148436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tészták gáztermelő és gázvisszatartó képességének mérésére

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.436. SZÁM 42. 1. 9—12 OSZTÁLY — OA—196. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés tészták gáztermelő és gázvisszatartó képességének mérésére Sütő- és Tésztaipari Kísérleti Intézet, Budapest Feltaláló: Gasztonyi Kálmán vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. június 3. A sütőipari termékek minősége nagymértékben függ attól, hogy a készítésükhöz felhasznált tésztában az érés, valamint a kelés során mennyi gáz keletkezik, és ebből a gázból az erjedő tészta mennyit tart vissza. E viszonyok tanulmányozására és mérésére különféle műszereket szerkesztettek, amelyek általában csak több mérés és több minta felhasználása után nyújtanak felvilágosítást a gázvisszatartó képességre. A tészta erjedése közben keletkező összes gázmennyiség mérésére szolgál például a Hayduok— Kusserow—Hampel-féle készülék, amelynek az a lényege, hogy a fejlődő gázok egy palackból a saját térfogatukkal azonos mennyiségű sóoldatot szorítanak ki egy mérőhengerbe. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy csak az összes gázmennyiséget lehet vele meghatározni, a tésztában visszatartottat nem. Hasonló hátránya van a Brabender-féle fermentográfnak is, amelynél a keletkező gázok vízfürdőben úszó gumibaílonban gyűlnek össze, és a ballon gáztartalmát írószerkezet regisztrálja. A visszatartott gázmennyiséget mérőhengerben vagy másmilyen, beosztással rendelkező edényben szokták mérni oly módon, hogy meghatározott idő eltelte után leolvassák a tészta térfogatnövekedését az edény beosztásán. Ennek az eljárásnak két hátránya van: egyrészt nem nyújt tájékoztatást a keletkező összes gáz mennyiségéről, másrészt a tészta gázvisszatartó képességére sem ad helyes é-rtéket, mert vizsgálat közben a tészta az edény falához tapad, és így. a gáz diffúziója a tészta felületének nagy részén gátlást szenved. A felsorolt eljárások tehát vagy csak az összes, vagy pedig csak a visszatartott gázmennyiség mérésére alkalmasak. E két tésztajellemző együttes mérésére Chopin zimotahigráf elnevezésű készüléket szerkesztett, amely a gázfejlődés következtében kialakuló nyomásnövekedést mérte két lépésben: először közvetlenül, mérte, az összes gáz nyomását, majd a gázt széndioxid-elnyelő rendszeren vezette keresztül, és így a visszatartott gáz mennyiségére adott felvilágosítást. Bonyolultsága miatt ez az eljárás a gyakorlatban egyáltalán nem terjedt el. A fenti hiányosságokat küszöböli ki a találmány szerinti eljárás és berendezés, amely lehetővé teszi, hogy az erjedő tészták gáztermelő- és gázvisszatartóképességét — az eddigi módszerekkel ellentétben — egyetlen meghatározás keretében, egyetlen (minta felhasználásával, egy időben mérjük. A találmány további előnye, hogy a gázviszszatartóképességre jellemzőbb értéket ad, mint az eddigi, csupán ennek az értéknek a mérésért; szerkesztett berendezéseik; mert a tészta gázáteresztő anyagból készült kosárban van elhelyezve, és így a gázdiffúzió zavartalansága az egész felületen biztosítva van. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban a berendezés példaképpen választott és a csatolt rajzokon feltüntetett kiviteli alakja kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra az erjedő tészta befogadására szolgáló drótkosarat, a 2. ábra a beosztással ellátott, kétrészes erjesztőedényt, a 3. ábra a kontakt hőmérővel és fűtőberendezéssel ellátott termosztátba merülő erjesztőedény és a nívóedénnyel ellátott gázbüretta összekapcsolási módját mutatja. A 4. ábra két mérés egyidejű elvégzésére alkalmas kiviteli formát mutat. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően végzett mérés során az ismert térfogatú tésztamintát az 1 drótkosárba tesszük, amelyet azután a térfogatbeosztással ellátott henger alakú, kétrészes 2 erjesztőedénybe helyezünk. Az erjesztőedény üvegből készül,- és két része rugókkal rögzített csiszolattal illeszkedik össze. Az erjesztőedényt a 3 vízfürdőbe helyezzük, amelynek hőmérsékletét a kétfokozatú elektromos 4 fűtőberendezéssel 25 és 40 C° között tetszőleges értékre állíthatjuk be +0,2 C° pontossággal. A fűtést