148452. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hézagmentes zárófelület kialakítására jól köthető burkoló elemekkel

2 148.452 Emellett jelentősen vékonyabb műanyagréteg ad kielégítő biztonságot és alkalmazhatókká válnak azok az egyébként ideális műanyagok, mint pl. polietilén, tetrafluorpolietilén stb., melyeknek e célra történő felhasználását eddig a ragasztási nehézségek gátolták. A -biztonság növelésének érdekében eddig tömör, nehéz kerámiákat alkalmaztak, melyek vízfelvétele az előírás szerint maximum 3—6% lehet. A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott szilárd testeknél, így pl. klinkerlapoknál csak a szilárdsági értékek mérvadók, a folyadékfelvételt, savoldhatóságot stb. nem kell tekintetbe venni. így sokkal olcsóbb kerámiák is alkalmazhatók. A régi és a találmány szerinti eljárás gazdaságosságának összehasonlítása azt mutatja, hogy olcsóbb minőségű, vékonyabb falú, pl. ' kerámia hordozóra lényegesen kevesebb műanyagot rögzítve, mint amennyi ugyanolyan nagyságú felület bevonására eddig szükséges volt. tökéletes védőburkolat készíthető egyszerű műveletekkel, olcsó munkaerővel, jelentősen csökkentett idő alatt. A. burkolóelem előregyártása lényeges minőségjavítást, és megtakarítást jelent, mert a műanyagnak üzemi körülmények -között történő folyamatos alakítása (bedolgozása) olcsóbb, mint esetenként a helyszínen kialakított felület. A mozaikelemek széleinek összezárása (hézagmentesítés) az eddigi gyakorlatban is megvolt és kb. azonos időt vett igénybe, mint a találmány szerinti eljárás esetében. Mindezen felül megtakarítható még jelentős mennyiségű drága keramikus burkolólap és ágyazó habarcs. Hozzávetőleges számítással a megtakarítás anyagban 30%, munkabérben és rezsiben 50%. A találmány lényege olyan burkolóeljárás padló, fal, edényzet, vagy más felület korrózióvédelmére, melynél merev, mozaiktestből és hozzákötött műanyagrétegből álló olyan burkolóelemeket erősítünk egymás mellé a felületre, melyeknek oldallapjait és a burkolandó felülettel párhuzamos legalább egy lapját összefüggő műanyagréteg borítja. Ezeket a • műanyagréteggel összeépített burkolólapokat azzal a felületükkel erősítjük fel, amelyiken nincs műanyagtakarás, vagy a felerősítésre szolgáló csavarok, kapaszkodó körmök, kapcsok vannak. A ragasztásra bármilyen ágyazó habarcsot használhatunk, mely megfelelő kötést biztosít, a felület és a burkolóelem merev vázának anyaga között. Nem követelmény, hogy az ágyazó habarcs folyadékzáró vagy korrózióálló legyen és nem szükséges, hogy a műanyagréteghez kössön. A találmány szerinti eljárás lényegéhez tartozik, hogy a burkolólapok egymáshoz csatlakozó oldallapjai csak részben -merülhetnek a felerősítő ágyazó rétegbe. A műanyaggal fedett szélek úgy vannak kiképezve, hogy azok minden hézagtartó ki támasztás nélkül, a berakásnál agy máshoz illeszkedve vájatot hagynak a műanyagnak megfelelő hézagoló kitt vagy a hegesztés céljára, úgyhogy a burkolóelemek csatlakozó oldalain a műanyagborító mindenkor takarja a hézagot képező vájat teljes területét és kiér a burkolat legkülsőbb felületéig. A szembekerült ihűanyagszéleket hegesztéssel vagy ragasztással egyesítjük és ezzel a teljes felületre terjedő összefüggő szigetelőréteget állítunk elő. A következőkben a mellékélt rajzokon feltüntetett sematikus ábrákra utalva, néhány megoldási példát ismertetünk. 1. példa: Klinker égetésű kőagyaglapok mindkét oldalát hornyokkal képeztük ki (1. ábra). Az 1 klinikerlap egyik oldalára a 12 hornyokba is benyúló polietilénport olvasztunk olyan módon, hogy a műanyag a hordozó oldalfelületeit is takarja. A szemközti lapoldal, valamint annak 11 hornyai csupaszok maradnak. Az így előállított burkolóelemeket a műanyaggal nem fedett, 11 hornyokkal bíró lapoldalukon cementhabarcsba építjük be, olyan módon, hogy a burkolandó felületen oldaléleikkel csatlakoztatjuk az egyes burkolóelemeket, és az egymáshoz illeszkedő elemek között a polietilén oldalfelületeket a hegesztés ismert módján zárjuk össze. Ezzel a teljes védendő felületet takaró, folyamatos szigetelőréteget kapunk. 2. példa: Dublírozott burkolóelem (2. ábra) előállítása céljából a 2 politetrafluoretilén réteget hornyokkal csak egyik oldalúkon ellátott 1 és 3 keramikus lapok közé ágyazzuk olyan módon, hogy a hornyolt oldalukkal egymással szembefordított lapokat a 2 műanyagréteg fogja össze, amely a 3 hordozólap széleit is takarja. Az így kapott burkolóelemeket úgy építjük be, hogy az 1 hordozó kerül a keramikus habarcsba, míg a 3 hordozó burkolatlan lapfelülete képezi a burkolat külső felületét. A hézagok lezárását vörösen izzó elektromos pálcával végezzük. 3. példa: A 3'.' ábrán feltüntetett módon dublírozott- bur-' kolóelemeket készíthetünk, melynél az 1 hordozó cementlap a 3 hordozó pedig préselt kerámia. Ezek egymás felé néző belső lapfelületeit pórusmentes sík felületté alakítottuk ki oly módon, hogy az 1 és 3 hordozók egymással szembenéző oldalaira összeépítés előtt vízüveges habarccsal a 4 üveglapokat ragasztjuk fel. A két üvegfelületet opanollal ragasztjuk össze, a szilánkmentes ragasztott ^üvegekéhez hasonló felépítési elv álapján, és az így előállított dublírozoöt burkolóelemeket a 2. példában leírt módon használjuk fel a burkolandó felület takarására, azzal az eltéréssel, hogy a kialakult hézagot opanolból készült hézagoló kittel zárjuk le és meleg vassal celofánrétegen keresztül elsimítjuk. 4. példa: Ä 3. példa szerinti módon járunk el, de a jobb illeszkedés érdekében a 4. ábra szerint feltüntetve a kész burkolóelem két szomszédos oldalfelületének osztásvonalán a 2 műanyagborítás .'Két éle mentén sínszerű 21 kitüremlóssel, a szemközti két oldalon pedig ennek megfelelő 22 bemélyedéssel alakítjuk ki.