148489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövőgépek vetélőjének elektromágneses hajtására

2 148.489 sanak. Ezt az áramot R határoló ellenálláson vezetjük át, amelynek rendeltetése, hogy az előre megállapított áramerősségeik túllépését megakadályozza. A villamos áram Dl illetőleg D2 váltóikon át halad tovább, amelyeket Ll illetőleg L2 bütykök működtetnek és amelyek Fc olvadó biztosítékon C kondenzátorral vannak összekötve. A C kondenzátorba jutó áram itt statikus és potenciális energia alakjában tárolódik. A rajzon nyugalmi helyzetben föltüntetett Dl illetőleg D2 váltóik a Bl illetőleg B2 indukciós csévéket állítanak át munkahelyzetbe. Ezek a vetélő hirtelen menesztéséhez szükséges elektromágneses teret létesítenek, a vetélő viszont e mágneses tér hatásos zónájában helyezkedik el és az elektromágneses tér által dinamikusan gerjeszthető anyaggal van ellátva. A vetélőt visszafelé menesztő áramkör az előbbivel teljesen azonos. Ez az áramkör lehet félvezető, amikor a vetélő tömege és előírt sebessége oly erős elektromágneses tér alkalmazását követeli meg, amely fékezőleg hat a legyöngített pulzációra. Ez viszont az energia jobb kihasználását eredményezi. A találmány szerinti eljárás foganatosításához való szövőgép ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: Mihelyt a I kapcsolót zárjuk, a TI transzformátor gerjesztést kap. Ennek szekunder áramköre táplálja a G egyenirányítót, amely viszont az R ellenállás és a kondenzátor kapacitásának értékétől függő töltőáramot juttat a C kondenzátorba. Amikor a C kondenzátor a tápáramkörből nyert energia folytán legnagyobb feszültségére föltöltődött, az áram megszűnik. Ezután közvetlenül működésbe lép az Ll bütyök, amely ma ágasával követi a szövőgép működtető tengelyének vagy a szövőgép forgattyús tengelyének fele fordulatszámával járó valamilyen más tengelyének forgását. A Dl váltót munkahelyzetbe hozza, aminek következtében a C kondenzátor a Bl indukciós esévével jut kapcsolatba, A C kondenzátor tápáramköre pedig előzőleg kikapcsolódott. A Bl indukciós csövében a C kondenzátor kisülésével járó áraim erős mágneses teret létesít, amely a vetélőre közvetlen húzóhatást gyakorol, mégpedig lökés vagy mechanikus ütés nélkül, A C kondenzátor és a Bl eséve úgy vannak méretezve, hogy a mágneses tér fennállásának időtartama egyenlő azzal az időközzel, amelyre a vetélőnek szüksége van, hogy nyugalmi helyzetéből eltolódva abba a helyzetbe érjen, amelyben a vonzó hatás ellentétes értelemben következnék be, ha az elektromágneses tér továbbra is fönnállna. Az elektromágneses tér tehát eltűnik, mihelyt a vetélő az utóbbi helyzetet haladó gyorsítás folytán kinetikai energia összegyűlemlése közben elérte. Külső behatásoktól mentes útját tehát éppen az említett kinetikai energia miatt mindaddig folytathatja, amíg két láncfonal között a megfelelő vetélő fonalat maga mögött nem hagyja és kiindulási pontjával átellenes oldalon a foordaládát el nem éri. Ismertettük, hogy a Bl indukciós tekercs gerjesztő töltése teljesen függetlenül megy végbe a villamos üzemi hálózattól, továbbá hogy a villamos energiával való ellátása a C kondenzátor potenciális energiájának elhasználásakor teljesen megszűnik. E pillanatban az Ll bütyök a Dl váltót felszabadítja. Ez^munkahelyzetébe jut, a kisülést biztosító érJnWezők nyílnak, amikor áram már nem kering, úgy, hogy szikraképződésre semmilyen lehetőség vagy ok nincsen. A leírt folyamat hasonló körülmények között újból lejátszódik, ami azt jelenti, hogy a C kondenzátor a vetélő újbóli menesztése végett föltöltődik, a vetélésre pedig abban a pillanatban ikerül sor, amikor az Ll bütyökhöz hasonlóan működtetett L2 bütyök a D2 áramváltót munkahelyzetbe hozza. Ekkor a C kondenzátor a B'2 indukciós tekercsen át kisül, a tekercs elektromágneses tere pedig a megfelelő helyzetben lefékezett vetélőt kiveti, miután az alkalmazott eljárás szerint a megelőző vetélés befejeződött. A szövőgép nyugalmi állapotában az LI, L2 bütykök működése szünetel, úgyhogy a vetélő menesztésére nem kerül sor. Két LI, L2 bütykök helyett számos esetben lehetséges egyetlen bütyök alkalmazása is. Az előbbiekből kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárással szövőgépek vetélőjét ugyanazzal az eredménnyel mozgathatjuk, mint a használatban levő mechanikus és az elektromágneses kísérleti eljárások esetén, azonban ezekkel az ismert eljárásokkal kényelmetlenségek és tökéletlenségek teljes kiküszöbölésével. Az ismert eljárásokkal járó lökések, zörejek, vibrációk és pontatlan beállítások kiküszöbölése és a teljesítmény lényeges növelése a találmány szerinti eljárás mint kétségtelen ipari újdonság alkalmazását mind a már üzemben álló szövőgépek, mind pedig tervezés alatt álló új konstrukciók esetén indokolttá teszi. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szövőgépek vetélőjéneik elektromágneses hajtására, azzal jellemezve; hogy előzőleg kondenzátorban (C) tárolt statikus villamosságot áramkörben kisütünk, az áramkör zárását pedig mindaddig fqnntartjuk, amíg a kondenzátor (C) kisülése teljesen végbe nem ment, ezzel mágneses teret létesítünk, amely a vetélőt hajtja. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy kondenzátort (C) statikus villamossággal töltünk, a kondenzátor töltőáramkörét viszont mindaddig zárva tartjuk, amíg az áram a töltőáramkörbe meg nem szűnik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy villamos energiát szolgáltató táphálózatból potenciált származtatunk, ezt az energiát statikus villamosság alakjában tároljuk, majd kisütjük és a töltés ideje alatti áramerősséget lényegesen fölülmúló pillanatnyi intenzitást idézünk elő, úgy, hogy oly elektromágneses hajtáshoz jutunk, amely a vetélőre hat vissza.