148436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tészták gáztermelő és gázvisszatartó képességének mérésére
2 148.436 az 5 kontakthőmérő és a 6 műszardobozban elhelyezett relé automatikusan szabályozza. A lezárt 2 erjesztőedény háromágú csappal és normál csiszolattal ellátott 7 dugó közvetítésével csatlakozik a 8 gázbürettához, amelyben tömény sóoldat képezi á zárófolyadékot. Az erjedő tésztában fejlődő gáz a 8 gázbürettában gyűlik össze. E gáz térfogatának mérését a 9 nívóedény segítségével végezzük oly módon, hogy a büretta leolvasásakor a nívóedényben levő folyadékfelszint egy magasságba állítjuk a gázbürettában levő folyadék felszínével, aminek következtében a külső nyomás és a rendszer belső nyomása kiegyenlítődik. Az így kapott Gj gáztérfogat a tésztában keletkezett összes, tehát visszatartott és elereszett gáz együttes térfogatát adja «meg. Az érési folyamat végén a 2 erjesztőedényt leszereljük és egy folyadékbürettából felső jeléig megtöltjük petróleummal. Minthogy ismerjük a frissen készített, lazítatlan tészta, valamint a drótkosár térfogatát, a jelig történő feltöltéshez szükséges petróleummennyiségből ki tudjuk számítani a tészta térfogatnövekedését, vagyis az érés közben visszatartott gázmennyiséget. A két mérés eredményéből az alábbi számpéldával ismertetett módon kiszámítható a vizsgált tészta Gv százalékos gázvisszatartóképessége. Az erjesztőedény térfogata a felső jelig, tehát a lazított tészta, a drótkosár és a petróleum együttes térfogata legyen 700 ml. Ha ebből levonjuk a petróleumnak a bürettán leolvasható térfogatát, valamint a drótkosár térkitöltését, megkapjuk a lazított tészta térfogatát. Legyen a felhasznált petróleum térfogata 328 ml, a drótkosár térkitöltése pedig 12 ml; ekkor a lazított tészta térfogata: 700 — (328 + 12) =-360 ml. Legyen a tészta eredeti, lazítás előtti térfogata 145 ml. Minthogy azonos térfogatú tésztákat használunk a vizsgálat céljára, ez az érték minden vizsgálatnál azonos. Ha ezt az értéket levonjuk a lazított tészta térfogatából, megkapjuk a tészta érés közben bekövetkező térfogatnövekedését: 360 — 145 = 215 ml. Ez a térfogatnövekedés azonos a tészta lazítását előidéző, visszatartott gázmennyiség térfogatával. A mérés első szakaszában a gázbüretta segítségével meghatároztuk a tészta érése során keletkezett összes, tehát visszatartott és eleresztett gáz Gg mennyiségét. Ha ehhez viszonyítjuk a visszatartott gáz térfogatát, megkapjuk a tésztára jellemző gázvisszatartóképesség százalékos értékét: (Tv —Tfc)-100 vásott térfogata 2o8 ml. Ekkor a gázvisszatartóképesség: {360 — 145) -100 Gi, 258 G3 ahol T/c = a lazítatlan tészta térfogata Tv = a lazított tészta térfogata Gg = a gázbürettán leolvasott összes gáz térfogata. Példánkban legyen az összes gáz bürettán leol= 83% A találmány szerinti eljárás kivitelezésére szolgáló, a 4. ábrán bemutatott berendezés két mérés egyidejű elvégzésére alkalmas. A 6 műszerdobozon elhelyezett 3 termosztát egyik oldalán a találmány tárgyát képező 2 erjesztőedény, másik oldalán a 16 csiszolatos üvegedény látható, amely egyéb erjedési folyamatok, így pl. élesztő, erjedésének vizsgálatát teszi lehetővé. Ha a 16 edény helyett is 2 erjesztőedényt helyezünk a termosztátba, ezzel a találmány szerinti eljárásnak két mintával egy időben történő párhuzamos kivitelezése válik lehetővé. A 4. ábrán látható berendezés az eddig ismertetett alkatrészeken kívül a 10 alaplapból, megfelelő befogókkal ellátott 11 szerelőfalból, a 6 műszerdobozban elhelyezett mágneses keverőből, a 12 jelzőlámpákból, a 13 főkapcsolóból és a 14 fűtésátkapcsolóból, valamint a leolvasások időpontjára figyelmeztető percjelző 15 órákból áll. A találmány szerinti eljárás és berendezés felhasználható a malom- és sütőiparban bármilyen lisztféleség sütőipari értékének vizsgálatára. A találmány tárgyát képező berendezés segítse-/ gével bármilyen gázfejlődéssel járó erjedési folyamat vizsgálható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás erjedő tészták gáztermelő- és gázviszszatartóképességének mérésére egyetlen minta felhasználásával, melyet az jellemez, hogy a tésztát légmentesen lezárható fedelű, beosztással ellátott erjesztőedényben elhelyezett gázáteresztő kosárban, előnyösen drótkosárban a kívánt ideig erjedni hagyjuk, a fejlődött gázokat az erjesztőedényhez csatlakozó, beosztással ellátott gázfelfogó edényben, előnyösen gázbürettában összegyűjtjük, amivel a fejlődött összes gáz térfogatát mérjük meg, a tésztában visszatartott gáz térfogatát pedig a tésztát drótkosárban tartalmazó erjesztőedénynék nem-nedvesítő folyadékkal, előnyösen petróleummal jelig történő feltöltése útján határozzuk meg olyképpen, hogy a feltöltéshez szükséges nem-nedvesítő folyadék térfogatából levonjuk a tészta erjedés előtti, ismert térfogatát és a gázáteresztőkosár térkitöltését. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, melynek jellemzője az erjedő anyagot befogadó gázáteresztő kosár (1), előnyösen drótkosár, a gázáteresztő kosarat körülvevő, beosztással ellátott, termosztátban elhelyezett erjesztőedény (2), az ennek lezárására alkalmas csiszolatos dugó (7) és az utóbbihoz csatlakozó, nívóedénnyel és beosztással ellátott gázfelfogó edény (8). 3 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 610907. Terv (Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.
