött és a 2 csapágyak között forog. Az 1 tengelyt a vele összekapcsolt 3 henger veszi koncentrikusan körül. Az 1 tengely és a 3 henger között a 4 szigetelés helyezkedik el. A 3 hengerre körgyűrű alakú 5 forgótárcsák vannak erősítve oly módon, hogy síkjuk a tengely, illetőleg a henger közös tengelyére merőleges. Az 5 forgótárcsákat két egymáshoz képest 180° (vagy ennél nagyobb, illetőleg kisebb) szögben elhelyezett fésűkiképzésű, célszerűen vízzel hűtött 6 tömítőgerenda osztja két részre. A hőeserében részt vevő gázok vagy folyadékok gáz-, illetve folyadékterek közti nem kívánatos átszivárgását a 6 tömítőgerendával kapcsolódó 7 és 9 kések labirint-tömítésszerűen megakadályozzák. A tömítést nagymértékben megkönnyíti, hogy a 6 tömítőgerendák által két részre osztott térben (a levegő és a füstgáz térben) egyenlő (+) nyomásokat tartunk fenn. A füstgázoldali fűtőfelület a 3 hengernek a füstgáztérben tartózkodó felülete és az 5 bordának a 6 gerendák közötti füstgáztérben tartózkodó részének mindkét oldala. A levegőoldali fűtő felület pedig a bordáknak a gerendák másik oldalára eső részének mindkét oldala a hengernek a levegőtérben tartózkodó felülete, a forgás miatt azonban a hasznosítható fűtőfelület ennél nagyobb. A füstgáz a 10 csonkon érkezik a berendezésbe és onnan a 11 csonkon keresztül távozik. A levegő a' berendezésbe a 12 csonkon lép be és a 13 csonkon át hagyja el a hőkicserélőt. Mindkét közeg egymáshoz képest ellenáramban halad és ugyancsak ellenáramú mozgásban vannak a bordák forgásirányához képest. A hőkicserélőt a 14 szigetelt falazat, illetve axiális irányban a 15 fedőlapok zárják le. A 3. ábra a hőkieserélőnek egy másik változatát tünteti fel. Itt a berendezés 1 tengelye függőleges és ez forgatja meg a 3 hengert, melynek nemcsak külső, hanem belső felületén is 5 forgatótárcsák vannak elhelyezve. Ennél a megoldásnál tehát a henger külső és belső felülete egyaránt fűtőfelület, amely a tömítőgerendák segítségével belül is két részre van osztva. Az egyik részén a füstgáz, a másikon a levegő áramlik a tömítőgerendák közötti csatornán át. Az 5. és 6. ábrák a forgó hőkicserélő berendezés azon változatát szemléltetik, amelyeknél a fűtőfelület sima, borda nélküli henger. Ezen kiviteli formánál a fűtőfelület könnyebben képezhető ki és tömítése is egyszerűbb. A hengert a 6 tömítőgerendák osztják ketté kívül és belül. A levegő a 16 és 17 csatornán áramlik ellenáramban, a füstgáz pedig a 18 és 19 csatornán. A füstgázt és a levegőt henger belső részéből külön elosztó csatornák vezetik a hengerpalásthoz. Ezek a levegőnél a 20, 21. a füstgáznál pedig a 22, 23 csatornák. A hőkicserélőt a 14 kö-
