148481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás észterek elszappanosítására
Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.481. SZÁM 12. p. 11 — 17. OSZTÁLY — Cl—336. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás észterek elszappanosítására CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gjára, Budapest Feltalálók: Ecsery Zoltán vegyészmérnök, Budapest, Hercsel Imréné vegyészmérnök, Budapest, Müller Miklósné vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. június 9. PótszabadaSoni a 145,318 sz. törzsszabadalomhoz A 145.318 sz. törzsszabadalomban D2 és D 3 vitaminok észtereinek elszappanosítását írtuk le aktív felületen, adszorbeált alkálival. A gyógyászatban használt észterek elszappanosítása eddig általában alacsony szénatom számú alkoholban oldott alkálilúggal (KOH vagy NaOH) történt. Ismeretes, hogy ezekben az oldószerekben számos észter rossaul oldódik, így az elszappanosítás- heterogén rendszerben játszódik le. s ennek következtében nem tökéletes. A kapott termék nehezen izolálható, minősége rosszabb, a kitermelés alacsonyabb. Fenti törzsszabadalmunk továbbfejlesztéseként azt találtuk, hogy karbonsav észterek általában előnyösen szappanosíthatók el aktív felületen adszorbeált alkálival. A kiindulási anyagként használt észterek különféle karbonsavakból tevődhetnek össze. Ilyenek az alifás karbonsavak (pl. ecetsav, propionsav), aromás karbonsavak (pl. benzoesav), vagy ezek helyettesített származékai (pl. dinitrobenzoesav), hidroaromás karbonsavak vagy heterociklikus karbonsavak (pl. izonikotinsav). Az eljáráshoz használható minden olyan felületaktív anyag, mely bázikus anyagok reverzibilis megkötésére képes. Igen előnyösen alkalmazható pl. bauxit, alumíniumoxid, aktív szén stb. Eljárásunknak különösen olyan észterek elszappanosításánál van jelentősége, amelyeknél az alkohol értékes vegyület. (Pl. izotóppal jelzett etanol, szterinek stb.) A felületaktív anyagokon a bázikus anyag adszorbeáltatása történhet közvetlenül vizes vagy oldószeres oldatból, utólagos hőkezeléssel vagy anélkül, vagy előzetes hőkezelést is iktathatunk közbe. Az elszappanosítás gyakorlati foganatosítása előnyösen a következőképpen történik: Az alkalizált aktív felületű anyagot kromatografáló csőbe visszük és az így kapott oszlopra öntjük rá az észter szerves oldószeres oldatát, majd ugyanazzal kifejlesztjük a kromatogrammot és eluálunk. Az eluálást előnyösen végezhetjük dezaktiváió anyagot (pl. étert, kloroformot stb.) tartalmazó oldószerrel. Az oszlopon végbemegy az elszappanosodás és. az eluátum. a szabad alkoholt tartalmazza. Eljárhatunk úgy is, hogy az alkálival kezelt.aktív felületű anyagot szerves oldószerben feli szapuljuk és az észter oldatát hozzáöntve ezzel keverjük. A kapott alkohol oldatot a szilárd anyagtól szűréssel vagy dekantálással elválasztjuk. Az észter oldására általában bármely szerves oldószer alkalmas, amelyben az észter és az észtert alkotó alkohol oldódik és amelyben a felületaktív anyagon adszorbeált bázikus anyag nem oldódik. Így előnyösen alkalmazhatunk pl. benzolt, toluolt, xilolt, benzint, valamint étereket, mint: tetrahidrofurán, diglim, dioxán stb. Az elszappanosítás hőfoka az alkalmazott észterektől függően különböző lehet. így dolgozhatunk szobahőfokon, vagy az alkalmazott oldószer f-orrpontját megközelítő hőmérsékleten. . Eljárásunk részletei a példákban találhatók: Példák: 1. 15 g kálilúggal kezelt alumínium oxidot benzollal feipépelve kromatografáló csőbe töltünk. 0,3 g metil-dinitrobenzonátot feloldunk 3 ml benzolban és a kromatografáló oszlopra öntjük. Jellegzetes lila csík jelenik meg, mely az oszlopán szélesedik. A lecsepegő oldatból 100 ml-t fogunk fel. Az eluátumot bepárolva a maradék: 0,13 g mentől. Op.: 42—44 C°. 2. 3 g ciklohexil-3,5-dinkrobenzoátot feloldunk 90 ml benzolban, majd 60 g vizes kálilúggal ke-
