148463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkilszulfokloridok előállítására

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.463. SZÁM 12. o. 23—24. OSZTÁLY — Go—741. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás alkilszulfokloridok előállítására Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Horváth Dezsőné 40%, Institoris László 40%, dr. Vargha László 20% A bejelentés napja: 1960. február 16. az üzembiztonságon kívül sokkal kisebb oldószerveszteséggel is jár, mint az éteres kivonás. Példák: 1. 2500 g metilrodanid és 20 1 víz keverékébe hűtés és keverés közben 0—10 C° közötti hőmérsékleten 7—8 kg klórgázt vezetünk be 8—9 óra alatt. A reakciókeveréket a klórgáz kiszellőztetése után 3 1 10%-os vizes nátriumbiszulfit oldattal keverés közben 10—20 percen át redukáljuk, majd 15 kg diklóretánnal több részletben kivonatoljuk. A metánszulfoklorid diklóretános oldatát nátriumbidrokarboinát, majd nátriumbiszulfit vizes oldatával és végül vízzel mossuk. A diklóretán lepárlása után a metánszulfokloridot vákuumban desztilláljuk. Mintegy 12 kg diklóretánt (80%) regenerálhatunk. Metánszulfoklorid hozama 2800—3140 g (72—80%). 2. Ugyanígy etilrodanidból 72—80% kitermeléssel etilszulfokloridot kapunk. Szabadalmi igénypont: Eljárás alkilszulfoíklorid előállítására alkilrodanidnak vizes közegben klórral történő oxidálásával, majd szerves oldószerrel való kivonatolással, azzal jellemezve, hogy a vizes reakcióelegy oldószeres kivonatolása előtt ahhoz redukálószert, célszerűen nátriumbiszulfitot, adagolva, annak oxidáló hatását megszüntetjük és a kivonatolást klórozott szénhidrogénnel végezzük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. Ismeretes, hogy alkilszulfokloridok előállíthatók alkilrodanidokból vizes közegben történő klóros oxidáció útján. Erre vonatkozó irodalom: J. B. Douglas iés P. B. Johnson, J. Am. Chem. Soe. 60, 1486. (1938.) és 61, 2548. (1939.), melyben 79%-os kitermelést adnak meg, míg T. B. Johnson a 2,174856 U. S. P. szabadalmi leírásban kitermelési értéket nem közöl. E leírások szerint a vizes közegben klórral végzett oxidációval nyert .reakcióelegyből éterrel vonják ki az alkilszulfokloridot. Vizsgálatainik szerint különösen üzemi méretű, hosszabb ideig tartó kivonatolásnál az éter nagy része az oxidáló hatású anyagokkal reakcióba lép és vizes fázisba megy át, ami nagy éterveszteséget (80%-ig terjedő) jelent. A reakcióelegynek ez az igen erős reakcióképessége nemcsak éternél jelentkezik, hanem pl., klórozott szénhidrogéneknél is, melyeknek 50—60%-a oxidálódik és a keletkezett melléktermékek gyakorlatilag lehetetlenné teszik az alkilszulfoklorid elkülönítését. Ügy találtuk, hogy a fenti hátrányokat kiküszöbölhetjük, ha a reakcióelegyhez oldószeres kivonatolás előtt redükálóanyagot adva annak oxidáló tulajdonságú alkatrészeit redukáljuk. E reakcióelegyből az alíkilszulfokloridot már mellékreakció veszélye nélkül kivonatolhatjuk mind éterrel, mind pedig,.klórozott szénhidrogénekkel. Redukálószerkénf előnyösen alkalmazhatunk nátriumbiszulfitot, kivonatolószerként kloroformot, metilénkloridot, vagy diklóretánt, melyek alkalmazása 610433. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.