148469. lajstromszámú szabadalom • Készülék feszítőcsavarok feszítettségének ellenőrzésére
Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.469. SZÁM 5. c. 1-10. OSZTÁLY — AO-220. ALAPSZÁM Készülék feszítőcsavarok feszítettségének ellenőrzésére Feltalálók: Adorján György mérnökr Elek István főmérnök és Varga János mérnök, mindhárman Budapesten A bejelentés napja: 1960. január 16. Bányabeli térségeket határoló kőzetek szilárdítására újabban ún. feszítő csavarokat (horgonycsavar, főtecsavar) alkalmaznak. A feszítőcsavarokat a helyi viszonyoknak megfelelően előre meghatározott különböző helyzetekben és elosztásban rögzítik a kőzetbe. Elengedhetetlen követelmény, hogy az egy sorban elhelyezett feszítőcsavarok mindegyike azonos mértékben legyen megfeszítve, mert ellenkező esetben a szilárdítani kívánt kőzetben káros feszültségek állnak elő, melyek a szilárdítás hatását lerontják, bizonytalanná teszik. Ezen okok miatt szükséges a feszítőcsavarok feszítettségének ellenőrzése. Az ilyen célra szolgáló készülékek általában torziós erőmérők, amelyekkel a feszítőcsavar biztosító anyájának meghúzásához szükséges erőt mérik és abból határozzák meg a csavar feszítettségét. Az ilyen típusú készülékekkel csak hibás eredmény nyerhető, mert nem vehető pontosan számításba az anya és a csavarorsó, valamint az anya és az alátétlemez közötti súrlódás. Ismeretesek olyan készülékek is, amelyek a súrlódások kiiktatásával teszik lehetővé a mérést, azonban az ilyen készülékek bonyolultak, kezelésük is körülményes és a rajtuk alkalmazott műszerek a bányabeli mostoha körülmények folytán hamar tönkre^ mennek vagy megbízhatatlanokká válnak. A találmány szerinti készülék mentes a fenti hiányosságoktól, mert egyrészt a súrlódások nem befolyásolják a .mérést, másrészt nem tartalmaz finom műszert s így a durvább mechanikai behatásokat is jól bírja, továbbá szerkezeti felépítése egyszerű, s így olcsó, azonkívül a rendeltetésszerű kezelése sem igényel különösebb ^felkészültséget. A találmány szerinti műszer létrehozását az a felismerés tette lehetővé, hogy egy-egy mérési sorozat alkalmával minden feszítőcsavarnál ugyanazt az erőt kell mérni, így felesleges olyan műszer alkalmazása, amely két szélső érték közötti bármilyen erőérték mérésére alkalmas. Ennek megfelelően a találmány szerinti készüléknél az előre meghatározott erő előállításakor kívülről könnyen észlelhetően, illetve érzékelhetően megszorul. Ez az ütköző szerv cserélhető s a különböző erőknek megfelelő mértékben a készülék tartozékait képezi. A találmányt a rajziban bemutatott példaként! kivitel kapcsán ismertetjük. Az 1 hengerben van elrendezve a 2 rugó, mely egyrészt az 1 henger furattal ellátott fenekéhez, másrészt a henger nyitott végét lezáró 3 hengerfejhez támaszkodik. A 3 hengerfejnek az 1 henger belseje felé néző részén olyan hengeres nyúlvány van, amely a hengerfejnek — a hengerben való mozgása közben — a vezetését biztosítja. A 3 hengerfej külső homlokrésze gömbfelületté van kiképezve s ehhez illeszkedik a 4 közdarab. Az 1 henger palástjának vége és a 3 hengerfej válla között foglal helyet a 6 mérőgyűrű, mely -a 3 hengerfej nyúlványára lazán illeszkedik. A 4 közdarabot a 3 hengerfejjel együtt a 10 záróhüvely kapcsolja az 1 hengerhez. A 10 záróhüvelyen néhány 13 ablak van, amelyekből a záróhüvely menetes oldala felőli végéig tartó hasítékok nyílnak. E hasítéikon keresztül vezethetők be a készülék összeszerelésekor a 6 mérőgyűrűkbe erősített 8 csapok a 13 üregekbe. Az 1 henger furattal ellátott homlokrészéhez vagy a henger e homlokrészéhez kapcsolódó szervhez vannak erősítve a 9 lábak. Ez utóbbi megoldás annyiban jelent előnyt, hogy így a különböző alátéteknek megfelelő lábakkal rendelkező szervek cserélhetők a készüléken. A készülék középrészén a 7 csavarorsó foglal helyet, amelynek kiálló végén a 11 kézi-kerék van rögzítve, másik végén pedig a feszítőcsavar befogadására alkalmas menetes furattal ellátott 12 fej van kiképezve. A 7 csavaron az 5 csavaranya van elrendezve, amely gördülőcsapágy révén közvetíti a terhelést a 4 közdarabra. A készülék használata a következőképpen történik : A beépített feszítőcsavaroknak a főtéből kiálló csavaranyával biztosított orsóvégeit a menetes furattal ellátott 12 orsófejbe csavarjuk a 11 kézikerék forgatásával. A feszítőcsavarnak a 12 menetes orsófejbe való kellő mértékű bevezetése után a
