148386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló idomtestek előállítására és az eljárás szerint készített idomtest

ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS •148.386. SZÁM 80. b. 9. OSZTÁLY — El—81. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás tűzálló hőszigetelő kerámiai idomtestek előállítására és az eljárás szerint készített idomtest Építőanyagipari Központi Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: dr. Albert János oki. vegyészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1958. június 11. Pótszabadalmi bejelentés a 146.790 sz. törzsszabadalomhoz A találmány a 146.790 sz. törzsszabadalom szerinti olyan hőálló, hőszigetelő idomtestekre vonatkozik, melyeknek a törzsszabadalom 2—7. aligénypontjaiban védett eljárásokkal előállítható idomtestekkel szemben hőállóképesség szempontjából fokozottabb követelményeket kell kielégíteniök. A törzsszabadalom hivatkozott aligénypontjai szerint előállítható, duzzasztott perlit-tartalmú idomtestek, előnyösen alacsony térfogatsúlyuk és hővezetés! tényezőjük, valamint igen kielégítő nyomószilárdságuk ellenére, legfeljebb 900—950 C° hőmérséklet határig használhatók hőszigetelésre, mivel e határ felett az idomtestek, a szárazanyagmennyiségnek előnyösen 35—40 súlyszázalékában előírt perlittartalma mellett, a perlit 1250 C° alatti olvadáspontja miatt fokozódó mértékben lágyulni kezdenek. A találmány célja a fenti bevezető sorok értelmében a törzsszabadalomból idézett 900 C° körüli hőmérséklet határnál lényegesen magasabb, mintegy 1350—1400 C° újabb hőmérséklet határig használható, ún. „tűzálló" hőszigetelő idomtestek előállítása, ami kutatásaink szerint, a találmány értelmében úgy valósítható meg, hogy az idbmtestek formálására használt tűzálló agyag-alapanyagú nyers kerámiai masszában a duzzasztott perlitet a szárazanyagmennyiségre vontkoztatva legfeljebb 30 súlyszázalékban adagoljuk. A találmánynak ez a fő jellemzője a késztermék lágyulási hőfokának a mennyiségileg kisebb perlitadagolásból adódó, fokozatosan felfelé való eltolódása folytán úgy értendő, hogy a tűzállóképességhez megkívánt hőmérséklethatár általában annál magasabb, minél kisebb, 30% helyett pl. 20 vagy csak 15%-os a perli ttartalom. Minthogy a perlitadagolás a duzzasztott perlit pórusos szerkezete miatt elsősorban a hőszigetelőképesség létesítése és más összetételű tűzálló hőszigetelő idomtestekkel szemben e képesség fokozása céljából szükséges, emellett azonban az idomtestek térfogatsúlyának csökkentése céljából is kívánatos, érthető, hogy a találmány szerinti tűzálló idomtestek hőszigetelőképessége érezhetően kisebb, térfogatsúlya pedig nagyobb, mint a törzsszabadalom, szerinti hőálló idomtesteké, viszont még mindig lényegesen kedvezőbb, mint az eddig ismert más összetételű tűzálló, idomtesteké. Ebből a szempontból nézve a találmány keretében az 1400 C°os hőmérséklethatár érdekében elvileg még 15%nál alacsonyabb perlittartalom is megengedhető, a hőmérséklethatárban így elérhető nyereség azonban már nem olyan nagy, hogy azt a térfogatsúly és a hővezetőképesség hátrányos növekedése az ismert más összetételű tűzálló idomtestek megfelelő jellemző értékeinek szintjére fokozatosan ki ne egyenlítené, bár ismeretesek tűzálló idomtestek, melyek térfogatsúlya a találmány esetében általában még ekkor is lényegesen 900 kg/m3

alatt maradó térfogatsúllyal szemben az 1000—1100 kg/m3

értéket is meghaladja. A találmány szerinti idomtestek formálására alkalmas száraz massza legprimitívebb anyagösszetétele a még tűzállóságot jelentő legalacsonyabb hőmérséklethatár esetében ezek szerint 70% tűzálló agyag és 30% duzzasztott perlit; bizonyos adalékanyagokkal azonban elsősorban az agyag, másodsorban pedig a perlit mennyisége a kész termék minőségi romlása nélkül, sőt minőségi javulása mellett csökkenthető is. Így például az idomtestek tűz alatti alakállóságának és hő- ill. tűzállóságának fokozása, érdekében célszerűnek bizonyult az agyag egy részének a száraz keverék 10—20 súlyszázalékát kitevő mértékben, égetett timfölddel való helyettesítése. A duzzasztott perlit részbeni helyettesítésére értelemszerűen szintén porózus anyag, példaképpen tűzálló samottdara alkalmazható. Ezt az adalékot a kívánatos nagyfokú porozitás létesítése céljából 70—85% tűzálló agyag- és 30—15% fűrészpor-összetételű masszakeverékből 1400—1450 C° hőmérsékleten történő égetés és erre következő aprítás útján állíthatjuk elő; ha az így készített samottdarával a perlit egy részén kívül részben az agyagot is, vagy csupán az agyag egy részét helyettesítjük, a pórus^