148426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldható katalizátor-maradékok elválasztására
Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.426. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — MO—418. ALAPSZÁM Eljárás oldható katalizátor-maradékok elválasztására MONTECATINI Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Mafezzoni Umberto, Milano; Susa Ermanno, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. március 3. Olaszországi elsőbbsége: 1959. március 5. A jelen találmány tárgyát oly eljárás képezi, amellyel az alább leírandó fajtájú oldható katalizátorok maradékait a telítetlen szénhidrogénekből nyert polimerek szénhidrogénes oldataiból elválaszthatjuk. Olyan katalizátorokról van szó, amelyeket valamely AIR2X vagy AIR3 általános képletű alkotórésznek valamely MY általános képletű alkotórésszel való összehozása útján hoznak létre; e képletekben R valamely alkil-, ariivagy alkilaril-gyököt, X halogénatomot, Y valamilyen aniont, M pedig valamely átmeneti fémet jelent. Ismeretes, hogy az olefinek és diolefinek polimerizálására egyes esetekben oly katalizátorokat használnak, amelyek oldódnak a polimerizálási oldószerben, amelyben ugyanakkor a polimer is oldódik. A polimernek az oldószerből való leválasztásakor ilyenkor gyakran a katalizátor is leválik, ennek következtében azután a polimer szennyezésként tartalmazza a felhasznált katalizátor nyomait. Az ilyen következményekkel járó esetek egyike a butadién cisz-l,4-polimére)kké történő polimerizációja, amelynek során oly katalizátort alkalmaznak, amely valamely oldható kobaltsó vagy komplexsó, pl. CoCl2 -2C 5 H5N valamely dialkilalummiummonohalogeniddel, például Al(C2Hr,)2Cl-dal benzolnak oldószenként való alkalmazása mellett lefolytatott reakciója útján jön létre. A polimerizáció az ún. „élő polimerek" módjára folyik le, a katalizátor sztöchiometriku-Gan kötődik a polimer-láncokhoz és ezért ez utóbbiakkai együtt oldva marad az oldószerben. A polimernek az oldószertől való elválasztása a szokásos módszerekkel akként történik, hogy az oldószerhez valamely, a polimert nem oldó vegyületet, pl. metanolt kevernek, vagy pedig akként, hogy az oldószert, pl. közvetlen gőzbevezetés segítségével elpárologtatják. A jelenlevő kobaltvagy alumíniumvegyület egyik módszerrel sem választható el a polimertől, csupán ismételt költséges mosási eljárások alkalmazása esetén. Másrészről viszont a katalizátor-maradékoknak a polimertől való elválasztása általában igen fontos; a fent említett butadién-polimerizáció esetében ez az elválasztás alapvető fontosságú a végtermék gyakorlati felhasználhatósága érdekében. A kobalt és más fémek, mint pl. a réz és a nikkel ugyanis katalitikus hatással vannak a cisz-1,4--polibutadién oxidációjára, ez az oxidáció viszont igen gyorsan lerontja e termék elasztomer tulajdonságait. A találmány értelmében olyan eljárást alkalmazunk a fentebb leírt fajtájú katalizátor-maradékoknak a telítetlen szénhidrogénekből nyert polimerek szénhidrogénes oldataiból való elválasztására, amelynek során a poliméroldathoz az oldószerben oldható valamely alkohol oly mennyiségét adjuk, amely elegendő az alumínium és az átmeneti férni kicsapására, anélkül, hogy egyidejűleg koagulálná magát a polimert is. Ha az alkohol hozzáadott mennyisége nem elegendő, akkor a kobalt oldott állapotban marad, jóllehet az alkohol a katalizátort a hozzáadott mennyiségtől függően részben vagy teljesen elbontja; ha viszont az alkoholt feleslegben adjuk az oldathoz, akkor az a kobalt kicsapása mellett számottevő mennyiségű polimert is kicsap, ennek a kicsapott polimernek a mennyisége arányos a felhasznált alkohol mennyiségével. Az alkoholnak, pl. metanolnak az a mennyisége, amely a katalizátor lecsapására alkalmazandó, az általánosan szokásos katalizátorkoncentrációval lefolytatott ilyenfajta polimerizáció esetében a szerves fémvegyületre számított sztöchiometrikus értéket valamivel meghaladó mennyiség és a szerves fémvegyület minden 0,01 móljára eső 1 mól maximális mennyiség közé esik. Ezek az arányok természetesen a felhasznált alkohol fajtájától és tulajdonságaitól függően bizonyos határokon belül változhatnak is. , A lecsapott oldhatatlan kobalt- és alumíniumvegyület azután valamely ismert módszer, pl. de-