148476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kheláttípusú új fémkomplex vegyületek előállítására és ezek segélyével bőrök előcserzésére növényi cserzéshez

2 148.476 literenként 4 g tamintartalmú oldatnak felel meg) 3,0—3,2. Az oldat színe világosabb, mint az 1. példa szerintié. Ismeretes, hogy a bőrök (főként a talpbőrök) növényi anyagokkal való cserzése hosszú időt vesz igénybe, amint az iparban pl. krómsóoldatokkal való előcserzéssel igyekeznek megrövidíteni. Ezeknek az eljárásoknak számos hátránya van, így, pl. az előkrómozásnál a bőrök mozgatásához nagyszámú hordó szükséges, továbbá, az előkrómozást követő növényi cserzés során a krómsók jelentős része a bőrből újra kioldódik (1. dr. Fehér—Kérése: Bőr és Cipőtechnika, 1958, 151. old.) és a kioldott krómsó a növényi cserzőkádakban idővel iszapot képez. Végül pedig az ily módon cserzett bőrök kész állapotban bizonyos lazaságra (ráncosodásra, gyűrődésre) hajlamosak. Azt találtuk, hogy ha a növényi cserzőlevekkel kezelendő bőröket a találmány szerinti kheláttípusú új vegyületek oldataival előeserezzük, mindezen hátrányok kiküszöbölődnek. Az új előcserzőanyagokkal a bőröket kádakban is cserezhetjük s így a hordószükséglet csökken. Kitűnt továbbá, hogy a polifenol-fémkomplex vegyületek a bőr egész keresztmetszetében a kollagénnel, ványolás nélkül is egyenletesen kötődnek és ez a kötődés, az ezután következő növényi cserzés folyamán a növényi cserzőanyagok (tanninok) diffúzióját a bőrbe megkönnyíti és meggyorsítja. Meglepő módon az is kitűnt, hogy a találmány szerinti előcserzéssel az összehúzó hatású (adsztringens) növényi cserzőanyagok által előidézett hirtelen méretváltozások, a duzzadási és holtcserzési, valamint vetemedési hatások is kiküszöbölődnek. Ennélfogva az előcserzett bőrök közvetlenül töményebb (legalább 6 Bé°-os) növényi cserzőoldatokba is helyezhetők. Végül az ily módon előcserzett, majd készrecserzett bőrök szine világos és barkája repedésmentes, mert a növényi cserzőanyagoknak a barkarétegben való lerakódása a találmány szerinti előcserzőanyagok egalizáló hatása folytán elmarad. Az új polifenol-fémkomplexvegyületek nagyobb részecskeméretei következtében a bőr térfogati stabilitása és a súlyhozam is megnövekedik. Megállapítottuk, hogy a szóbanforgó komplexvegyületek egyenletesen diffundálnak a bőrbe és kötődnek a kollagénhez, ennélfogva az előcserzőíürdő ismételt felhasználás esetén sem szegényedik el, ill. dúsul fel az előcserzőanyag egyik vagy másik összetevője tekintetében, tehát hatóanyagveszteség, fémsó-iszap keletkezése folytán nem lép fel. Az eljárás abban van, hogy az előzetesen ismert módon meszezett, majd mésztelenített bőröket előcserzőkádban az 1. vagy 2. példa szerint előállított vegyületek 40—100%-os vizes oldatába függesztjük és addig hagyjuk abban állni, amíg a krómsó a bőröket teljesen átszínezi, ami meglepően rövid idő, rendszerint már 30—40 óra alatt bekövetkezik. Az egyenletesen elszínezett bőröket ezután közvetlenül tömény (legalább 6 Bé°-os) növényi cserzőlébe helyezzük. A továbbiakban ismert módon járunk el, azaz a bőröket 1—1 napig 6—7—8 Bé°-os növényi cserzőlésorozatban hagyjuk állni, majd 10—11 B°-os függesztőlébe akasztjuk, ahol 10—15 nap alatt teljesen átszíneződnek. Ezek a levek 35 C°-ig melegíthetők. A kihasznált előcserzőlé pH-ját újból beállítjuk 3,2—3,5-re és töménységét az eredetire kiegészítjük. Az ilyen módon kezelt oldatok további tétel bőrök elŐcserzésére alkalmasak. Az új eljárással hordóban is cserezhetünk. Ez esetben a mésztelenített bőröket az 1. vagy 2. példa szerinti előcserzőanyag 15—20%-os oldatában 6—8 órán át forgatjuk. Ezen idő alatt a bőrök a fémkomplexvegyülettel teljesen átitatódnak ill. átszíneződnek. Az így előcserezett bőrök akár hordóban, akár kádban ugyancsak közvetlenül, legalább 6 Bé°-os növényi cserzőlevekkel cserezhetők. A visszamaradó előcserzőlé töménységét az eredetire kiegészítjük és pH-ját beállítjuk, amikor is további bőrök elŐcserzésére alkalmas. Mint fentiekből látható, az új vegyületekből készült előcserzőlevek alkalmazása a növényi cserzés idejét lényegesen, pl. talpbőröknél kb. 1 hónappal megrövidíti és az előcserzőlé ismételt alkalmazhatósága és a hatóanyagveszteség elmaradása következtében a növényi cserzést gazdaságosabbá teszi. Előnyös, ha a bőröket addig mésztelenítjük, amíg ezek keresztmetszetüknek legalább 50%ában mészmentesekké válnak. A mésztelenítést foganatosíthatjuk ammóniumszulfáttal és sósavval. Adott esetben használható e célra a „lignotán" gyártásból visszamaradó, alumíniumtimsótartalmú iszap is. A mésztelenítést addig folytatjuk, míg a bőrök felülete mindkét oldalon fenolftaleinre elszíneződést többé nem mutat. Az előcserzési eljárást az alanti példák kapcsán részleteiben is ismertetjük. 3. példa: A mészmentesített bőröket előcserzőkádba függesztjük, amely (a pőresúlyra számítva) 700% flottában literenként 40 g, az 1. példa szerint készült előcserzőanyagot tartalmaz oldva. Az előcserzőlé pH-ja 3,2—3,5. A bőröket a lében 40 óra hosszat állni hagyjuk. A zöldesbarnára színeződő bőrök zsugorodáspontja 75 C°-ra emelkedik. Ezután a bőröket kiszedjük és közvetlenül tömény, 6 Bé°-os növényi cserzőlébe helyezzük 1 napra, majd 1—1 napra 7, ill. 8 Bé°-os lébe, végül 10— 11 Bé°-os függesztőlébe helyezzük, ahol 10 nap alatt teljesen átérnek. A növényi cserzőleveket 35 C°-on tartjuk. Ezután a bőröket kiszedjük és ismert módon továbbkezeljük. A készbőrök ránc-és gyűrődésmaentesek. Az előcserzőlé töménységét és pH-ját a kezdeti értékre beállítjuk. Az ily módon kezelt lé még további 5 tétel bőr kezelésére alkalmas. 4. példa: A fentismertetett módon mészmentesített bőröket hordóba rakjuk, melybe a pőresúlyra számított 250% flottában 20 C°-os a 2. példa szerint készült anyag 18%-os oldatát helyeztük. A bőröket az oldatban 7 órán át forgatjuk. A bőrök ezen idő alatt a komplex fémvegyülettel teljesen átitatódnak, színük világosabb, mint a 3. példa esetében; zsugorodáspontjuk 75 C°.