148424. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymértékben szabályos szerkezetű polimérek előállítására

4 148.424 brómpropilénből állítottuk elő, hideg éterben fi­noman elosztott fém-litiuimmal való reagáltatás, majd az így kapott propenil-litium nehézvízzel való elbontása útján. A kapott termék konfigurá­cióját az infravörös spektrum vizsgálata útján (igen erős abszorpciósáv figyelhető meg 12,50 mikronnál) és az ismert propeniüitium származé­kok [E. A. Brande etc., J. Chem, Soc. 2078, 2085 (1951)] konfigurációjával való összehasonlítás útján határoztuk meg. 52 normál-ml ldi-cisz-propilént vezettünk be levegő és nedvesség kizárásával egy üvegcsőbe, amely 0,225 g Al(C2 H 5 )3-ot, 0,065 g TiCl 3 -ot és 30 ml n-heptánt tartalmazott. Az üvegcső tartailmát 20 C° hőmérsékleten kevertük. 36 óra elteltével a csövet kinyitottuk; 0,087 g polimert kaptunk, amelyet azután forró oldószerekkel végzett exí­'rakció útján frakcionáltunk. Az extrahálás eredménye: éteres kivonat 32,8% heptános kivonat 4,2% maradék a heptános extrakció után 63,0% 2. példa: Az 1. példában leírt módon transz-alfa-deutero­-béta-metiletilént (ldj transz; propilén) állítottunk elő, a cisz-izomér esetében leírt módszerrel, de transz-1-bróm-propilénből kiindulva. A gáz alakú monomer igen erős abszorbció-sá­vot mutat 10,25 mikronnál az infravörös színkép­ben. 257 normál-ml ldi-transz-propilént polimerizál­tunk az 1. példában leírt módszer szerint. 0,287 g polimert kaptunk, amelyet forró oldó­szerekkel frakcionáltunk. Az extrakció eredménye: éteres kivonat 12,7% heptános kivonat 3,5% maradék 83,8% 3. példa: Az 1. példában leírt módszerrel, de transz- és cisz-1-bróm-propilén megfelelő arányú keveréké­ből kiindulva 1 : 2 molarányú transz- és cisz-de­utero-2-rnetiletilén (propilén Idi) keveréket állí­tottunk elő. 82 normál-ml ily módon kapott gázt polimeri­záltunk az 1. példában leírt módszerrel, 0,131 g polimert kaptunk, amelyet forró oldószerek segít­ségével frakcionáltunk. Az extrakció eredménye: éteres kivonat 14,5% heptános kivonat 6,2% maradék 79,3% Az ily módon kapott polimerek szerkezete meg­egyezik • a leírásban fentebb tárgyalt és a csatolt ábrákon szemléltetett nagymértékben szabályos ezerkezetekkel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás lineáris, egyenes főláncú polimerek előállítására az alábbi általános képletű telítetlen monomerekből CWR11 = CR m R IV — e képletben R1 különbözik R n -től, :R m pedig különbözik Rrv -től, mimellett legalább R 1 és/vagy Rn különbözik mind R m -tói, mind R IV -től (a kép­letben az R gyökök mindegyike hidrogén-, deuté­rium- vagy tritium-atomot, vagy alkil-,, alkenil-, aril-, arilalkil- vagy cikloalifás csoportot, vagy valamilyen egyéb szerves csoportot jelent, amely csoportok a hidrogéntől különböző, pl. O, S, N, P, halogén, Si, Sn, atomokat is tartalmaznak) — mimellett az említett polimerek olyan makromole­kulákból állnak, amelyekben a két aszimmetrikus szénatom legalább egyike az egymást követő mono­mer-egységek mindegyikében (legalább a lánc egy szakaszában) ugyanolyan sztérikus konfigurációt mutat, azzal j ellemezve, hogy az említett monomere­ket sztereospecifikus katalizátorokkal hozzuk érintkezésbe, majd a különböző fokú sztérikus szabályosságot mutató polimerek így kapott ele­gyét oldószeres extrakció útján frakcionáljuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja polimerek előállítására az 1. igénypontban meg­adott általános képletnek megfelelő szénhidrogén­monomerekből, azzal jellemezve, hogy olyan ko­ordinációs katalizátort alkalmazunk, amelyet va­lamely átmeneti fém oly szilárd kristályos halo­genidjébői, melyben a fém a maximálisnál kisebb vegyértékszámot mutat, és a periódusos rendszer II. vagy III. csoportjába tartozó valamely fém al­kil-vegyületéből állítottunk elő. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, melyre jellemző, hogy a katalizátort titántri­klorid és valamely alumínium-alkil érintkeztetése útján állítjuk elő. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy tiszta cisz- vagy transz alakú monomert, vagy a transz-és cisz alakú monomerek olyan keverékét vetjük alá polimerizáláisnak, mely az izomérek egyikét legalább 75% mennyiségben tartalmazza. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a ki­indulóanyagként alkalmazott monomer vagy tisz­tán transz alakú, vagy olyan izomér-elegy, amely a eisz-izomért legfeljebb 25% mennyiségben tar­talmazza. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli mód­ja, melyre jellemző, hogy a polimerizációt — 20 és -f- 150 C° közötti hőmérsékleten folytatjuk le. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a po­limerizációt valamely közömbös szénhidrogén-jel­legű oldószer jelenlétében hajtjuk végre. 4 rajz / A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóin 610906. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-25.

Next

/
Thumbnails
Contents