148442. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kötetlen folyadékot tartalmazó finomszemcsés anyagok legalább részleges víztelenítésére

2 148.442 nehézfolyadékkal, pl. magnetitzaggyal dolgozó osztályozóberendezéstől származik, a találmány szerinti berendezésnek a nyíróosztályozó utáni elrendezésével a hígítatlan nehézfolyadóknak még jelentős részét egyszerű és olcsó módon visszanyerhetjük. Emellett.a találmány szerinti berendezés rövid lehet. A lepényben kialakuló nyomást túlnyomórészt az az ellenállás szabja meg, amely a lepény előrehaladásakor jön létre. Ez az ellenállás a víztelenítendő anyag fajtájától, a vályú alakjától és hajlásától, valamint a vályúba szerelt szitabetéttől függ. Sok esetben már kielégítő víztelenítést érünk el, ha gondoskodunk arról, hogy a keletkező ellenállás aránylag kicsiny legyen, és ekkor a tolószerv által kifejtett energiát is erősen csökkenthetjük. A vályút célszerűen Önürítőnek tervezzük meg. Ecélból annak falait kifelé kissé ferdén rendezzük el vagy legalább a végső vályúszakaszt a kivezető vége felé kiszélesítjük. Előnyös lehet e két kialakítás egyesítése is. Az ellenállás továbbá messzemenően függ a vályú hajlásától is. A vályú emelkedhetik, lejthet vagy vízszintes lehet. Különleges esetekben a vályú alakja görbe is lehet, és ekkor az ellenállás növelésére a vályúnak pl. a vége felfelé hajlik. Az ellenállás és ezzel együtt a tolószerv minden löketekor keletkező összeszorító nyomás kisebb, ha a vályú erősebben lejt. Amennyiben a berendezést különböző összetételű anyagok víztelenítésére akarjuk használni, a vályú hajlásszögét beállíthatóvá tehetjük. A rajz a találmány szerinti berendezés két kiviteli alakját példaképpen, vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra hosszmetszetben mutatja a berendezést, melyet nyíróosztályozó alatt állítunk fel ott, ahol ebből a maradókfrakció távozik. A 2. ábra függélyes metszetben hasonló berendezést szemléltet, melynek azonban most kétrészes tolószerve van. A 3. ábra e berendezés felülnézete, a nyíróosztályozó elhagyásával. Az 1. ábrát tekintve, az 1 nyíróosztályozó alatt, melynek 2 szitafeneke és a 3 szuszpenzió számára adagolószerve van, síkszitát helyezünk el, melynek szitafeneke pl. hossz- vagy harántirányban elrendezett rudakból áll, közöttük finom résekkel. A 4 szitafelületen levő 5 tolószerv a nyomólégvezérlésű 6 dugattyú és a 7 henger hatására a 4 szitafelület fölött a nyíl irányában ide-odajár. A szitafelület alatt a 8 gyűjtő tartály és ennek 9 kivezetőcsöve foglal helyet. A 4 szita itt a kivezető vége irányában kissé lejt, aminek pl. szén víztelenítésénél van jelentősége. A berendezés így működik: a 2 szitafenékről a 10 helyen lehulló maradék a 4 szitafelületre jut,, ahol azt az 5 tolószerv e felület kivezető vége felé (a rajzon jobbra) nyomja, miközben a szitafelület nyílásain keresztül folyadék és finom szemcsék hullanak a 8 gyűjtőtartályba. Az anyag és a 4 szitafenék közötti súrlódás következtében többékevésbé vastag 11 lepény jön létre, mely csak lassan halad előre. Az 5 tolószerv minden löketénél ehhez a lepényhez újabb nedves anyagréteg sorakozik, melyből a nyomás folyadékot sajtol ki. A .'löket előnyösen kicsiny;, mégpedig lényegesen kisebb a 4 szitafenék hatásos hosszánál. Az 5 tolószerv hosszának és löketének meghatározásakor természetesen gondolni kell arra is, hogy a tolószerv mögé ne jusson anyag. A 12 helyen kihordott anyag most már alkalmas arra, hogy szállítószalaggal eltávolítsuk. A 2. és 3. ábrán szemléltetett berendezés az 1. ábra szerintitől abban tér el, hogy a tolószerv két 20a, 20b részből áll. Mindegyik résznek 21 kengyele van, mely a 22 hajtórúd egyik végét ágyazza, míg annak másik vége a 23 forgattyútengelyhez csatlakozik. Utóbbit a 25 talpakra szerelt 24 csapágyak tartják. A 23 forgattyútengelyen továbbá 26 lendítőkerék van, mely a nem ábrázolt hajtómű hajtószíja számára egyszersmind szíjtárcsát alkot. A tolószerv egyik fele előrehalad, mialatt másik fele hátrál. A 'tolószerv felső oldala fölött 28 vezetékek vannak, melyeket a 27 síkszitára szerelünk. A berendezést kiegészíti a 29 nyíróosztályozó, melynek 30 etetőgaratjába adagoljuk a szitálandó vagy víztelenítendő anyagot. Az osztályozónak 31 gyűjtőtere van az osztályozó nyílásain áthullott folyadék és finom részecskék számára. A 31 gyűjtőtartály oldalfalának 32 nyílása a 33 vezeték révén a helytálló 27 síkszita 34 felfogótölcsérével kapcsolatos, melybe a 33 vezeték a 35 nyílásnál torkollik. A 29 nyíróosztályozón és a 27 síkszita 36 szitafenekén átjutott folyadék vagy szuszpenzió a 37 vezetéken át távozik. A 27 szita 38 kivezető vége alatt jár a 39 szállítószalag. Kettő helyett előnyösen alkalmazhatunk több tolószervet is egymás mellett. Minthogy mindegyik tolószerv erővonalai a síkszita kivezető vége irányában széttartanak, a víztelenített anyag folyamatosan távozik. A tolószerveket forgattyútengely helyett hidraulikusan vagy pneumatikusan is működtethetjük. A közölt példában a nyíróosztályozó kifejtett hossza 800 cm és az osztályozó egymás mellett elhelyezett két részből áll, melyek mindegyikének szélessége 60 cm. A sík szitafenék hossza 36 cm, szélessége 130 cm. Mindegyik tolószerv lökete 10 cm, és egy percre négy elmozdulás esik. 1. példa: Olyan vályúba, amelynek feneke a hosszirányban párhuzamosan elrendezett rudakból alkotott síkszitából áll, a vályú hossza irányában finomszenet vezetünk, mely függélyes lemezek között foglal helyet és + 35% nedvességet tartalmaz. A szitafelület hossza 1500 mm A szitafelület szélessége 300 mm A lemezek távolsága, melyek közt az anyag van 300 mm A rudak közti rés szélessége 0,8 mm Az anyagréteg magassága 250 mm Az előrehaladás sebessége + 8 cm/sec A síkszita végén a finomszén nedvességtartalma 27,7%. A vályú befogadóképessége 11,2 t szilárdanyag óránként.