148351. lajstromszámú szabadalom • Tömlőzőgép
Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.351. SZÁM 39. a. 19—24. OSZTÁLY — RE-287. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Tömlőzőgép Kábel és Sodronykötélgyár, Budapest Feltaláló: Reuss László oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. április 29. Tömlőzőgépeknél, melyekkel hosszanti testeket, mint huzalokat, sodratokat, kábeleket hőképlékeny anyaggal burkolnak, a burkolandó testet keresztfejen vezetik át, melynek tüsketartóján a hőképlékeny anyagot elosztó járatok fokozatosan szélesedve az egész kerületre elosztjuk. Az effajta tüsketartók hátránya, hogy tengelyirányban hosszúak, mert különben a hőképlékeny anyag nem oszlik el egyenletesen a teljes kerület mentén, egyes részeken torlódik, megáll, minek következtében ezeken a helyeken beég. Az egyenletes elosztás céljából ezért a keresztfejet hosszúra alakították ki, amelynek súlya ennek következtében nagy és fel- és leszerelése nem könnyű és sok időt vesz igénybe. Hátránya az effajta keresztfejeknek, hogy hosszú befűző nyílásuk van, melyen különösen hajlékony vezetőket és a többszálas sodrott vezetőket nehezen lehet befűzni. Ez utóbb említett hátrányok fokozott mértékben jelenkeznek kis átmérőjű keresztfejeknél. A találmány olyan tömlőzőgép, mely a fenti hátrányokat kiküszöböli. A találmány révén a tüsketartó hosszanti méretét lényegesen csökkenteni lehet és a hőképlékeny anyag az egész kerület mentén egyenletesen eloszlik. A hőképlékeny anyagnak a keresztfejen megtett útja lényegesen lerövidül és a besülési veszély is csökken, azáltal, hogy holtterek nem keletkeznek. A találmány értelmében a tömlőzőgépnek az elosztójárat széttartó szakaszán olyan terelőékje van, melynek magassági mérete a csúcsától a szélei felé csökken, úgy, hogy a tüske csúcsától annak szélei felé növekvő vastagsági méretű elosztójárat alakul ki. Az elosztójárat széttartó szakaszának nyílásszögét az eddigi mintegy 60 fokos nyílásszöggel szemben 90°-nál, előnyösen 120 foknál is nagyobbra választjuk és ennek ellenére az egész kerület mentén egyenletes anyagelosztást érünk el az alkalmazott terelőék folytán. A terelőék csúcsát előnyösen az el osztó járat középvonalában rendezzük el és elegendő ha a terelőék magassági méretét annak szélei felé lépcsőzetesen csökkentjük, ami a megmunkálás szempontjából egyszerűbb és előnyösebb lehet. A terelőék "homlokfalát isem kell egyenletes átmenettel kialakítani, hanem azt is lépcsőzetesen alakíthatjuk ki, mert ilyen kialakítás mellett is két egymásra merőleges síkhoz képest szimmetrikus anyagelosztást érhetünk el az egész kerület mentén. Minél nagyobbra választjuk az elosztójárat széttartó szakaszának nyílásszögét, annál rövidebbre alakíthatjuk ki a tüsketartót. Az ilyen rövid tüsketartó befűző nyílását kúposán szélesedőre alakíthatjuk ki, melynek nyílásszöge 30 foknál, célszerűen 45 foknál is nagyobb, úgy, hogy a tüske furata hátulról könnyen hozzáférhető és még a hajlékony és több huzalból álló sodrott vezetőket is könnyen fűzhetjük be. A találmány szerinti keresztfej kialakítás következtében a keresztfejnek a tüsketartót befogadó terét kúposán alakíthatjuk ki, mely kúp alkotójának a tengellyel bezárt szöge 5°-nál nagyobb, célszerűen 10°-nál is nagyobb. E kúpos kialakítás lehetővé teszi, hogy a tüsketartó befűzőnyílásának nyílásszögét még nagyobbra alakíthassuk ki. A találmány szerinti tömlőzőgépnek a hőképlékeny anyagot szállító csigáját úgy képezzük ki, hogy annak vájatmélysége a csigának a keresztfej szomszédságában levő részének legalább 10%án m = — — 4- I célszerűen kisebb mint DUO T 2000 ; D U 1300 J ahol L a csiga menetes részének a hosszát jelenti az etető közepétől számítva (hatásos menethossz), D pedig a csiga meneteinek külső átmérőjét jelenti. Emellett a csiga emelkedési magassága kb. egyenlő a D külső átmérővel. Ily módon a hőképlékeny anyagot jól átdolgozóttan és egyenletesen juttatja a burkolatot kialakító keresztfejbe és £? szállított anyagmennyiség viszonylag nagy.
