148474. lajstromszámú szabadalom • Erőmérő berendezés fémtámokhoz

2 148.474 3. ábra: az erőmérő berendezés önálló, tehát támmal egybe nem épített, hanem bármely tám kengyelére erősíthető kivitelét mutatja, elölnézetben. 4. ábra: a 3. ábra bal oldalnézeti képe (európai vetítési rendszerben). 5. ábra: a 3. ábra felülnézeti képe. Az erőmérő berendezés egybeépíthető a támmal. Ezen megoldásnál az erőmérő berendezés az egyik végén a 7 kengyelhez erősített 6 nyúlásmérő rúdból, a 17 áttételező karból (ilyen áttételező kar több is következhet egymásután s így még nagyobb áttételezést lehet megvalósítani, mint egy karral), a 15 rúdból (több áttételező kar esetén természetesen több ilyen rúd is szükséges), a 9 mutatóból, a 12 rugóból, a 3 skálából, a (4 és 14) támhoz erősített csapokból és a (10, 16 és 13) «sápokból áll. (1. és 2. ábra.) Az erőmérő berendezés önállóan, tehát támmal egybe nem építve, hanem bármely tám kengyelére rászerelve is működhet. Ennél a megoldásnál az erőmérő berendezés a 23 házból, a 21 felerősítő berendezésből, a 22 mérőhegyből, a 20 mérőhegyes áttételező karból, a 15 rúdból (természetesen itt is iktathatunk a mérőhegyes áttételező karon kívül további áttételező karokat is s ilyenkor több rúd is szükséges), a 9 mutatóból, a 12 rugóból, a 3 skálából, a (19 és 14) házhoz erősített csapokból és a (16 és 19) csapokból áll. (3., 4 és 4. ábra.) A támmal egybeépített erőmérő berendezés a következőképpen működik: ha a 8 éket beverik úgy, hogy a (2 és 5) súrlódópofák nekiszoruljanak a 1 támfelsőrésznek, akkor a 7 kengyel rugalmasan megnyúlik (1. és 2. ábra). A 6 nyúlásmérőrúd keresztmetszetéhez képest igen kis erőnek van kitéve (mely a 12 feszítőrugó erejét és a csapsúrlódásokat győzi le), ezért ez gyakorlatilag nem nyúlik meg. A 6 nyúlásmérőrúd egyik vége mereven a 7 kengyelhez van erősítve. Ha a 7 kengyel a 8 ék beverésének hatására megnyúlik, a 6 nyúlásmérő rúd mereven odaerősített vége következtében az ,,e" távolság nyúlásának megfelelően ugyanilyen mértékben elmozdul. A 7 kengyel „e" távolságának rugalmas megnyúlása következtében magával viszi a 6 rudat. Ugyancsak a 7 kengyelhez van erősítve egy 4 csap, mely körül a 17 áttételező kar elforoghat. Ezen 17 áttételező karhoz csatlakozik a 6 nyúlásmérő rúd másik vége a 10 csap körül elforgathatóan. A 17 karhoz erősített 16 csap körül elforoghat a 15 rúd. A 9 mutató a 7 kengyelhez erősített 14 csap körül foroghat el. A 13 csap a 9 mutatóhoz van erősítve. E csaphoz csatlakozik elforoghatóan a 15 rúd. Ha az ,,e" távolság megnyúlásának megfelelően elmozdul a 6 rúd, ez elmozdítja ugyanolyan mértékben a 17 karhoz erősített 10 osapot is. Ennek következtéiben a 4 csap körül elforog a 17 áttételező kar is. Ezt az elmozdulást az 1. ábrán vázolt mechanikus erőmérő berendezés b(axd)c arányban nagyítja fel s az elmozduláshoz tartozó felületre merőleges erő, vagy közvetlenül a súrlódó erő a megfelelően kalibrált skáláról leolvasható. Nem feltétlenül szükséges minden támra rászerelni az erőmérő berendezést. Lehet olyan erőmérőt is alkalmazni, amely az acéltámoktól független házba van szerelve és minden tám kengyelére rászerelhető. Ennek előnye abban rejlik, hogy az erőmérő berendezés csak a tám fejtési biztosításba való beszerelése alatt szükséges, s mivel a tárnokát egy ugyanazon frontfejtésben időben egymásután szerelik be, ezért kb. 100 tám. üzemeltetésénél egy db erőmérő is elegendő. A támtól független házú erőmérő berendezés (lásd 3., 4. és 5. ábrák) működése a következő: a 21 felerősíthető berendezés segítségével valamely tám 7 kengyelére rászereljük, illetve rászorítjuk az önálló erőmérő berendezést. A 7 kengyel zárfeszítés következtében létrejövő megnyúlása miatt az „e" távolság a nyúlás értékével megnő. A 23 házhoz erősített 22 mérőhegy (5. ábra) nem tud elmozdulni csak a 20 mérőhegyes áttételező kar, amely a 19 csap körül elforoghat. A 20 mérőhegyes áttételező kar és a 15 rúd között a 16 csap, a 15 rúd és a 9 mutató között a 13 csap létesít csuklós kapcsolatot. A 9 mutató a 23 házhoz erősített 14 csap körül elforoghat. Tehát az „e" távolság megnyúlása következtében a 20 mérőhegyes áttételező kar elforog a 19 csap körül és magával viszi a 15 rudat (természetesen itt is több áttételező kart és ezeket összekapcsoló több rudat is elhelyezhetünk, ha nagyobb áttételt akarunk megvalósítani), ennek következtében elforog a 14 csap körül a 9 mutató és az elmozduláshoz tartozó felületre merőleges erő, vagy a súrlódó erő a megfelelően kalibrált 3 skáláról közvetlenül leolvasható. A 12 feszítő rugó itt is a mechanikus áttételező berendezést feszíti meg és állandóan egyirányban küszöböli ki a tűrések következtében fellépő osapkotyogásokat. A támtól független erőmérő berendezés 22 mérőhegyét és 20 mérőhegyes áttételező karját a 21 felerősítő berendezés szorítja a tám 7 kengyeléhez és tartja a mérőberendezést megfelelő helyzetben. A fentiekben javasolt mérőberendezés szerkezete és kezelése igen egyszerű. A felületre merőleges erő, vagy a súrlódási erő közvetlenül leolvasható a skáláról. Minden támra felszerelhető. Mérési pontossága igen jó. Végeredményben tehát az erőmérő berendezés nagy erők mérését igen pontosan, igen olcsó berendezéssel valósítja meg. Azok a tárnok, amelyek beszerelésekor ilyen mérőberendezésééi lesznek ellenőrizve, már egyformán viselik a főte terhelését. Ennek következtében az ilyen tárnok a fejtésben sokkal jobb bányászati viszonyokat teremtenek, mint a mérőberendezéssel nem ellenőrzött tárnok. Szabadalmi igénypontok: 1. Bányaiammal egybeépíthető, vagy támra erősíthető erőmérő berendezés, mellyel fémtámok kengyele meghatározott szakaszának zárfeszítés következtében fellépő rugalmas megnyúlásának felnagyítása útján a kengyeleket feszítő erő, illetve a tárnok zárószerkezetében keletkező súrlódási erő mérhető, illetve mérésére alkalmas azzal jellemezve, hogy a berendezés meghatározott mérőhosszt rögzítő testből, áttételező karokból (17 vagy 20), az áttételező karokhoz csuklósan csatlakozó összekötő rudakból (15), mutatóból (9), (mely tulajdonképpen az utolsó áttételező kar), skálából (3) és az áttételező berendezést feszítő rugóból (12) áll.