148475. lajstromszámú szabadalom • Fejtőgép

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.475. SZÁM 5. b. 22—33. OSZTÁLY — BÁ—1445. ALAPSZÁM Fejtőgép Feltalálók: Martinkó Mátyás trösztigazgató, Várpalota 90%, Bányász János oki. bányamérnök, Budapest 100/0 A bejelentés napja: 1960. április 15. A bányászati munkálatok legnehezebbjei közé tartozik a jövesztés. A jövesztés könnyítése, gépesítése jelentős a nehéz munkán kívül azért is, mert mennyiségileg is igen nagy százaléka az összmunkának. A jövesztés könnyítésére nagyon sok eljárást és gépet szerkesztettek eddig már. Nagyszámban azonban csak igen kevés gép terjedt el, mivel részben valamilyen célra készítették .azokat, részben pedig csupán egyes körülmények között alkalmazhatók. Ilyen célgépeknek az az előnye, hogy. a legideálisabban végezhető el vele a kitűzött feladat, mivel nincs kényszerhelyzetben, mint egy általános jelleggel bíró gép egy-egy speciális feladat megoldásakor. A jövesztés gépesítése elsősorban a frontfejtéseken előnyös. De létjogosultsága van a kisebb fejtések és széles homlokú elővájásokon is. Különösen a szénbányászat nagy frontfejtéseinek gépesítése jár igen nagy előnnyel, mivel a nagy mennyiségek következtében igen jelentős az elért eredmény. Ezért lényeges a gépesítés fejlesztése is elsősorban a nagy frontfejtéseken akár a szénbányászatban, akár más széleshomlokkal dolgozó bányászatban. Cél viszont az, hogy lehetőleg minél kevesebb gépet alkalmazzunk a munkahelyeken, melyet nem csupán a gépek jelentős beszerzése és üzemeltetési ára indokol, hanem az is, hogy a szűk hely miatt nehézséget okoz a sok gép elhelyezése és mozgatása. További nehézséget okoz azon helyeken a gépesítés, ahol a jövesztendő anyag nem teljes szel-, vényében azonos szilárdságú. Fokozódik a nehézség akkor, ha a jövesztendő anyag részben igen kis szilárdságú, mert akkor rendszerint a kis szilárdságú rész akadályozza a gépesítést, vagy legalábbis a telep egy részére nézve fölösleges a gép munkája. Jelen találmány szerinti fejtőgép célszerűen azon esetben használható, amikor a jövesztendő telep felső része aránylag laza, tehát annak géppel való jövesztése nem indokolt. Ugyanis a fronthomlok mellé tolt szállítóberendezésre a jövesztendő anyag önmagától ráhullik, vagy minimális munkavégzéssel jöveszthető rá. Amennyiben a jövesztendő telep alsó része aránylag szilárd, akkor ezt viszont célszerű géppel jöveszteni. Ezen célt szolgálja a fejtőgép, amikor az nagyrészt a nehezen jöveszthető talpszenet jöveszti. Természetesen az esetleg bentmaradt felső szenet is célszerű ugyanezen géppel leszedni, ha kivételesen a telep felső része átmenetileg szilárdabb lenne, A továbbiakban a találmány szerinti fejtőgép egyik példaképpeni kivitelét a rajz alapján ismertetjük, ahol az ábrák az alábbiakat jelentik. 1. ábra: a fejtőgép vázlatos oldalnézete, 2. ábra: a jövesztő rész elvi vázlatát mutatja alaprajzszerűen, 3. ábra: a jövesztő rész vázlatos elölnézete, 4. ábra: a láncvezető sín elhelyezése. Az ábra szerinti kivitelezésben a fejtőgép 1 két lánctalpon mozgó önjáró gép, amely 1 lánctalpakat az alvázon elhelyezett villamos motorral hajtunk meg. Az egész villamos rész példánkbani kivitelnél 2 fedett kivitelű, hogy a főtéből lehulló kisebb darabok meg ne sérthessék. Mind a 1 lánctalpak mozgatása, mind a jövesztőrész működtetése a gép hátulján elhelyezett 3 vezérlő berendezésekkel történik. A fejtőgép tulajdonképpeni hasznos része a jövesztő rész (2., 3. ábrák). A jövesztő rész végzi a jövesztendő anyag fejtését és feldarabolását. Ezen célra egy körülfutó 4 réselőláncot, 5 előfúrókat és 6 törőtárcsákat alkalmazunk. A jövesztést végző szerszámokat — tehát a 4 réselőláncot az 5 előfúrókat és a 6 törőtárcsákat— egy közös keret, az ún. 7 réselőkeret foglalja magában, illetve arra erősítettek. A réselőkeret célszerűen acélból készíthető és az egész jövesztő rész vázát alkotja. A 4 réselőláncot célszerű úgy kiképezni és elhelyezni, hogy az azt vezető rész a lánc levétele, vagy lazítása nélkül cserélhető legyen. Ezzel a leginkább kopásnak kitett rész kicserélése nem ütközik nagyobb nehézségbe a bányában sem. De a kopásnak leginkább kitett láncvezető és csúszófelületek csökkentése energiafelvétel szempontjából is kívánatos. Igen előnyös kivitel az, amelyiknél gyakorlatilag nincs csúszófelület, tehát a réselőlánc úgy vezetett, hogy meghajtó, vagy lánc-